Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 14. KÖTET (1982)

1982 / 3 - 4. szám - HORVÁTH ALICE: A pesti Rókus kórház

Központi Igazgatósága és a Középkori Kőemléktár Igazgatósága. Megállapítot­ták, hogy „a kápolna szentélye eredeti, most összeomlott falai középkori alapokon épültek, és a középkorban ezen a helyen állott háromkaréjos (cella trichora) kápolna alapformáit őrizték meg. Ezek az alapfalak ma teljes kiterje­désükben hozzáférhetőek." A lelet nagy várostörténeti jelentőségére való tekintettel a MOB azt javasolta, hogy a falakat őrizzék meg, sőt a bemutatását is szükségesnek tartotta. Ezért elhatározták, hogy „aljtemplomszerű helyisége­ket kell létesíteni . . . miért is a szentély szintjét 90, a hajó szintjét 45 cm-rel meg kell emelni".155 Ezt a MOB határozatot végre is hajtották, és a kápolnát igyekeztek jelentőségéhez méltó módon helyreállítani. A terveket Lux Kálmán készítette.156 A kórház kezelését 1952-ben vette át a fővárostól a Pest Megyei Tanács. Ekkor szűnt meg tulajdonképpen Pest város szerepe a régi pesti városi kórház fenntartásában. Ezután a kórház épületében a funkcióváltásnak megfelelően több kisebb átalakítást hajtottak végre. 1957-ben röntgen helyiségeket alakítottak ki a kápolna melletti összekötő­szárnyban. 1958-ban újra helyreállították a kápolna homlokzatát, és lesüllyesztették a bejárat előtti terepet. 1959-ben a Gyulai Pál utcai épület földszintjének északi 155 OrgZ ágos Műemléki Felügyelőség könyvtára. 12/1945 sz. MOB iratok. Összefoglalva a kápolna főbb építéstörtéiieti adatait: Az —esetleg régebbi falak felhasználásával — 1711-ben épült centrális alaprajzú kápolnához 1739-ben hosszbajót építettek nyugat felé. 1756-os leírás szerint a kápolnában állandó felszerelés volt, a főoltár képe Szent Rókust és Rozáliát ábrázolta, Szent László- (?) és Szent István-szobor, két mellékoltár és fából faragott Kálvária-csoport volt a templomban. A kis fatoronyban egy harang volt. 1794 őszén Zitterharth Mátyás kőműves mester renoválja a templomot, összeköti a szegényház épülettel. Valószínűleg 1794-ben épült a homlokzati torony. Az 1822. évi Canonica Visita­tio szerint gazdag felszerelés, a főoltáron Szent Rókus és Rozália közös képe, 2 mellék­oltár, közepes, hatváltós orgona van. 14 angyal fából készült szobra, 11 más szobor, közöttük Szent Imre és Szent László régi szobra található a kápolnában. 38 darab festett kép, igen sok fogadalmi ajándék mellett az oratóriumban a négy evangélista igen régi képe volt látható. Négy harangja (Berter János, Sopron 1749), (Kochel János György, Sopron 1779); Rókus, Sebestyén, Rozália tiszteletére (Kohl János, Pest 1763), kisharang: Landmüntzer Gáspár megrendelésére készült. 1833-ban belső restaurálás történt, 1837-ben új főoltárt építettek Rölber Jakab, Kauser József és a kőműves céh költségén. 1907-ben elpusztultak a homlokzat szobrai. A homlokzat barokk szobordíszének ikonográfiái rendszere a következő volt : Szent Mihály (korábbi) Immaculata 1822-ből Alexandriai Szt. Szt. Borbála Katalin (volután) (volután) Nep. Szt. János és Szt. Rókus Rozália Szt. Sebestyén és Xav. Szt. Ferenc t fülképen a kapu felett 1909-ben Ráth György és Ridel Márton kőműves mester megnagyobbította a kórust. 1916-ban elrekvirálták a templom régi harangjait. 1925-ben belső festés történt, 1944-ben rombadőlt a szentély. Mai állapotra helyreállítás 1946 — 57-ig. 156 BFL XII. 9. Rókus-templom iratai II. ,,A Szent Rókus kápolna újjáójiítése." Jelentós, készítette Horváth Antal építész. A középkori maradványokra vonatkozó ásatási jelentés sem a Magyar Nemzeti Múzeum, sem a BTM adattárában nem volt található kutatásunk idejében. A BTM jelenleg is végez régészeti megfigyeléseket a területen, azonban ezeknek írásos dokumentációja az adattárban jelenleg nincs. Lux Kálmán építész Budapestre vonatkozó rajz- és irathagyatéka ugyan a BTM adattárában van elhelyezve, de jelenleg nincs kutatható állapotban. 365

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék