Eger, 1865 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1865-12-07 / 49. szám

111. évfolyam. 411. szám. Előfizetési dij: Egész évre . . 511 - kr. Félévre . . . 2 „ 50., Negyedévre . . 1 „ 30 ., Egy hónapra . — 44 ., Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Deczember 7-én 1863. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4. bélyegadó fejében, minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda, k Iíí fizetése* két elfogad * a szerkesztőség (frustl-ház, 803. szám). — Violet Otto és J­ent­s­eh ) könyvkereskedések; s minden cs. kir. postahivatal. Erdélyországi ügyek. Nagy érdekeltséggel tekintünk kelet felé, s hazafiai örömmel észleljük a derűt, mely a szép Erdély, a testvér­haza fölött mutatkozik. Testvéreink ott: a magyarok és szászok, a székelyek és oláhok, áthatva az együtt kiállt idők s veszélyek emlékeitől, tisztelve a törvényt s szeretve a hazát, komolyan látnak a nagy kérdéshez, melynek megoldására az öreg törvények alapján e jelen országgyű­lés összehivatott. A verifikácziók után, melyek kevés időt raboltak el, mielőtt az unió-törvény nyilvánosan tárgyaltatott volna, értekezletek tartattak. Az első nyilvános értekezlet nov. 28-kán tartatott, melyre a követek mind, a regalisták s roppant, hallgató­ság megjelentek. Az elnök, gr. Mikó Imre ő­nmaga meg­nyitó beszéde után Zeyk Károly emelt szót, indítványoz­ván, hogy miután az unio-törvényt teljes jogérvényünek tekintik, imának fel Ő Felségéhez, hogy Erdélyt a pesti országgyűlésre meghívni kegyeskednék. Nem tanácsla az unió-törvény feletti vitát, mert erre egyedül csak a pesti országgyűlés illetékes. Hasonló értelemben szólt gr. Te­leki Domokos, és Dózsa Elek, kinek nagyhatású beszéde ki­emelte, hogy a felséges leirat, nyíltan és határozottan ki­jelenti, hogy ezentúl a jogfolytonosság lesz a kormány­zás alapja, és a jogeljátszás elmélete félrevettetett; és hogy Ő Felsége Erdélyt nem mint a birodalom provincziáját, hanem mint a magyar sz. korona tagját tekinti, mely nyi­latkozat a centralistikus ábrándoknak véget vetett, és hogy Ő Felsége birodalmát a­­ sanctio pragmatikai alapjai és ha­tárai között akarja rendezni, mely fejedelmi szó véget vet az experimentatióknak. Magára az unio-ra megjegyzi, hogy e törvényczikk 1848-ban hozatott, fejedelmi szentesités és a végrehajtás által reá a törvényesség jelleme nyomatott, azért kivánja, hogy a törvényczikkel olvassák fel, azt hagyják helyben, s kérjék meg Ő Felségét, hogy annak érvénybe léptetésére az erdélyi képviselőknek Pestre meg­hívását elrendelni méltóztassék. Végre fölemlité, hogy a Magyarországgali unió mellett Erdély testvérnemzetei közt még egy más unió is létez, melyet az idő megszen­telt, mely őket arra kötelezi, hogy egymás jogait kölcsö­nösen védjék. Szónok azt hiszi, hogy ezen uniónak legerő­sebb támasza a Magyarországgali unió leend. Ezután b. Sag­un­a szólalt föl éljenek között magyar nyelven, az országgyűlést alkotmányos alapon összehivandónak ki­vánja, és ezen vétessék aztán revisio alá az unio-törvény. A szász követek nem jővén még megállapodásra ma­guk között, e tanácskozásban részt nem vettek. Végre az elnök, gr. Mikó a többség nézetét röviden következőleg foglalta össze: egy alázatos feliratban hálás köszönet nyilvánittassék Ő Felségének, hogy kormánya alapelvéül az alkotmányosságot méltóztatott kitűzni. To­vábbá kérjük­­) Felségét arra, hogy az unió-törvényt a a maga, egyedül illetékes helyéhez, az Erdél­lyel egyesült Magyarország országgyűléséhez utasítani, s oda minket is a törvény értelmében meghíni kegyeskedjék. Egyszersmind jelentsük ki, hogy mi minden velünk együtt élő társnép­nek minden törvényes és méltányos jogok megadását nem­csak óhajtjuk, hanem Ő Felségét is kérjük, hogy ezt a ma­ga útján eszközölni méltóztassék. Decz. 1-én 10 órakor gr. Mikó elnöklete alatt nyitta­tott meg a második értekezleti ülés, a szászok is megjelen­tek, s nevökben Rannicher Jakab indítványozta: „az unio­­törvény revisio alá vétessék, — az erdélyi országgyűlés bocsátkozzék alkudozásokba a magyar országgyűléssel, továbbá a szászok kívánják, hogy az általuk kivánt ga­­rancziák adassanak meg. Utána Manger és Metzl nyilat­koztak ezen értelemben: az unió kívánatos, sőt szükséges­­de garancziákat is követelnek. Az országgyűlés a kérdés­­ben illetékes­­. Bömchel az uniót törvényen alapuló szükségességnek tartván, indítványozta: A Felséghez kül­dendő feliratba tétessék be, hogy a kiegészítendő magyar országgyűlés elé terjesztendő kir. propositiokban a szászok kívánalmainak figyelembe vétele ajánltassék. E tanácsko­zás alatt a jelen volt román követek hallgattak. A gyűlés­nek fél háromkor lett vége. Deczember 2-án ülés tartatott, és megkezdették az unió-törvénynek taglalását. Zeyk felírást indítványozott, melyben keressék meg a Felség, hogy a érd. képviselők a magyar országgyűlésre hivassanak meg, mert az erdélyi országgyűlés nem competens. Ezt több magyar s szász követ pártolá azon pótinditván­nyal, hogy a szász nem­zet jogainak fentartására vonatkozó és a pesti országgyű­lés által figyelembe veendő külön pontok tétessenek be a feliratba. Saguna is feliratot akar az iránt, hogy az 1864-ki országgyűlési ügyrend terve szentesittessék meg, hogy olyan országgyűlés hivassék egybe, és csak akkor terjesztessék elő az unió terv. czikk revisio alá. Rannicher a szász nemzeti universitás fölterjesztésével egyetértőleg kész most is a revisióra, de úgy, hogy e tárgy minden irányban megvitattassék, kiváló tekintettel minden erdélyi nemzetiségre és vallásra. Horvátországi ügyek. A horvát-szlavón országgyűlés nov. 25-én tartotta harmadik ülését, még­pedig Kukuljevics főispán indítványára titkosan. Minthogy azonban a bán az ülésteremből csakhamar eltávozott, annálfogva az eredetileg titkos üléssé alakult gyűlés bizalmas tanácskozmány jellegét ölte magára, mely a felett értekezett, mi

Next