Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 14. KÖTET (1982)
1982 / 3 - 4. szám - HORVÁTH ALICE: A pesti Rókus kórház
szárnyán kialakították a Megyei Rendelőintézetet. 1970 72-ben építették a Gyulai Pál utcai szárny udvari részén a fém-üveg szerkezetű előcsarnokot.157 Összefoglalva a főbb építéstörténeti adatokat (18. kép): 1711-ben Pest város polgársága fogadalomból kápolnát épített a Hatvani országút mellett, ott, ahol korábban valószínűleg egy puszta templom és régi épületek romjai állottak, az 1710. évi pestisjárvány idején pedig ideiglenes kórház működött. A kápolna centrális alaprajzú, háromkaréjos volt. 1739 40-ben a kápolnát hosszhajóval bővítették (2. és 3. kép). 1763-ban a kápolna közelében (közelebbről meg nem határozott helyen) levő városi „alsó majort" megszüntették és épületeit szegényház céljára kezdték használni. 1781. május 3-án Jung József tervei szerint szegényházat kezdenek építeni a Rókus-kápolna mellett, 60 fő befogadására. Már az építkezés megkezdése után módosítják a terveket úgy, hogy az épület a szegényház ápoltjai mellett 144 beteg és 26 szülőnő befogadására is alkalmas legyen. 1794-ben épült a kápolna tornya. 1796. augusztus 30-án folytatják az 1781-ben megkezdett, de közben abbahagyott építkezést. 11 hónap alatt készült el a kórház épülete (a mai Gyulai Pál utcai szárny) Kardetter Tamás „ács és építőmester" vezetésével. 1798. május 28-án nyitották meg a kórházat. 1827 előtt épült a Gyulai Pál utcai szárny déli meghosszabbítása. 1832-ben elhatározták a kórház bővítését. 1836-ban kerültek a Kasselik Ferenc által készített tervek a Helytartótanács elé. Ezek a tervek elvesztek, helyettük Pollack Mihály 400 ágyasra tervezett kórházépületét ajánlotta a Helytartótanács kivitelezésre. 18. kép: A Rókus-kórház és kápolna főbb építési szakaszai 167 Budapest Főváros Tanácsa VB. VIII. O. Tervtára R. 40093/1957. Pest Megyei Tanács Semmelweis Kórháza, Tanácsi Rendelőintézet tervei.