Eger, 1874 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1874-11-19 / 47. szám
373 több esetben csakis felét karolhatja fel, legalább egyelőre, addig tudniillik, míg további csatornázás útján csakis vízemelő gépek segélyével tovább fejleszthető, illetőleg kiterjeszthető lenne. De én az öntözés hasznát nemcsak a közvetlen vizezés esélyeiben keresem, mellékesen kell, hogy jótékonyan hasson a szomszédos területekre először a nagymérvű kipárolgás által, mely harmat alakjában fogna keveredni, a szomszédos területeken, s az esőhiányt pótolni, másodszor a hatcsövesség utjáni nedvesítés által, mely az alföldi talajviszonyok közt igen fontos szerepet játszott a szabályozás előtti időkben s még fontosabbra lenne hivatva a jövőben. Sajnos, hogy egyelőre az állam beható segélyére e fontos kérdésben nem számíthatunk, nem kétlem mégis, hogy az megteend annyit, mennyit tehet az ügy előmozdítása érdekében. így például az előmunkálatok foganatosítására talán kiküldheti szakértő mérnökeit, hogy ekként az érdeklett azon közönség, mely kénytelen lesz saját erejéből alkotni (habár külföldi tőkével is), mielőtt a munkához kezdene, tájékozva lehessen a költséget vagyis, a szükséglendő tőkét illetőleg. Vannak, kik a Tiszavölgy öntözésének kérdését nem ismerik el oly országos ügynek, melyben az állam hozzájárulása igényelhető volna. Én ezen tagadás ellenében határozottan országos ügynek tartom a tiszai öntözés kérdését. Mindenekelőtt azért, mert ha a Tisza szabályozás kormányi aegis alatt hajtatott végig, jogos a követelés, hogy a szabályozás által okozott bajok szintén az állam által háríttassanak el. Továbbá földmivelő országunkra nézve nem lehet közömbös a Tiszavölgyön előbb virágzott szarvasmarha, s általában a használattenyésztés csökkenése, hogy ne mondjam, végleges tönkresilányulása. Ez nem csak helyi , hanem országos mezőgazdasági kérdés. *) Végre, ha valamely országrész oly viszályokkal küzd, melyeken önmaga segíteni nem képes, jogosan apellálhat az összes ország segélyére, melynek terhét egyenlően viseli, s az ország segélyét nem tagadhatja meg már csak önzésből sem, nehogy az illető vidékek adóképessége semmisüljön meg. Számos ország példája áll előttünk az öntözés terén, nemcsak az úgynevezett cukur, de sőt az általunk barbároknak tartottak is nagyszerű eszközléseket képesek felmutatni a múltban úgy, mint a jelenben. Olaszország nagy kiterjedésű példányszerű öntözéseit ismeri a világ. Angolország, dacára rendkívül kedvező a csapadék-átlagának, jeles példáit adja az öntözések. Németország minden lehető folyócskája — ere, fel van használva az öntözésre. Az osztrák tartományok nagy előhaladást tettek szintén e téren. India a régen múltban, sőt a jelenben is óriási alkotásokat tett e mezőn, a granadai mórok nagy mesterei voltak az öntözésnek. Perzsia nagymérvű öntözéseket mutathat fel ma is, mint szintén China és Japán. Egyptom évezredek óta dolgozik a Delta öntözési rendszerének tökéletesítését, s azt oda fejlesztette, hogy a művelt világ kalapot emelhet előtte. Ez ország a Nílus júniusi áradásait fogja fel ezer meg ezer csatornája s víztartóiban s midőn a hőség tetőpontját éri el s a termények leginkább igénylik az öntözést, 600.000 ló és ökör és számos gőzerőmű emeli a csatornák vizét a veteményekre s eredményezik azon dús terméseket, kétszer egy évben, miáltal jön lehetővé az, hogy egy barbaresli státusban holdanként 50 frt. haszonbért nyerjenek a földesurak. Ha meggondoljuk, hogy Egyptomban csak ott lehetséges tenyészet és termelés, még a fára nézve is, hova és meddig a víz elvezethető, hogy öntözés nélkül a Delta hírneves termékeny földje sivatag lenne,, mely hitvány gyomnál egyéb terményt felmutatni nem bírna, s viszont hova az iszapos Nilusviz elvezettetik, a sivatag homokja édenné válik, mindezt legújabban az édesvizi csatorna mentében felmutatható virágzó gazdasági telepek és kertek is igazolják ; akkor lehetetlen, hogy a vizek felhasználásának kiszámíthatlan fontossága iránt határozott meggyőződést meg nyerjünk, s oly tényezőnek ne tekintsük azt, mely egyes államok léte és nem léte felett határoz. Szőlőink érdekében. A phylloxera vastatrix részéről szöleinket fenyegető veszély elhárítása tárgyában a hivatalos lap egy újabb körrendeletét teszi közzé a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek, melyet a törvényhatóságokhoz és gazdasági egyesületekhez intézett, és melyet, tekintettel szőlőbirtokosaink veszélyeztetett érdekeire, egész terjedelemben közlünk : A Klosterneuburgban nagy mérvben mutatkozott phylloxera rovar részéről szőlőinket fenyegető veszély elhárítása tárgyában e hó 3 án 17472. szám a kelt intézvényem kapcsán értesítem a törvényhatóságot, (az egyesületet), miszerint feltehető, hogy az érdeklett intézeti szőlőtelepből a legutóbbi két évben phylloxera által megtámadott szölővesszők is adattak el, ily formán a phylloxera oly vidékekre is vitetett, hol azelőtt ezen veszélynek nyoma sem volt. Szemben ezen lehetőséggel, felhívom a törvényhatóságot,az egyesületet, miszerint a területén lakó szőlősgazdákat a fel nem tartóztatható módon elszaporodó phylloxera veszélyes voltára hathatós modorban figyelmeztetvén, ezekhez erélyes felhívást intézzen, hogy mindazon szőlőket, hol az utóbbi években importált szőlővessző ültetve lett, a törvényhatóságnak (az egyesületnek) jelentsék be, és úgy saját, mint mások szőlőjét is figyelemmel kisérvén, hol születő betegségnek legkisebb nyoma mutatkozik, ott azonnal lépést tegyenek, hogy a kérdéses szőlő beteg tőkéi megfelelő vizsgálat alá vétessenek. E célból szükséges, hogy a szőlők azonnal tüzetes vizsgálat alá vétessenek, és hol a szőlő betegnek mutatkozik, a tőkék néhánya gyökerestől kiásatván, vizsgálat végett azonnal a „m.-óvári gazdasági akadémia kísérleti állomásának“ küldessék, hol a phylloxerára vonatkozó vizsgálatokat központosítani óhajtani. A minél sürgősb eljárás azért szükséges, mert a phylloxera rovar az eddigi észleletek szerint a télre a gyökereken lejebb a talajba egész öt lábnyi mélységre vonul. Hogy addig is, míg e rovar fellépésének részletes leírását a gazdaközönség tudomására hoznám, a törvényhatóságot (az egyesületet) e tárgyban némileg tájékozzam, megemlítem, miszerint a phylloxera az eddig tett észleletek szerint a szőlőtó gyökerein élősködik, és már szabad szemmel is sárgás zöld pont gyanánt kivehető. Rendesen csomónként fordul elő 15—30-ig egy rakáson. Szaporodása rendkívüli: egy nőstény állat magában egy nyáron át állítólag több milliónyi ivadékot szaporít. Ezen élősdi táplálékot a szőlőgyökerekből szíván, a tőke tenyészerejét gyengíti és azt nagyobb mennyiségben támadva meg, csakhamar egészen tönkreteszi. A phylloxera által megtámadott töke ugyanazon kórjelenségeket mutatja, mint oly töke, mely tápanyagban vagy nedvességben szűkölködik. A venyigék roszul fejlődnek, a levelek felülről kezdve idejekorán sárgulnak, végre elszáradnak. A klosterneuburgi intézet igazgatójának adatai szerint a phylloxera Amerikából hozott szőlővesszőkkel hurcoltatott be. Ma e kártevő rovar a klosteneuburgi szőlőben annyira elterjedt, hogy annak a szőlőtökkel együtt való fáradságos és költséges irtása vétetett foganatba. Ha a gyanúsaknak beküldött szőlőgyökereken eszközölt vizsgálat útján kiderülne, hogy a phylloxera valamely vidéken csakugyan mutatkozik, a kellő óvintézkedések iránt innen újabb rendelkezés fog történni. Bartal György, s. k. *) Országos kérdés már azért is, mert az öntözés által lehetősitett takarmánytermelés azon helyzetbe juttathat bennünket, hogy marha-kivitelünknek a bevitel ellenében való — és egy földmivelő országra nézve szégyenletes — deficitje — megszűnik. Hirfüzér. * (Egri érseki exja) f. hó 9 én Budapestre utazott. * (Hymen.) F. hó 16 án, hétfőn reggel vezette oltárhoz Bory Ádám ifjú földbirtokos, az egri hölgykoszorú egy kedves virágát, Hám Irma úrhölgyet, t. barátunk Szabadhegyi Mihály úr műveit és kellemdús mostoha leányát. Az esküvő-ünnepély szoros baráti körben folyt le. Násznagyok voltak: Földváry Kálmán és Horváth József. A vőfélyek tisztét Misteth vasúti főnök és Horváth László közbirtokos tölték be. Az ifjú pár még az esküvő napján a vőlegény birtokára utazott. Áldás és szerencse kisérte frigyöket. * (A szokásos heti katona-zenekari séta hangverseny) e héten, holnap, pénteken, f. hó 20-án délu. 5 órakor fog megtartatni, amennyiben szombaton a teremben táncvigalom tartatik. E hangverseny műsora következő: 1. Weiprecht-Payer induló. Strauss. 2. Ünnepi nyitány. Keler Béla. 3. Abonneten keringő. Strauss. 4. Válás (magánhegedűre) Lachner. 5. Critique de Noel. Adam. 6. Ábránd „Faust“ ból. Gounod. 7. Tiktak, polka. Strauss. — A múlt szombati sajtahangverseny, a közönség részéről tanúsított megfoghatlan közöny következtében, csak 12 frt 30 krt. jövedelmezett, mely a kitűzött célra az irgalmas nénéknek azonnal átszolgáltatott, Szeretnök