Educatio, 2013 (22. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3. szám - VALÓSÁG - Kerekasztal-beszélgetés a digitalizációról, az emlékmentésről és az ezzel együtt járó szelekcióról. Interjúpartnereink: Biszak Sándor, Gárdos Judit, Ládi László, Mikó Zsuzsanna, Nagy Péter Tibor

VALÓSÁG fékűek lehetnek abból a szempontból, hogy hogyan lehet - komolyabb költségvetés nél­kül - a legnagyobb mértékben érvényesíteni a tartalom­feltárás lehetőségeit. Az egyik nagy és széles körben ismert projektünk a Magyar Zsidó Lexikon digitalizációja, amely radikálisan különbözik egy „Google-típusú” puszta szkennelési tevékenységtől. Itt több ezer órányi munkával készültek mutatók a digitalizált tartalomhoz. Én ezt a digitalizációs fordulat nagyon fontos tartalmi elemének tekintem, hiszen így egy köztes állapot jön lét­re a hagyományos katalógusok és a majdnem reménytelen full textes keresés között. Má­sik nagy projektünk, az 1929-31-es négykötetes Magyar Színművészeti Lexikon ugyan­csak erős tartalmi mutatókkal rendelkezik. Különösen büszke vagyok arra - és ez tényleg szigorú szerzői jogi kérdés -, hogy Randolph L. Braham professzor úr rövid beszélgetés után átlátta a jelentőségét, hozzájárult és örült neki, hogy jelentős művét, a „Magyar Ho­­locaust”-ot digitalizáljuk és adatbázisba szervezzük. (Minderre rá lehet keresni a Magyar Elektronikus Könyvtárban.) E: Milyen korlátokat jelentenek a digitalizálásban a jelenleg érvény­es hazai szerzői jogok? L. L.: Az Országos Széchényi Könyvtárban egy és kétmillió közötti digitalizált doku­mentum és tartalom van, ám az ezekhez való hozzáférés kérdéses. Be kell tartani a jog­szabályokat és törvényeket, amelyek általában úgy száznegyven évre visszamenőleg nem nagyon teszik lehetővé a legális digitalizálást. A jelenleg zajló, országos szintű elektroni­kus dokumentumszolgáltatást célzó fejlesztés legnagyobb problémáját az jelenti, hogy a szerzői jog olyan korlátokat állít elő, amelyet nagyon nehéz megkerülni. Például, ha vala­ki 1870-ben, húsz évesen írt egy könyvet és mondjuk kilencven éves kort ért meg, akkor az 1940-es években bekövetkezett halála után még hetven évig tart a műre a szerzői jog­védelem. Illetve, ha későbbi szerzőről van szó, akinek azonban számos örököse van, ezek mindegyikét meg kell keresni ahhoz, hogy a művet a szerzői jog szabályai szerint hozzá­férhetővé tehessük. S ragozhatnánk tovább is, hisz egy folyóirat valamennyi cikkénél meg kellene keresni a szerzőt, sőt, ha már megszűnt folyóiratról van szó, akkor az eredeti ki­adói jog birtoklóit is. Ez okozza tehát a legnagyobb problémát a legális könyvtári digitali­zálásban. Miközben mindannyian tudjuk, hogy tízezer számra keringenek magyar nyelvű könyvek az interneten, az egész frissen megjelent köteteket is beleértve. Illegálisan tehát hozzáférhetőek, ám a könyvtárak legálisan ezt nem tudják biztosítani. N. P. T: Azt gondolnám, hogy a még élő szerzők, kutatók az esetek kilencven százaléká­ban a művük digitális megjelentetésére vonatkozó felkérésre igent mondanak, hiszen ez az érdekük is. Természetesen sok ezer szerzős napilapoknál ezt végigvinni lehetetlenség. De ilyen esetekre léteznek megkerülő lehetőségek is. Ilyen például a kutatási célú digita­lizálás. Egy oktatási intézmény kizárólag kutatási célra elvégezheti a digitalizációt, a tar­talom közzétételében a szerzői jog pedig már az általa, saját szellemi munkájának hozzá­adásával létrehozott műre vonatkozik. Mentsvár lehet ez akkor, ha például az eredeti do­kumentumnak sok szerzője van, vagy a szerzők köre meghatározhatatlan. L. L.: Megjegyezném, hogy a felmérések mind azt mutatják, hogy annak a szerzőnek, aki szabadon hozzáférhetővé teszi a szépirodalmi műveit, a hagyományos forgalma megnő. A digitális hozzáférhetőség lehetősége növeli az ismertséget, kihat a vásárlásokra. N. P. T: Itt van a torrent-világ. A hatalmas erőforrásokat megmozgató kiadók, filmstú­diók sem tudják megakadályozni, hogy alkotásaik tömegesen fölkerüljenek a torrentre, nyilván tehát a szerzők és örököseik sem lehetnek ebben igazán hatékonyak. Ez a dolog átszakadt, tudomásul kell venni a digitális tartalmak visszafordíthatatlan elterjedését. "

Next