Édes Anyanyelvünk, 1995 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1995-01-01 / 1. szám

A pénztárgépek és a helyesírás is, hogy a keltezés írását a helyesírási szabályzat rögzíti. A jelenleg érvényben lévő MHSZ. 11. ki­ül a 293. pont így fogalmaz: .Az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, a hó­­■e teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is; a napot min­­számmal írjuk, s utána pontot teszünk." Tehát a dátum írására a következő változatok lehetségesek: vaus 15., 1994. márc. 15., 1994. III. 15., 1994. 3.15. Íszítésképpen a szabályzatban a következő megjegyzés olvasható: .Terjedőben van a pontok nélküli, ,kkel tagolt forma is", vagyis az 1994-3-15 megoldású, sőt a szabályzatnak legújabb, példaanyagában hozott lenyomatában már ott található, ugyancsak hibáztatás nélkül, ez a digitális kijelzők nyomán eltér­ít forma is: 1994-02-05. "di azonban nem erről a jelenségről szólunk, hanem arról, amit a pénztárgépek blokkjain tapasztalunk. Ez­­ a következő: 01/04/94,17-04-1994, 94.04.21.­agyis három találomra kiválasztott blokk közül kettőn a magyaros sorrendtől eltérő - fordított - sorrendet isztalunk idegen mintára. Hasonló helyzet kezd kialakulni, mint annak idején az írógépekkel kapcsolatban,­­ ti. évtizedekig nem tudtuk helyesen leírni magyarul a következő szavakat: víz, hír, szín, húsz, múlt, tűz, stb., mert a külföldön gyártott írógépeken nem voltak meg ezek a hosszú magyar magánhangzók. Jó tém­­a már most, a korszerű pénztárgépek elterjedésének kezdetén felfigyelnénk erre a veszélyes idegensze­­­ ­gre! Graf Rezső A postai bélyegzők és a helyesírás Nagyon örülök, hogy Graf Rezső kollégám föl­­igyelt arra a veszélyre, amely a pénztárgépek blokkjai révén fenyegeti helyesírásunkat, s mivel, mint köztudomású, a baj ritkán jár egyedül, men­ten hozzáteszem a ma­gam hasonló szomorú ta­pasztalatát is. Nemcsak a pénztárgépek blokkjai terjesztik az idegen szórendet, hanem újabban már a postai bélyegzők is. Nem akarok túlozni. Nem állítom, hogy napjainkra már ez a jellemző. Hogy magamat valamelyest ellenőrizzem, megnéztem az elmúlt két évben hozzám érke­zett levelek közül azt a mintegy kétszázat, amelyet ilyen-olyan ok miatt otthon tartok. Ezek több mint felén, inkább kétharmadán nem ol­vasható ki pontosan a bélyegzőn szereplő dá­tum, így ezeket nem vehettem figyelembe. De vagy hetven levélen világosan olvasható a kel­tezés, s ez már módot ad némi következtetés levonására. Nos, bár e levelek túlnyomó részé­ben a hagyományos, szabályos keltezés olvas­ható -1994.10.22., 1993. X. 16. és ehhez ha­sonló formában már tíz olyan levél is akadt ezek között, amelyben a sorrend nem év-hó­­nap-nap, hanem nap-hónap-év, illetve év-nap­­hónap. (A külföldről, pl. Szlovákiából érkezett leveleket természetesen nem vettem számítás­ba, hiszen más országok bélyegzési szokásai nem tartoznak a nyelv­­művelés illetékességi körébe.) Főleg a Dunán­túlról kaptam ilyen bé­­lyegzésű leveleket. Úgy látszik, ebből a szem­pontból ez a „veszély­góc”. Talán használok vele, ha be is mutatom 1993-1994-es leveleim ilyen bélyegzésű darabjait, megjelölve a bé­lyegző helyét is. Nap-hónap-év sorrendet mu­tatnak ezek: 8.4.93 (Komárom), 23.4.93 (Csor­na), 21.7.93 (Sümeg), 3.12.93 (Sümeg), 29. 12.93 (Körmend), 14.11.94 (Rákosliget), 30.8.94 (Budapest), 05.10.94 (Mosonmagyaró­vár). Év-nap-hónap sorrendre két „adatom" van: 1993.22-11 (Rákospalota) és 1994 21-9 (Várpalota). Egyelőre tehát itt tartunk. Már minden nyol­cadik, kilencedik levél bélyegzője idegen min­tát követ. Most még megállíthatjuk ezt a diva­tot. Most még felhívhatjuk a postahivatalok fi­gyelmét arra - mint teszem én is e cikkemmel -, hogy ez az út rossz irányba vezet, mert kitár­ja a kaput egy nyelvünk hagyományaival és szerkezetével össze nem egyeztethető idegen­szerűség előtt. Ha nem tudjuk megállítani s visszaszorítani ezt az új módit, lehet, hogy né­hány év vagy évtized múlva a hagyományos vezetéknév-keresztnév sorrendre is­­ keresz­tet vethetünk. (* ) Grétsy László A TARTALOMBÓL Földeák­ Andrea: Nyelvi humor a Heti Világgazdaságban Balázs Géza: Berlini nyelvi morzsák Zilahi Lajos: Tájformálás - névváltozás Szathmári István: A franglais példája Zay László: Komputer és képernyő Péntek János: Az el kell menjek­röl Balogh Lajos Tiszazug Es: remek rímek, nyelvi mozaik, 60 000 forintos reklám pályázat, pontozó, keresztrejtvény!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék