Egészségügyi Dolgozó, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-06-01 / 1. szám

4 EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ U. B. közlemények Előkészület alatt áll a honvé­delmi minisztérium fennhatósága alá tartozó kórházak és egyéb polgári alkalmazottat foglalkoz­tató üzemek részére, üzemi bi­zottsági rendelet kiadása. A ter­vezet, szerint az ilyen ü­zemben létesült üzemi bizottságnak is meg lesz a­ javasoló és ellenőrző hatásköre, de alkalmazkodik a katonai szolgálati szabályzathoz. Az üzemi bizottsági titkárság már megtette észrevételeit a ter­vezettel kapcsolatban, jelenleg a Szakszervezeti Tanács jóváha­gyása szükséges még ahhoz-hogy a rendelet megjelenjék és legali­zálja a helyőrségi kórházakban működő üzemi bizottságokat. * A­ szabadságidő alatt 50%-os vasúti­­ kedvezményt élveznek a dolgozók. Az utalványok a Szak­­szervezet Üzemi Bizottsági Tit­kárságban vehetők át 20 fillér elle­nében. A kórházak listán állítsák össze azon dolgozók nevét,akik a kedvezményt a nyári hónapok alatt igénybe óhajtják venni. Az igénylést az intézet igazgatója és­­ üzemi bizottsága­ írja alá. * A pesti klinikák központi üzemi bizottsága Herczeg Judit a. b. titkár vezetésével küldött­­ségileg kereste fel Ortutay­ Gyula kultuszminisztert. Feltár­ták az egyetemi dolgozók nehéz helyzetét és több kívánságot ter­jesztettek elő. Ezek közül több már augusztus 1-től, az új költ­ségvetési év kezdetétől teljesítve lesznek, így az élelmezés térítése a jövőben az önköltségi ár 50%-a lesz. A veszélyességi pótlékot be­állították a költségvetésbe. A­­napi 8 órán túl végzett munkáért túlóraátalányt irányoz elő a kultuszminisztérium. Javasolta a­­küldöttség, hogy a következők­ben a szakmunkásokat­­egy, a segédmunkásokat pedig két év után nevezzék ki. Az előterjesz­tések között szerepelt az a kíván­ság is, hogy a klinikákat és a gazdasági igazgatóságot nyilvá­nítsák üzemmé és adják meg a 30%-os üzemi pótlékot. A miniszter a legteljesebb meg­értéssel fogadta az­­előadottakat és ígéretet tett a­r­ra néz­ve, hogy a klinikai dolgozók helyzetével be­hatóan foglalkozik és sérelmeiket orvosolja. ... A klinikák és kórházak csak akkor tudnak eredménye­sen működni, ha jól képzett or­vosok mellett jól képzett egész­ségügyi segédalkalmazottak működnek. Ezért külön súlyt kell helyezni mind az orvosok, mind az egészségügyi alkalma­zottak képzésére és továbbkép­zésére. (Molnár Erik népjóléti miniszter beszédéből.) Mindazok a szaktársak, akik egészségügyi intézményekben dolgoznak és laknak, nagyon jól tudják, hogy mit jelent gyermeket felnevelni bent a kórházban, amikor az apa és az anya mindketten dolgoznak és a magárahagyott gyermek egész nap a kórház területén kóborál. Milyen ember lehet abból a gyermekből, aki magáraha­­gyatva, minden nevelés és irá­nyítás nélkül, télen a konyha és a kórtermek, nyáron pedig a­­ kertben a betegek között van? Mit tehet az az anya a gyer­mekével, aki egész nap dolgo­zik és nincsen rá sem módja, sem alkalma, hogy gyermekét megbízható és hozzáértő sze­mélyre bízza? Az egészségügyi Szakszerve­zet szociálpolitikája egyik leg­fontosabb feladatának tekinti az egészségügyi intézményeim a belül felállított vagy közeljövő­ben felállítandó napközi ottho­nokba elhelyezni a kórházak­ban dolgozó szaktársak gyerme­keit. Az Egészségügyi Szakszerve­zet nőtitkársága minden üzemi­ bizottságnak kiküldött egy kér­dőívet. A kérdőív pontos kitöl­tése és gyors visszaküldése lehe-­­tővé teszi, hogy üzemenként a beküldött adatokból meg tudjuk állapítani, milyen lehetőségek vannak a napközi otthon szerve­zése terén és mik a felmerülő akadályok. Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a kórházakon be­lül napközi otthont felállítani nagy nehézségekkel jár, azon­ban a már fent említett szociá­lis indikációk szükségessé teszik azt az álláspontot, hogy a nap­közi otthonok vagy bölcsődék szervezésével minden egészség­­ügyi intézményben — ahol ezt a dolgozók gyermekeinek szá­ma megköveteli — foglalkozni kell. Meggyőződésünk és a már működésben lévő napközi ott­honok szervezésénél szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy ott, ahol a dolgozók és az üzemi bizottság napközi otthont akar, ott mindig sikerült ezt a szándékot gyakorlatban is meg­valósítani. Felkérünk minden üzemi bi­zottságot, hogy ahol még nin­csen otthon, keressék fel nőtit­kárságunkat, akár személyesen, akár levélben és beszéljék meg velünk terveiket és mi a nap­közi szervezés minden egyes pontjában segítségükre leszünk. Beszélnünk kell a gondozó­nők kérdéséről is. A napközi otthonok kezdetben azért kelet­keztek, hogy a gyermekeket megóvják az elhagyottság, a gondozatlanság és az éhezés veszélyétől. Feladatuknak azt hitték, hogy eleget tettek, ha élelmet és fe­delet nyújtottak. Azonban mindazok, akik a gyerekekkel együtt­­ élnek, jól tudják, hogy a gyermek nem­csak testileg éhes, hanem szel­lemileg és lelkileg is. Gondoskodnunk kell arról, hogy gyermekeink mellé csak olyan gondozónő kerüljön a napközi otthonokba, aki jól van képezve és megérti a gyermeki lelket. Akinek megvan a tehet­sége hozzá, hogy a gyermek szeretetét és bizalmát megnyer­je és ezen a bizalmon keresztül irányítani és oktatni tudja őket. Tanulják meg a gyerekek a napközi otthon falain belül az egymás iránti szeretetet, az egy­más iránti megértést, a közös­ségi érzést és a komoly és rend­szeres munka iránti érdeklődést. Ha ezeket az eredményeket el­érjük a napközi otthonban, amellett, hogy otthont és ellá­tást biztosítunk a gyerekeknek, akkor már nagyban hozzájá­rultunk ahhoz, hogy egy fizi­kailag és szellemileg egészsége­sebb és értékesebb generációt nyújtsunk a demokráciának, egy olyan generációt, amely érdemes lesz a népi demokrácia továbbfejlesztésére. Kraszner Éva A napközi otthonok szerepe az Egészségügyi Szakszervezet szociálpolitikájában

Next