Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 07. KÖTET (1975)
1975 / 3-4. szám - BIBÓ ISTVÁN: Hofrichter József
DR. BIBÓ ISTVÁN HOFRICHTER JÓZSEF I. Bevezetés A magyarországi építészeti klasszicizmus irodalma az egyik legkvalitásosabb pesti mesterként tartja számon Hofrichter Józsefet (1779—1835), a klasszicizmus pesti népszerűsítőinek, a klasszicizáló későbarokkból induló kisebb mestereknek egyik legjobbjaként, mint akinek művészete a legközelebb áll Pollack Mihályéhoz, s akinek munkásságában klasszicista építészetünk egyik legérdekesebb kérdése, a klasszicizáló későbarokkból a klasszicizmusba átvezető fejlődés, a helyi hagyományok továbbélése és átalakulása figyelhető meg. Hofrichter József művészetére Bierbauer Virgil hívta fel a figyelmet, a magyar klasszicizmus „felfedezésének" időszakában, hosszabb, úttörő érdemű cikkben tárgyalva Hofrichter József és Kasselik Fidél akkor ismert legjobb műveit. Zádor Anna és Rados Jenő összefoglaló műve név szerint sorra veszi a pesti klasszicizmus kisebb mestereit is; azonban a kutatás akkori állása és a munka összefoglaló-áttekintő jellege miatt az egyes mesterekről szóló fejezetek a részletes és teljes feldolgozásnak még csak közelítő igényével sem léphettek fel.2 E mesterek személyéről és munkásságáról ma sem tudunk lényegesen többet, viszont egyre jobban ismerjük a korabeli társadalom életét, építőiparát, a céhek viszonyait, s egyéb, az építészettől távolabb álló, de azzal összefüggő kérdéseket, egyszóval a mesterek munkásságának hátterét — elsősorban a két „nagy", Pollack és Hild József életművének feldolgozása nyomán.S így lett időszerű a kisebb mesterek részletesebb, s közülük a legjobbak monografikus feldolgozására gondolni. E legjobbak — mai ismereteink szerint — Hofrichter József, Kasselik Fidél és Zitterbarth (III.) Mátyás voltak, s a kutatás valószínűleg melléjük fog emelni néhány ma még kevésbé ismert munkásságú mestert is, mindenekelőtt talán Ditrich Józsefet. — Célunk kísérletet tenni Hofrichter József munkásságának monografikus feldolgozására, remélve, hogy a munkánkból adódó tanulságok más mesterek munkásságának feldolgozásánál is hasznosak lesznek. Témánkkal kapcsolatban nem feladatunk — még vázlatosan sem — megraj (A jegyzetekben használt rövidítések jegyzéke a tanulmány végén található.) 1 Bierbauer: Kasselik—Hofrichter. 2 Zádor —Rados, Klasszicizmus. Hofrichterre: p. 123 — 130. 3 Szisztematikus kutatás e témában csupán a Szépítő Bizottmány anyagának feldolgozására folyik: ennek kapcsán az egyes mesterekhez kapcsolható tervek, épületek, s egyéb adatok száma jelentősen növekszik. E mesterek személyére és munkásságára vonatkozó jelentős egyéb iratanyag viszont gyakorlatilag feldolgozatlan. Dolgozatunk lezárása után jelent meg Komárik Dénes munkája (Brein Ferenc és a pesti Brein család, Építés-Építészettudomány, IV. 1—2. sz. p. 165—222 ), mely Brein Fülöp és Brein Ignác munkásságára is fontos kjadatokat tartalmaz. 4 Rados, Hild; Zádor, Pollack. 369