Szabó János (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 19. KÖTET (1987-1988)

1987-88 / 1-2. szám - NEMES MÁRTA: A pesti Német Színház újjáépítési tervpályázata 1847-ben : Carl Roesner és G. Louis ismeretlen tervei

tős volt, mert a jelmeztár és a könyvtár kivételével szinte az egész épület el­pusztult. Két év elmúltával Hentzi ágyúi a vigadó épületét is romba dön­tötték. E szomorú sorsú középület romlásába a pestiek nem törődtek bele. A döb­benet után azonnal megindult a gyűjtés a színház helyreállítására.4 Úgy ter­vezték, hogy átmenetileg az egyelőre ép vigadóban alakítanak ki ideiglenes szín­házat,­ egyidejűleg azonban a Szépítő Bizottmány nemzetközi pályázat kiírá­sát határozta el.6 A pesti honatyák már két nappal a tragikus kimenetelű ese­mény után összeültek, hogy megtárgyalják a szükséges teendőket.7 Áttekin­tették a megmaradt ép épületrészeket, és a régi színház építési terveit kő­nyomaton sokszorosíthatták.8 1847. február 21-én közzétették a pályázati feltételeket és követelménye­ket.9 A kőnyomaton sokszorosított tervek példányait Trieszt, Velence, Milánó, Párizs, Hamburg, Berlin, München, Lipcse, Drezda és Bécs építészeihez is eljuttatták. Az első díjat 400, a másodikat 200, a harmadikat 100 aranydukát értékben állapították meg.10 A tervek benyújtásának határidejét 1847. június 15-re tűzték ki. E nagyarányú akció szervezése közepette nem feledkeztek meg a méltó tekintélyű bírálóbizottság tagjainak kiválasztásáról sem. A bécsi képzőművé­szeti akadémia igazgatója, Pietro Nobile mellett a meghívottak között szere­pelt Leo von Klenze építész, von Frays báró, a müncheni királyi színház inten­dánsa, Joseph Mühldorfer, a mannheimi udvari színház dekorációs festője és gépésze.11 A helyi nagyságok közül Pollack Mihály és Hild József meghívása mellett döntöttek.12 Pollack akadályoztatása miatt azonban végül Wieser Ferencet jelölték ki. A bírálóbizottság összetétele az alábbiak szerint alakult. Elnök: Pietro Nobile, külföldi meghívottak: Carl Carl, a Bécs-Lipótvárosi színház igazgatója, Ferdinand Schütze, a bajor udvari színház gépésze. Tagok: az Országos Építési Igazgatóság részéről Berger Lajos, Pest város részéről Hild József,13 Wieser Ferenc, August Erhard, Zofahl Lőrinc, Kasselik András, valamint Damjanovits György és Szekrényessy András. 4 Pester Zeitung 1847. 2053. Aufruf. 5 BFL, Sz. B. 12633. 1-158. folio és 4 tervlap Zitterbarth Mátyás aláírásával.­­ Az építés történetének e pályázatra vonatkozó része teljességgel feltáratlan, a három díjazott nevének említésén túl (Der Spiegel 1847. június 23. 799. Ennek alapján Lyka K., Magyar művészet 1800—1850, Bp. 1942. 452. és Komárik D., A „félköríves" romantika építészete Magyarországon. EET 1984. 167.) az irodalomban téves adatok szerepel­nek. Pl.: Zádor —Bados, 398. 47. jegyzete (eszerint a harmadik díjat nem osztották ki), vagy Bados 115. és 229. 41. jegyzete (Hild József pályaterveiről), ill. Czagány 191. (tévesen 1848-ra keltezett pályázati időponttal és Hild pályázóként, ill. Pollack bírálóként való részvételének pontatlan megjelölésével). A pályázat tervei és 317 fokiot kitevő iratanyaga eddig publikálatlan volt. Ezért választottuk témánkul az építéstörténet e szakaszának bemutatását, amely jelentős külföldi építészek részvétele miatt az osztrák és német mű­vészettörténészek érdeklődésére is számot tarthat.­­BFL, Sz. B. 12013. fol 1-28. és 94-95. 8 Uo. 96-99. fol. (1. még Nemzeti Újság 1847. 99.) 9 Uo. 29-40., 47-50. és 100-103. fol. 10 Uo. 194-204. fol. 11 Uo. 210 — 211. fol. 12 Uo. 73-76. és 81-86. fol. 13 Hild József már csak ezért sem vehetett részt a pályázaton. Vö. Rados 115 és Czagány 191.

Next