Édes Anyanyelvünk, 1995 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1995-01-01 / 1. szám

Ossik, Wessik, Trabbik és a fal Berlini nyelvi morzsák Az utazás mindig nyelvi utazás is egyben. Külföldön az ember, ha figyeli környeze­tét, más és más nyelvi szokásokkal találkozik. S ahogy megcsodáljuk a népviseletet, az ételeket, a történelmi emlékeket, úgy akaratlanul fölfedezzük a nyelvi szokásokat is. Most éppen a berlinieket. Berlin kabalaállatkája a Bár, vagyis a maci. De a lexikon szerint Berlin neve nem a Sár-ből, vagyis a mackóból származik, hiába szerepel a város címerében a két lábon álló, megkoroná­zott medve, s hiába van tele a két Berlin sok­sok üzlete játékmackókkal. A két Bér- (Bár) egybeesése a nyelvészek szerint véletlen. Ber­lin neve valamelyik szláv nyelvből származik, s eredeti jelentése: mocsár, ingovány. Mégis erős a két szó közötti vonzás. Én is vettem egy valószerűtlenül zöld színű Berliner Bárt. A szétszakított és újraegyesített város törté­nelmének kétségtelenül legjellemzőbb és leg­borzasztóbb szimbóluma, amely irodalmi, ze­nei, képzőművészeti alkotások tucatjait „ihlet­te’’, és az el-, illetve bezártság szimbóluma lett: a Mauer, a wall, a fal. A fal, amely 28 éven át állt: először szögesdrótból, később többméte­res betonból és sokféle akadállyal megtoldva­­ 1961. augusztus 13-tól 1989. november 9-ig. Az utolsó változatot száz évre tervezték. De mára már csak néhány kilométernyi, jórészt ka­pukkal, lyukakkal megnyitott falrész maradt be­lőle. 1961-ben egyetlen éjszaka vontak kordont Nyugat-Berlin köré. Rokonokat, kapcsolatokat vágtak ezzel szét. Akik közé határ került (néha csak húsz lépés), azok közös története ott vé­get ért. S megkezdődött a német nyelv ketté­szakadása. 1989. november 9-e éjjelén kalapáccsal, csákánnyal, darukkal láttak neki a bontásnak. Mindenkinek jutott egy-egy emlékdarab. Ma már egyes falmaradványokat újra őriznek, hi­szen a rajtuk lévő graffitik, falfestések különle­ges művészi élményt nyújtanak, s termé­szetesen­ emlékeztetnek. Üzlet lett a falból: egyes darabjait jó pénzért, márkáért árulják. Trabbival, vagyis Trabant já­tékautóval együtt persze jóval drágább a falda­rabka. Valódi Trabbi persze alig van már. A Reichstag, a német parlament épülete mellett jelképes sírok, a Spree folyóba veszett menekülők felsorolásával. Itt a Reichstag falán található egy emléktábla németül és magyarul: „10. September 1989 - Ein Zeichen der Freundschaft zwischen dem ungarischen und dem deutschen Volke für ein vereinigtes Deutschland, für ein unabhängliches Ungarn, für ein demokratisches Europa" - „1989. szep­tember 10. - A magyar és a német nép barát­ságának jelképeként az egységes Németor­szágért, a független Magyarországért, a de­mokratikus Európáért.” A Checkpoint Charlie, az egykori határátke­lőhely mellett a szabadság és az élet múzeu­ma. Közel harminc év tárgyi dokumentumait gyűjtötték itt össze a falról s az azon való átju­­tásról. Voltak, akik 140 méteres alagutat ástak, s azon szöktek át Nyugat-Berlinbe. Mások au­tóval, autóbusszal, sárkányrepülővel próbál­koztak. Az egyik Opelból valóságos páncélau­tót barkácsoltak. Egy NDK-s nő két összera­gasztott kofferben lapult a vonat csomagtartó­jában. Van, akit rádióban csempésztek ki. Ve­szek egy képeslapot. Rajta két közlekedési tábla: az egyik a Berlin vége, a másik a Berlin kezdete. Egymás alatt. Ma már nem aktuális. Egy Berlin van. A két Németországban kétféle német nyelv fejlődött az elmúlt évtizedekben. A keletnémet nyelv tipikus apparátusnyelv volt sokféle rövidí­téssel, bonyolult bürokratikus frazeológiával, sok új szóval. Különösen a rövidítések jelle­mezték ezt a nyelvet. Bezirksleitung (BZ), Sportgemeinschaft (SG), sozialistische Länder (SL). A nyugatnémet nyelvre az angol volt erős hatással, és a társalgás nyelvében lazult a grammatikai fegyelem. Kelet- és Nyugat-Berlin lassan összeépül. Az egykori határsáv igen nagy érték, hiszen egy világváros központjában hirtelen nagyobb üres terület támadt. Legelőször a méltán híres és nagyszerű berlini S-Bahn (városi vasút, he­lyiérdekű vasút) és U-Bahn (földalatti) vonalait kötötték ismét össze. Egyes vonalakon 30 évig állt az élet, sok metróállomást befalaztak, lebe­tonoztak. Évről-évre új vonalak nyílnak, a szét­szakított város a föld alatt és felett összeforr. Berlinben ma már pusztán megszokásból nem lehet közlekedni a hazaiaknak és a külföldiek­nek sem. A tömérdek vonalat csak a Netzplan, a vonaltérkép segítségével lehet használni, amelyhez minden állomáson ingyen hozzájut­hat az utas. Ha Berlinben utazni akarunk, a két legfontosabb betűjel a mindenütt megtalálható nagy S és az U - ezek jelölik a vasutakat. A berliniek nagyon szeretik városi vasútjaikat, földalattijaikat. A boltban S-Bahn és U-Bahn fil­meket lehet vásárolni, amelyek bemutatják az egyes vonalak fejlődését, a régi és az új szerel­vényeket, az építészeti megoldásokat, az alag­utak, viaduktok titkait. A Hév-vel a szabadba! jelszót a magyar HÉV-esek találták ki a két vi­lágháború között, a németek viszont ma is gya­korolják. Berlinben elmosódott az Ossik, a kelet-berli­­niek és a Wessik, a nyugat-berliniek közötti kü­lönbség. A boltokban ugyanaz az áru és ugyanazok az árak. Persze vannak inkább ke­leten és inkább nyugaton kedvelt újságok, rá­dióadások, s aligha hittük volna, megszületett a régi NDK iránti nosztalgia is. Egyesek csak az egyesítést tartják elsietettnek, mások viszont kimondottan sajnálják az NDK-t. A keletnémet parlament épülete, a Palast der Republik, amely még húszéves sincs, 1990 óta „azbeszt­­veszély” miatt be van zárva. Oldalán egy graffi­tit figyeltem meg: Erich, komm zurück, vagyis Erich, gyere vissza. A tervek szerint a hatalmas épületet lebontják, és egy modern városház épül ott könyvtárral, konferenciateremmel, mé­diacentrummal. Minden berlini kioszkban külön polcon sora­kozik a berlini irodalom. Találhatunk ismeretter­jesztő könyvet a berlini nyelv francia jövevény­szavairól, a káromkodásokról, a régi berlini hu­morról, tréfáról s természetesen a vasutakról, hidakról, műemlékekről, a falról stb. Berlinben egyetlen percre sem maradhatunk berlini ol­vasmány nélkül. Mi a nyelvi jövő? A keletnémet nyelv elhal az egykori berendezkedés és apparátus letűné­sével. Korábban már kiadtak egy deutsch­deutsches Wörterbuchot (német-német szó­tárt) a keletnémet nyelv sajátos közéleti, politi­kai, gazdasági elnevezéseinek magyarázatára. E téren is a nyugatnémet frazeológia győzött, a szótár ma már ugyanolyan különlegesség, mint a Trabant és a Wartburg. A két várost ismét összekapcsolták: utakkal, S- és U-bahnokkal, de a megszakított történel­met és kommunikációt ezzel nem lehet pótolni. Az emberek „átjárnak” az üzletekbe vásárolni, de a keletiek és a nyugatiak nem beszélnek egymással az utcán, a parkokban, kutyasétál­tatás közben. A lelkekben áll még a fal. Balázs Géza x’yc-JvöS-Jv.-l» m,vr. ■töSfoSrtä'-», gcRUN WAS E В Г- ^ £>//- is woé!scáou la. sew«*/1 ‘00Г BerlinerSp.rüche ■j^muder. HVHep,U£K! OOOFBWSTD°°F'D U f/ „ . / „ Г. . .**/ . .ff/л 11 h it rí NCCfi icvwosr, ‘.

Next