Eger, 1864 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1864-12-08 / 49. szám

II. évfolyam. Dcczcmbcr 8 án 18C4. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft - kr Félévre . 2 ., 50 „ Negyedévre . . 1.1 30 „ Egy hónapra .­­ 44 „ 49. szám Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad : EGERBEN a szerkesztőség (803. szám), — a kiadó-hivatal (Szent-János-utcza Violet Otto könyvkereskedése); az érseki lyceumi nyomda irodája, — Jent 8­ch Gottlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Bern­át könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN P­ap­l­an Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Gőzmalom, vagy vízimalom? (Vége.) Mindenekelőtt figyelmeztetnünk kell a t. közönséget arra, miben áll tulajdonképen a kapós buza-becseré­­lés lisztért, mert nem egyszer volt alkalmunk tapasz­talni, hogy az illetők e részben nincsenek eléggé tisztá­ban, és olyformán fogják fel a dolgot, mintha a búzamen­­­nyiségnek megfelelő lisztmennyiség, leszámíttatván körül­belül a gyártás vámja, vagy díja, szolgáltatnék ki. Pedig a dolog tetemesen másként áll, és a csere röviden oda megy ki, hogy a malom megveszi az ajánlott búzát a folyó közép, vagy legalsó piaczi áron, de nem ad érte pénzt, hanem e pénzért ad az ő saját (rendesen szép magas) árszabása szerint lisztet. Például bevisz valaki egy köböl 85 fontos búzát; a malom ezt piaczi ár szerint becsüli 4 frtra és átveszi, de nem ad érte pénzt, hanem ad 42 font 1-ső osztályú lisztet, mert az első oszt. lisztnek mázsáját 9 frt 50 krra szabta ő maga, és így 4 frtért esik 42 font. Tehát 170 font búzáért 42 font finom liszt, — ez a csere értelme. Lássuk már most, egymáshoz viszonyítva, mit ad a vízimalom, és mit a gőzmalom? A vizimalom a beadott búzamennyiségből levon vám fejében 10 °­ C-ot, búza­kopás fejében mintegy 2%-ot, a többit visszaadja lisztnemekben, és korpában; tehát például, ha beadok egy köböl 85 fon­tos búzát, vagyis beadok a vízimalomba 170 font búzát, ebből a molnár vám fejében levon 17 fontot, kopás fejé­ben 3 fontot, összesen 20 fontot, és visszaad nekem 150 fon­tot, név szerint, egy molnár ajánlati kimutatása szerint, ad : 1-ső osztályú lisztet . . . 50 fontot 2-ik „» ... . 20n 3-ik „ r” ... . 30n 4-ik „ n ... . 10V fekete lisztet . 15» korpát . 25n A gőzmalom pedig, ugyanazon búzát, a piaczi ár sze­rint beváltja jelenleg 4 frt —4 frt 25 krért, és ezen összeg­ért ad az ő tarifja szerint, megfelelő mennyiségű lisz­tet, tehát az l-ső osztályú, vagyis 9 frt 50 krosból ad 42 — 44 fontot, a közönségesebbekből aránylag az árhoz képest többet, például a liztos lisztből 66 — 70 fontot, és így to­vább, de 150 fontot semmi esetre nem ad, hacsak csupa fekete lisztből, és korpából nem! A gőzmalom-tulajdonos e részben saját jogával él­­ő iparos, és jogában áll gyárt­mányának árát megszabni, valamint viszont a vevőnek szabadságában áll az árt elfogadni, és venni. Ez ellen nem tehetünk kifogást, de hogy azon vevők,kik e ge­scheftet ma­gukra nézve előnyösnek vélik, nagyban csalódnak, a mon­dottakból világos. Még talán hagyján, midőn jó termés mellett a terménynek se ára, se vevője; de olyankor, mi­dőn — mint a múlt évben— a búzának kész vevője, ma­gas ára van, a kérdéses cserélés a cserélőre nézve felettébb hátrányos, mert a gőzmalom által cserébe adott liszt­mennyiség átlagosan véve mintegy 50%-je lévén annak, mit a vizimalom ad, önként kiviláglik, hogy a gazda kétszer annyi búzát fog elfogyasztani a gőzmalom útján, mint ha vizimalomban őröltet, tehát vesztesége bizonyos, és tetemes. Hadd menjen tehát a gőzmalom lisztje a kereskedés­be ; hadd vegyék azt azok, kik arra vannak utalva, hogy élelmi czikkeiket piaczon, és készen szerezzék be; azok pedig, kik termény fölött rendelkeznek, fontolják meg a dolgot, mielőtt határoznának, s ha tanácsomra hallgatnak, küldjék búzájukat vizimalomba. Végre molnáraink azon legyenek, hogy becsületes, igazságos eljárásukkal a kö­zönség bizalmát megérdemeljék; iparkodjanak malmaikat tökéletesíteni, a kezekre bízott terményt tisztán, becsüle­tesen kezelni, és mindenkinek teljes, igaz mértékkel mérni. Ha ezt teszik, bekövetkezendvén elvégre is a ren­des időjárás, nem lesz okuk panaszkodni, hogy keresetü­ket a gőzmalom megcsökkentette; viszont az ő jól intézett versenyük vissza fog hatni a gőzmalom árszabására is, és ezúton is a közönség javára forduland, a­mi tesz . 150 ft Mikép szerezzük a kora vénséget? Nincs igyekezőbb, szorgalmasb és tevékenyebb ifjú­ság hét országban, mint ifjaink nagy része mindkét nem­ben. Hogy meg vannak ezek terhelve mindenféle gondok­kal és dolgokkal?! Kis tárcza, nagy tárcza, látcsőtárcza, szivartárcza, irkatárcza, levéltárcza és „pandoraszelencze,“ melyben kés, villa, fűrész, reszelő, olló, fülvájó, fogvájó, köröm­vájó, fésű, gyufa, tinta, toll, papiros, viasz, pecsét­nyomó, levélbélyeg sat. sat. találtatik; ez mind más-más gondot ád, ezt mind be kell szerezni, és ügyesen kell ke­zelni. Kell pedig szerezni minden időszakra, minden 5 — 6 fok légmérséki változathoz, különféle öltönyöket, kendő­ket és pokróczokat. Hát a női kellékek?] Végszámra kell magára öltenie egy hölgynek a gázt, csipkét és illusiót, — kösöntyű, karmantyú, kis papucs, nagy papucs, „par­füm”,“ „necessaire,“ és Csokonai szerint még az a sok „hárnádel, stricknádel, ő... pokol-nádel, a melynek nevét ma sem számlálnád el“ ?! Ez mind „nélkülözhetle­n.“ — Temérdek gondokkal jár ám ez! Nincs fárasztóbb, mint a folytonos foglalkozás, melyben egy s más, vagy egymás

Next