Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 07. KÖTET (1975)
1975 / 3-4. szám - BIBÓ ISTVÁN: Hofrichter József
zolai klasszicizmus-kori építészetünk képét, szükséges azonban utalnunk azokra a jelenségekre, viszonyokra és körülményekre, melyek között a kisebb pesti mesterek munkássága folyt. Nem új megállapítás, hogy munkásságuk összességében éppoly jelentős, mint a nagy mestereké: a Pollack, Hild és a hazánkban dolgozó külföldi mesterek által a nagyobb feladatoknál alkalmazott, nálunk újítást jelentő megoldások, a klasszicizmus szelleme és formakincse a kisebb mesterek kezén vált építészeti közkinccsé, a későbarokkból a klasszicizmusba vezető fejlődés lépcsőfokaivá. A külföldi, idegen hatásokat többnyire nem közvetlenül, hanem rendszerint valamelyik „nagy" hatásának közvetítésével asszimilálták. Újítókészségük, merészségük kisebb léptékű volt, távolról sem mondható forradalminak; az új szellem lassú, fokozatos térhódításának, az átmeneti korszak csendesebb fejlődésének — történeti szempontból nem kevésbé izgalmas — kérdései, a változások apró láncszemei figyelhetők meg munkásságukban. Igen fontos szerepük volt a rohamosan fejlődő Pest építészeti arculatának kialakításában, s az egyre jobban tért hódító polgári életforma követelte épülettípusok, elsősorban a polgári lakóház és a soklakásos bérház típusainak kialakításában és elterjesztésében. Nem kisebb a jelentőségük abban, hogy Pestnek, mint építészeti központnak a hatását távolabbi vidékekre is, de elsősorban az Alföld felé közvetítették, s főleg ennek nyomán terjedt el a klasszicizmus formakincse, s lett egy része a népi építészet alkotóelemévé. Természetes az, hogy míg a nagy mestereket, Pollackot és Hildet nagyobb megbízásokkal az ország legkülönbözőbb részeibe hívták, szinte függetlenül az illető város vagy főúri birtok Pesttől való távolságától, addig a kisebb pesti mesterek előfordulásának gyakorisága a fővárostól való távolsággal arányosan csökken, s munkásságuk elsősorban Pest környékére, s az Alföldre sugárzik ki. Pest lassan építészeti központtá lett, rang volt pesti mesternek lenni: építőként vagy építési ügy szakértőjeként egyaránt szívesen látták a pesti mestereket vidéken, a helyi (gyakran nem kisebb képességű) mesterek hátrányára is. A nagyobb megbízásoknak viszont még nem volt olyan bősége, hogy Pollackon, Hilden, s a még mindig elég gyakran alkalmazott idegen mestereken kívül a kisebb mestereknek is rendszeresen juthatott volna, így ők többemeletes, nagyobbszabású pesti polgárházaknál, kisebb városok és községek templomainál, zsinagógáinál, s egyéb épületeinél bizonyíthatták nemegyszer nagyobb feladatok megoldására is alkalmas tehetségüket; s ha eddig nem is tudtunk közülük mindenkinek vidéki munkásságáról, szinte biztosra vehető, hogy a részletesebb kutatás mindegyikük nevéhez tud majd Pesten kívül is épületet kapcsolni.8 5 Az európai klasszicizmus képét, s ebben a magyar klasszicista építészet helyét rajzolja meg Zádor Anna Pollack-monográfiájának bevezetőjében; a magyar klasszicista építészet áttekintését Zádor—Rados: Klasszicizmus adja. A témával kapcsolatban vö. Rados — Zádor. Zádor —Rados, Klasszicizmus, p. 123.: „Összességükben a kisebb mesterek működése épp olyan fontos, mint a vezető egyéniségeké, hiszen a magyarországi építészet történetében, a nagy művészek egyéni stílusának továbbadásában döntő szerepük van." 7 Erre vonatkozólag vö. Bierbauer, Kasselik — Hofrichter bevezető részét, a pesti polgári lakóháztípusra: Zádor—Rados, Klasszicizmus, p. 359 — 372. 8 Hofrichter nevéhez — akit a korábbi szakirodalom mint csak Pesten működő építőmestert tartott számon — az újabb irodalom már hozzákapcsolt egy vidéki épületet, s ezt jelen kutatásunk továbbiakkal egészítette ki (1. Hofrichter munkásságának tárgyalásánál).