Eger, 1870 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1870-12-08 / 49. szám

Vili évi folyam. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft kr. Félévre . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . 1 ft 30 kr. Egy hónapra . — *5 kr. Egyes szám . — 12 kr. 49. szám. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért: minden halálozott pettt sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyittérben egy petit sorhelyért 8 kr fizettetik. Kiadó hivatal: a lyceumi nyomda Előü­.erc ‘Sl‘fcet elfogad­ó « szerkesztőségi Széchenyi-utcza 26. sz.) J ént 8 eh O. könyvkereskedése s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő, egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogadnak Mosse R. s Haasenstein és Vogler Bécsben. Cseléd bajaink. Aligha tévedek, midőn minden gazdának egyik fő bajául a cselédségi viszonyokat nevezem. Mindenki tudja, mily baj a rész cseléd, és mily nehéz egy­­ jót kapni ? Közeledik az újév, itt a cse­lédfogadás ideje. Mi oka a cselédek romlottságának és haszon­­vehetlenségének, azt jelenben elemezni nincs időm. A romlásnak kezdete nézetem szerint főleg azon időtől datálódik, midőn ama vándorhivatalnoksereg Egerben megtelepedvén, ideig-óráig tartó állapotánál fogva szokásba hozta a hónapos cselédrendszert és a ha­vi bért; ez idő óta a cselédség is megszokta a kóbor életet, melyben megromlott; szereti a gazdá­t cserélget­ni, de roszaságánál fogva a gazda is legtöbbször örömest túlad rajta. Állandó, hiv cseléd a rit­kaságok közé tartozik. A bajok forrása most részben a hatóság lanyhaságában, részben azonban a gazdák gondatlanságában is fekszik. Hallom, hogy valamelyik hatóság cselédrendszabályon f­ára­­dozik; mit ér a legjobb szabály, ha senki sem tartja meg? Hiszen volna szabály, miszerint kívántatik, hogy minden cseléd cseléd­könyvet köteles tartani, melybe beírandó szegődése, szolgálata, bé­re sat.; de a huszadiknak sincs könyve, s a gazda nem is követeli, befogadja a nélkü­l, hogy megvizsgálná, várjon nem valami korhelyt, tolvajt fogad-e házához, pedig ez a fő dolog. Addig is tehát, míg e tárgyhoz bővebben szólanánk, vagy az érintett cseléd-rendszabály elkészülend, legyen szabad a tisztelt közönségnek némely pontokat figyelmekbe ajánlani. 1. Egy gazda se fogadjon cselédet cselédkönyv nélkü­l. Janu­árban az illető hatóság rendeljen be minden cselédet könyvével, kinek nincs, 5 írtra bü­ntettessék. 2. Az elbocsátó gazda minden kímélet nélkül írja be a cseléd­könyvbe, miként viselte az magát, hogy a befogadó tudja, kit fogad. 3. Lehetőleg senki se fogadjon hónapos cselédet, a havi bért teljesen mellőzve, még csak szóba se jöjön, mert ez szolgál ürügyül arra, hogy a cseléd magát hosszabb szolgálatra kötelezettnek nem tartja; aki nem akar másként szegődni, azt nem kell megfogadni, mert bizonyos, hogy az ilyen szeret csavarogni, s nem állandó cseléd; pedig úgy hiszem, minden gazda ilyet akar. A várost illető hatóságnak pedig ajánlanám 4. Hogy a cselédség kihágásait a legnagyobb szigorúsággal büntesse. Az éjjel korcsmázó cselédeket be kell fogatni, s másnap megbüntetni; de hogyan ? botozni, a­mi segítene, nem akarják­­ be­zárni mit sem használ ; tegye azt a korhelyek és csavargókkal, mit bizonyos szolgabiró a legjobb sikerrel használ: lenyiratja az ilyen­nek a haját, ez segít, mindenki azonnal megismeri a korhelyt. 5. Ha ivót engedélyeznek, esti 7 —8 órán túl meg ne en­gedtessék. Ez a cselédromlásnak fő oka, miért is az ellen minden gazdának tiltakozni kellene. Occassio facit forem. Egy polgári zottmányi határozattal vélemény és jelentéstétel végett kinevezett küldöttség hivatalos jelentését bemutatja. A fölolvasott jelentés az összes iratokkal, s a Tisza-Abád, P.­­Süly, Nagy-Körű, Kötelek, Czibakháza és Várkony községektől be­hajtott, s jelenleg a megye pénztárában letétben levő 132 ft 28 kt készpénzzel, — továbbá Tisza-Várkony község részéről a megyei letétben elhelyezett 320 ftról szóló pesti takarékpénztári könyvvel, s végre a megyei letétből 1868. év October 11-én a szolnoki adóhivatal­hoz szállított 247 ft. 55 y8 krról szóló nyugtákkal együtt további intézkedés végett a m. k. belügyminisztériumhoz fölterjesztetni ren­deltetett, Okolicsányi József megyei főpénztárnok pedig utasittatott, hogy a föllebb érintett készpénzt, takarékpénztári könyvet és nyug­tákat fölterjesztés végett az első alispáni hivatalhoz mutassa be. Hellebronth János főszolgabíró, a Török-Szent-Miklós város,­­ és Blaskovics Miklós, Almásy Vincze, Almásy Zsigmond között a községi pótadó tárgyában létrejött egyességről fölvett jegyzőkönyvet bemutatja. A bemutatott jegyzőkönyv tanúsítása szerint, Török Szent-Mik­­lós város közt egyrészről, — Blaskovics Miklós, Almásy Vincze, s Almásy Zsigmond közt másrészről a községi pótadó tárgyában létre­jött barátságos egyesség a múltra nézve föltétlenül,­­ jövőre pedig a községeknek a törvényhozás által leendő rendezéséig helybenhagya­­tott, s a helybenhagyási záradékkal ellátandó jegyzőkönyv levéltárba tétetni, annak másolata pedig Hellebronth János főszolgabíró utján az illetőknek kiadatni rendeltetett. A m. k. közmunka- és közlekedési minisztérium 14.168. sz. ren­deletében meghagyja, hogy miután Gyöngyös városa az ottani patak­ban való kavicstermelést — bár az egri kir. mérnöki hivatalnak jelentése szerint, az által kár senkinek sem okoztatik— mégis ellenzi; a kérdéses ügy az egri kir. mérnöki hivatal közbejöttével küldött­­ségileg megvizsgáltassák, s az eredmény bejelentessék. A kérdéses vizsgálat megejtésére küldöttség rendeltetett, melyhez elnökül ifj. Fáy József bizottmányi tag, tagokul: Mala­­tinszky Antal s Földváry Kálmán bizottmányi tagok, Kaszap Berta­lan főszolgabíró esküdt birótársával és Szabó Imre megyei főmérnök választattak meg - s az iratok a küldöttség elnökének azzal adat­tak ki, hogy a kitűzendő határnapot az egri m. k. mérnöki hivatal­lal is tudassa. A m. k. belügyminisztérium f. évről 1902-ik szám alatt kelt rendeletével értesít, hogy az 1869. évi képviselőválasztások alkal­mával fölmerült költségekből 1) a választási eszközök beszerzésé­re fordított 1335 frt 51 kr; 2) világítási szerekre kiadatott 12 ft 49 kr ; 3) választási eszközök szállítására fordított 18 frt; 4)a tisza­­nánai választókerületben működött küldöttség részére az előfogati kiadások 28 ft 8 kr, összesen 1394 ft 8 kr, a megyei házipénztár­nál végleg fölszámítható, és kiadásba tehető, — ellenben a patai, t.-nánai, és pétervásári választókerületekben működött küldöttségek napdíjai, mint illetéktelenül fölszámítottak, nem érvényesíthetők, a patai és pétervásári kerületben működött küldöttségek fuvarköltsé­geik csak akkor lennének megállapíthatók, ha rendes úti számlák beterjesztenének; végre tudatja, hogy a katonaság szállítása és ellátására fordított 159 ft 55 kr. a f. évi 4712. sz. rendelettel már helybenhagyást nyert. A leérkezett miniszteri rendelet másolatban, annak összes mel­lékleteivel eredetiben, Okolicsányi József megyei pénztárnoknak az­zal rendeltetett kiadatni, hogy amennyiben ezen költségek valamely megyei pénzalap által már fedeztettek, ezt a házipénztárból kár­talanítsa, s ott ezen kiadást a közigazgatási előre nem látott költség rovására kiadmányozza, a­mennyiben pedig ezen költség Megyei élet. Heves-Szolnok megye deczemberhavi bizottmányi üléseiből. Az egri katholikus hitfelekezet képviseletének a megyei bizott­mány f. é. nov. 3-án 770—CXIV 70. sz. a. hozott határozata elleni fölfolyamodása bemutattatott. Az összes iratokkal együtt fölülvizsgálat végett a nm. m. k. bel­ügyminisztériumhoz fölterjesztetni rendeltetett. Az inségügy rendezése és a még kint levő ínséges pénzek be­szedése tárgyában a m. k. belügyminisztérium f. é. 23,262. sz. a. ren­delete folytán f. é. aug. 2-án 594— CX. szám alatt hozott megyebei­ Deczember 8 án 1870.

Next