Egészség, 1978 (90. évfolyam, 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
LECTURIS SALUTEM! KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT! dr. Buga László főszerkesztő így hangzik évszázadok óta az egyetemek köszöntése. Ezzel köszöntöttük mi is Olvasóinkat, amikor 1966 tavaszán folyóiratunkat újra megindítottuk, megszólaltattuk. Köszöntjük, üdvözöljük az Olvasót. Mindenkit, aki barátunkká szegődik, aki szívesen fogadja az EGÉSZSÉGET, érdeklődéssel belelapoz, és örömmel olvassa, látja, hallja, amit legnagyobb kincséről: az egészségéről tudhat az ember. A mi folyóiratunk, az EGÉSZSÉG, az egészség napszámosainak , az orvosoknak, a kutatóknak, a szervezőknek és az újságíróknak - olyan ólomba rögzített gondolatait tartalmazza, melyek az egészségről szólnak, az egészségre tanítanak, és az egészség megtartására serkentik az olvasót. Köszöntjük az Olvasót! Azzal, hogy írunk és beszélünk az egészséges életről, a helyes magatartásról, az egészség élettani és gyakorlati törvényeiről, de azokról a veszedelmekről is, amelyek a meggondolatlanokat, a könnyelműeket, a vigyázatlanokat fenyegetik. Íróink, munkatársaink elmondják, hogy milyen eredmények születtek az egészségtudományban. Melyek azok az előnyök, lehetőségek és módszerek, amelyek az egészség megtartását és a beteg talpraállítását szolgálják, de mindenki számára elérhetők. Megtanítunk mindenkit arra, hogy baleset vagy váratlan veszedelem esetén hogyan állja meg a sarat, mit és hogyan cselekedjék, hogy a még nagyobb bajt megelőzze, hogy kétségbeesés helyett védelmezzen és a bajbajutotton segítsen. Elmondjuk, melyek az új rendelkezések az egészség mezején. Tájékoztatjuk olvasóinkat a gyógyszerekről és a velük kapcsolatos tudnivalókról, hiszen a szabadon vásárolható gyógyszerek nagy része még bemutatkozásra vár. Felvilágosítjuk a családokat, hogyan rendezzék be a házipatikát, és javulásuk érdekében hogyan éljenek az orvosságokkal. Feltárjuk azokat az úgynevezett „kényes kérdéseket”, amelyekről nem illett beszélni vagy amelyeket a „pajkosok” titkos mosollyal adtak tovább, de néha az egész életre szóló gondokat feszegettek. A kérdés-felelet módszerére építjük kapcsolatainkat, és Olvasóink leveleire - ha lesznek - készséggel válaszolunk. „Szakoszályi élet" című rovatunkban elmondjuk, mi történt a kórházakban, rendelőkben, a klubokban, az otthonokban, az egészségügy dolgozói nagy családjában. Vidéki látogatásainkon, kiszállásainkon felkeressük Olvasóinkat, mert bár iparkodásunk gerince a szerkesztőségi munka, de még annál is fontosabb a kapcsolat az Olvasóval, akinek egészsége érdekében emelte fel szavát kilencven esztendővel ezelőtt a magyar közegészségügy atyja, Fodor József professzor az EGÉSZSÉG akkori hasábjain. A hasznos és hasznosítható ismeretek egy részét játékos rejtvényekkel - amelyeknek megfejtésével még nyerhet is-, kérdéssorozatokkal, színes írásokkal, irodalomba pácolt szaktájékoztatással, orvostörténeti közleményekkel, érdekességekkel, hozzászólások közreadásával, sőt még anekdotákkal is színesítjük. Marékszámra adjuk a komoly tudományt, az érdekest, az izgalmast, a hasznost és a szórakoztatót. Kéveszámra a jóindulatot és a barátságot, amikor Olvasóinkat köszöntjük, írnak mások is ilyenekről, hiszen — szerencsére — újabban az egészségügy divatossá vált. No, de az ő számukra ez az életnek csak egy érdekes fejezete. Mi az egészségért élünk, munkánk alapmondanivalója, célmeghatározása — mondhatnám — az élete az! Ezért állíthatjuk olyan biztonságosan, hogy valósággal összenőttünk az emberrel. Jó úton indulunk, jó csapáson járunk? Állítom, hogy igen ötven esztendeje eszem az egészségügyi prédikátor kenyerét a sajtóban, a Rádióban, néha a TV-ben és az előadói dobogón az ország mondhatnám legeldugottabb falvaiban is. Olvasóim és hallgatóim levelei tízezreinek a segítségével állíthatom, hogy az ország érdeklődésének az ütőerén tartom kezemet. Országjárásom és beszélgetéseim során erről bizonyságot is szerzek. Állítom, hogy az egészség komolyan érdekli az egyre tisztábban látó, egyre tájékozottabb embert. Lecturis salutem! Köszöntjük az Olvasót! Igen, az újra induló EGÉSZSÉG a régi és az új olvasóit egyformán köszönti. ... ET SALUTEM AUCTORIBUS!... És köszöntjük munkatársainkat, íróinkat, tanácsadóinkat is. Köszöntünk mindenkit, aki velünk együtt vállalta ezt az egyesek által még ma is kissé lenézett tudománynépszerűsítő munkát. Köszönjük, hogy közénk áll, köszönjük segítségét, bíztatását és azt a különleges felemelkedettséget, amellyel a tudományos irodalmi munkán túl a néptanításra is vállalkozik. Köszöntjük az alkotógárdát is, amikor kellően felkészülve odaállunk az ország népe elé, és megadjuk a jelet: Készen vagyunk . . . Indulhatunk! »