Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 03. KÖTET (1971)
1971 / 4. szám - KOMÁRIK DÉNES: Építészképzés és mesterfelvétel a XIX. században : pesti mesterek és mesterjelöltek
ki", és hogy az „országos fenyítő fogház terveit" az országos választmány teljes megelégedésére készítette el. Mesterfelvételi kérelmét a céh és a tanács érthetően és jogosan nem támogatja, a Helytartótanács azonban 1844. márc. 5-én kelt határozatában helyt ad neki. Döntését azzal indokolja, hogy Cassano Triesztben már építőmesteri joggal rendelkezett és mesterségét ott tíz évig ténylegesen űzte. Inkorporálása 1844. máj. 4-én történt meg. — Cassano 1847-ben Miskolcra költözött az ottani színház építési munkái miatt. Innen 1848-ban Újvidékre majd Belgrádba távozott, s itt — 1852. aug. 19-én kelt nyilatkozatának tanúsága szerint — a szerb fejedelemség szolgálatában kerületi mérnök lett. Mivel három évnél hosszabb idéig nem gyakorolta lesten iparát, a pesti tanács, a céh kérése alapján, 1854. aug. 12-én kelt határozatával építőmesteri jogát megvonta. FL: Pesti tan. ir. relationes a. n. 8458. Pesti tan. ir. intimata a. n. 9424. Pesti tan. ir. 6107/1857. Schneider; Szendrei; Műv. Lex. CSERVEN János ( ? — ? ). 1867. márc. 2-án kelt beadványában a kőművesmesteri jog megadását kéri. A kőművesmesteri jog elnyerésének feltételei enyhébbek voltak az építőmesteri jogénál és vizsgához sem volt kötve, így a tanács — a bemutatott bizonyítványok alapján — Cserven Jánosnak márc. 5-én a kőmővesmesteri jogot nehézség nélkül megadta. A felvételi kérelemből csak azt tudjuk meg, hogy iparát szabályosan megtanulta, nős, pesti háztulajdonos és évek óta „előkelő mesternél" pallér. Néhány hónappal később az építőmesteri jogért és azért a kedvezményért folyamodik, hogy ügye elintézéséig építési terveinek aláírási és felelőséggel való kiviteli jogát adják meg neki. A kedvezményre vonatkozó kérését sem a céh, sem a tanács szakhivatalaként működő Építő Bizottmány, sem a tanács nem támogatja s így okt. 12-én elutasító javaslattal terjesztik fel a Földművelés, Ipar és Kereskedelmi Minisztériumhoz. A minisztérium szokatlan késéssel, csaknem egy év múlva (1868. aug. II-én) válaszol, tévesen úgy értelmezve a törvényt, hogy a kőművesmester eleve rendelkezik a kézi joggal — építőmesteri vizsgára bocsátása ügyében pedig kellően felszerelt újabb kérelem alapján fognak foglalkozni. A tanács e döntés ellen azonnal óvást, emel, s valamennyi irat ismételt csatolásával a minisztériumot álláspontja megváltoztatására kéri. Az ügy valószínűleg elintézetlen maradt, mert a minisztérium válasza s az azzal visszaküldendő iratok hiányoznak. Schneider összeírásában sem szerepel, hogy Cserven később megkapta volna az építőmesteri jogot. FL: Pesti tan. ir. II. 186/1867; Pesti tan. ir. TI. 516/1867. Schneider. DIESCHER Albert (Béla) (Pest, 1839. márc. 16. — Chicago, USA, 1901 körül), Diescher József (1811—1874) építőmester fia, Diescher Lajos (1842- 1893) építész testvére. Mesterségbeli képzéséről csak annyit tudunk, hogy 1863. okt. 30-án beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára és Ziebland építőiskolájának növendéke lett. A céhrendszer fennállása alatt, tehát 1872-ig mesterjogért nem folyamodott, az ipar-címjegyzékekben még a céhen kívüli építészek (mint pl. Skalnitzky, Koch, Weber) közt sem szerepel, de egyéb forrásból tudjuk, hogy a 60-as évek végén már Pesten működött valamilyen formában. Később Lajos testvérével együtt „Diescher József fiai" néven működtek mint építő cég. 1890 körül kivándorolt Amerikába. Flittner Jánosnak, Diescher János dédunokájának birtokában levő iratok stb. Somogyi, Szendrei; Műv. Lex. DIESCHER Antal (Pest, 1817. jún. 6. — 1863. jún. 1.), Diescher János (1788-1862) építőmester fia, Diescher József (1811- 1874) építőmester testvére. A mesterséget pesti mesternél szabályosan megtanulta, s három évi inaskodás után legénnyé szabadult. 1836 —1842-ig vándorúton volt, részben elméleti studiumokat folytatott, részben kőművesként dolgozott. Ez idő alatt a müncheni Polytechnikumot, részben, a Képzőművészeti Akadémiát teljesen elvégezte. 1836/37-ben a Polytechnikum első évfolyamának rendes hallgatója (tárgyak: reine Mathematik, descriptive Geometrie, architektonisches Zeichen), 1837/38-ban vendéghallgató (Civilbau, Physik, Maschinenzeichnen und Maschinenkunde), 1838/39-ben szintén vendéghallgató s csak kémiát hallgat, amiből már osztályzatot sem kap. Az intézet anyakönyvébe 1839. jún. 10-én bejegyezték, hogy elutazott. Ugyanebben a tanévben, 1838. jún. 12 — 1839. jún. 10-ig az Akadémia első évének rendes hallgatója. 1839. jún. 12. 1840. máj. 24-ig Majna Frankfurtban pallér, majd 1840. jún. 1. 1842. márc.-ig az Akadémia második és harmadik évfolyamát végzi el. Ezután hazajön s Szegeden működik: egy gőzfürdőt s egyéb épületeket épít. 1844. aug. 14-én benyújtja mesterfelvételi ké