Édes Anyanyelvünk, 1991 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1991-01-01 / 1. szám

ÉDES ANYANYELVÜNK Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, az Anyanyelvápolók Szövetségének és a Széchenyi Társaságnak a támogatásával. A szerkesztőbizottság elnöke: Lőrincze Lajos Szerkesztőbizottság: Deme László Fábián Pál Halasy-Nagy Endre Rácz Endre Tolcsvai Nagy Gábor Felelős szerkesztő: Bencédy József Helyettese: Grétsy László Szerkesztőség: Budapest VH, Kazinczy u. 23-27. 1364 Budapest, Pf. 122. Kiadja: a Széchenyi Társaság Felelős kiadó: Dr. Rubovszky András Előfizethető: a Széchenyi Társaságnál, Sobieski János u. 40.i. e. 1. közvetlenül vagy postautalványon. Megjelenik negyedévenként. Egy szám ára: 25 Ft. Előfizetési díj: egy évre 100 Ft Kárpátalján: 10 rubel Szlovákiában: 50 korona Erdélyben: 100 lej a Vajdaságban: 25 dinár Burgenlandban: 20 schilling Előfizethető: Kárpátalján: a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezeténél 295510 Beregszász, Pf. 90 Jugoszláviában: Horvátországi Magyarok Szövetsége Elnöksége 54000 Osijek, Partizanski trg. 3/II. Felvidéken: Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága 81557 Bratislava Nom. 1. máju 10-12. HU ISSN 0139-9457 Készítette: CERBERUS Kft. 1054 Budapest, Kálmán I. u. 23. Telefon: 13-23-511 Felelős vezető: a kft. ügyvezető igazgatói 2 ÉDESANYANYELVÜNK födött azóta - a rádió, az újságok ha­tásaként - a köznyelv, a közös nyelvi formák befolyása. De azután hamaro­san és kedves mosollyal megállapí­tották, hogy a csikó itt bizony csirkó, s pityókát főznek a sperhelten, eset­leg a pestalján, azaz a szabadtűz­helynél, nem krumplit vagy pláne bur­gonyát. És a kedves kis tüskés állat­ka nem sün, hanem szőrdisznyó, a kisgida meg kecskeolló, s az egér­­féreg. (Az ó, ő, é a zágoni nyelvjárás­ban diftongus, kettős magánhangzó formájában él. A pontos jelölést itt el­hagytam, mert megnehezítené az ol­vasást.) A kedves Benedek Elek (so­kunknak Elek apó) meséinek hangu­latát idéző kujak, kujakomnyi (­ ököl, öklömnyi) szót is csak többszöri kér­dezés után ismerték fel és el. (Nyil­ván meghökkentek volna, ha meg­mondom, hogy a kujak egészen kö­zeli rokona a kuják­nak...) A -sza, -sze nyomósító szó meglétét pedig (amelyet a köznyelv főként a nosza, nesze szóban őriz) hiába is próbál­tam volna kérdéssel tisztázni, de a beszélgetés során többször is előke­rült: mutassadsza, csináldsza jól, aggyadsza ide, húzdsza elébécske... Több alkalommal figyelmeztettek rá, főként a férfiak, hogy igen, igen, úgy mondjuk, ahogy felírták, bács, pakulár, esztena, de ezek­­ román szók! Magyarul másként kellene mondani! Végül is megegyeztünk ab­ban, hogy ezeket is joggal vallhatják magukénak, olyan igazán kedves, hangulatos és régi - szintén román eredetű - szavakkal együtt, mint az áfonya, a kaláka vagy a cimbora. Az együttélés során kölcsönösen tanu­lunk egymástól, ez a dolgok rendje, a jószomszédság természetes velejá­rója. Mi is visszaadtuk a kölcsönt, vagy - több esetben - mi kezdtük a kölcsönadást, ilyen szavakkal, mint bíró, város, szállás, puszta. Meg Mi­kes Kelemen is használ „hazai” ro­mán eredetű szavakat; egyik levelé­ben például szokotál igét olvassuk, amely azt jelenti: számlál, számít. Ab­ban a levelében, amelyben így emle­geti a régi otthont: a mi édes tündér hazánk. Megegyeztünk szépen, hogy a „szócsere" is a kívánatos jó együtt­élés jele, következménye lehet. Aho­gyan erről a délelőtti istentiszteleten - más vonatkozásban - a különböző felekezetek képviselői - református, katolikus, ortodox egyházi vezetők is bizonyságot tettek. Lőrincze Lajos Tartalom Lőrincze Lajos: Zágonban - másodszor ................................................................. 1 Szilágyi Ferenc: „Szép, s értelmes magyarság" ................................................... 3 Szathmári István:A Károli-biblia titka ...................................................................... 4 Grétsy László: Nyelvében él a nemzet? ................................................................ 5 M. Korchmáros Valéria: Nyelvtan és irodalom ....................................................... 6 F. Kovács Ferenc, Fábián Fái: Meditáció a sorvégi elválasztásról ...................... 6 Kiss Ágnes: Szleng és választékosság a Magyar Narancsban ........................... 7 Pásztor Emil: Ötszáz versziliárd ............................................................................ 8 Richly Gábor: Árulkodó önéletrajz ........................................................................... 8 B. G.: Bolti udvariasság ............................................................................................. 8 Büky László: Textúráit szójakocka ......................................................................... 9 Tiszaváry Ervin: Az eltérított tagadás ...................................................................... 9 Holczer József: Ne higgy a higgy­nek! ...................................................................... 10 A Huszita Biblia .......................................................................................................... 11 Tolcsvai Nagy Gábor: Zimmer verlag ...................................................................... 12 Thimar Márta: Az amerikai magyarok nyelvhasználatáról ................................... 12 Bán Ervin: Magyarosított?­ nevek ......................................................................... 13 Balabán Péter: Azok az idegen szavak .................................................................. 13 Zimányi Árpád: Fotogén fotómodell ....................................................................... 13 Lucza Katalin: Az anyanyelvi nevelés száz napja ................................................ 14 Graf Rezső: Ágoston Mihály: Rendszerbomlás? .................................................... 14 Szende Aladár: Gyorshír az Anyanyelvápolók Szövetségének közgyűléséről ....................................................................................................... 15 Szüts László: Megújulóban a Szarvas Gábor nyelvművelő napok ...................... 15 Postaláda .................................................................................................................... 16 Gráf Rezső:­­Akiknek nemzeti ismérve, hogy a magyar nyelvhez ragaszkodnak. ..................................................................................................... 16 Deme László: A Magyar Rádió Nyelvi Bizottságáról ......................................... 17 Pontozó .................................................... 18 TN. G.rGötz László: Keleten kél a nap .................................................................. 19 Balázs Géza: „Hungary-notaxiland" .................................................................... 20 Rozslay György: FKGP kontra FKgP ....................................................................... 20

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék