Egészségügyi Dolgozó, 1950 (2. évfolyam, 1-18. szám)
1950-01-21 / 1-2. szám
2. Mit kap? 3 éves tervben a szegedi klinika A szegedi tudományegyetem klinikai és elméleti orvoskari intézetei jelentős utat tettek meg, jelentős fejlődésen mentek keresztül a hároméves terv folyamán. A terv végrehajtásának kezdetén a legelső teendő a háborús károktól sújtott egyetemi klinikák helyreállítása volt, hogy azok hivatásuknak — a tudományos munkának, az oktatásnak és a jobb, tökéletesebb betegellátásnak — megfelelhessenek. 3 éves terv: 7.470.000 forint Egymillió forintos költséggel állították helyre a gyermekklinika elkülönítő épületét. Röviddel később elkészült a gyermekklinika főépülete, ennek költsége négymillió forint volt. A gyermekklinika egyéb épületjavítási munkálataira 534 ezer forintot, a felszerelésre és a nagyon rossz állapotban lévő ágynemű pótlására 300 ezer forintot fordítottak. 180 darab új klinikai ágy és matracok beszerzésére 120 ezer forintot kaptak a klinikák. A belklinika egy új mélytherápiás röntgenkészüléket kapott (145 ezer forint), valamint egy új diagnosztikai röntgenkészüléket (196 ezer forint). A bel- és sebészeti klinika laboratóriuma 140 ezer forint költséggel szerelte fel magát és rendezkedett be kísérleti állatok tartására. 225 ezer forintot kaptak felszerelésükre a különböző elméleti és orvoskari intézetek. A Dóm téri C épület szárnyépületének felépítésére .400 , ezer rp.riotát utaltak ki. Különböző épületek felszerelésére 410 forintot fordítottak. A végkiadások összege a hároméves terv végén 7.470.000 forint volt. Jelentős gazdagodást mutat az egyetemi gyógyszertár felszerelése is. A betegeket ma már a legkorszerűbb bel- és külföldi készítményekkel kezelik. Penicillint korlátlan mennyiségben bocsátanak Indokolt esetben a betegek rendelkezésére. Megalakult a streptomycin-bizottság, amely az arra rászorultakat javaslatba hozza és a gyógyszert kiutalja. A demokratikus kormányzat az MDP kezdeményezésére megalkotta a tudományos munkákban kitűnt, dolgozók számára — fizetésük kiegészítéseképpen — az ú. n. felsőoktatási pótdíjat, mely a szegedi klinikákon havi 68 ezer forintot tesz ki. A hároméves terv folyamán kiváló teljesítményt felmutató dolgozók közül »kiváló munkás« kitüntetésben részesült dr. Setényi Géza egyetemi ny. v. tanár, dr. Kelemen Endre tanársegéd és Zétényi Margit gazdasági főintéző, Ivanovits György, Jancsó Miklós és Straub F. Brúnó professzorokat Kossuth-díjjal tüntették ki. sére — 1952-ben — 400 ezer forintot. ..... Az épületet — melybe beletartoznak az orvosi vegytan és különböző elméleti orvoskari intézetek — 1953-ig egymillió forintos előirányzattal fejezik be. A várostól 16 hold telket vásároltak, melyet részben építkezésekre, részben növénykert fejlesztésére használnak, fel. Erre 300 ezer forintot irányoztak elő. 1934-ig egymillió forint befektetéssel elkészül a bonctani épület. 2.200.000 forintot, fordítanak a kari könyvtár, áthelyezésére és kísérleti állatistálló berendezésére. Elméleti vonalon tehát az előirányzott kiadások végösszege: 14.960.000 forint. Klinikai vonalon 1950-ben 160 ezer forintot költenek a fogászati klinika építkezéseire és felszereléseire, 11,430.000 forintot a gyermekklinika befejezésére. 1954-ben felépítik az elmegyógyintézeti klinikát 14 millió 200.000 forint költséggel. A klinikai tanulókörök felállítására 70 ezer forintot ruháznak be. , Mit kap az 5 éves tervben Magasabb fizetések, tudományos pótdíjak Döntő eredményeket hozott a hároméves terv a dolgozók — az egyetem klinikai, orvostudományi kara és gazdasági igazgatósága dolgozóinak — életébe. Az intézmények dolgozóinak száma 1946-ban, a hároméves terv megkezdésekor 623 volt, míg a terv befejezésekor már elérte a 668-at. A fizikai dolgozók, ápolók és egyéb alkalmazottak fizetése 1946-ban, a stabilizáció idején 200—300 forint volt. Most 300— 430 forint, melyhez a szociális juttatások (mint pl. napközi otthon, üdültetés, fizetéses szabadság, rendkívüli segély) tanulnak. Az értelmiségi dolgozók — professzorok és segédtanszemélyzet— fizetése a stabilizáció idején 300—300 forint volt. A két fizetésrendezés, valamint a tudományos státusz következtében legalább a kétszeresére emelkedett fizetésük. A szociális juttatások közül nem hanyagolható el az a tény sem, hogy az egyetem dolgozói az egyetemi klinikákon élelmezésben részesülnek. A hároméves terv kezdetén a dolgozók költségi árát, vagyis azáltaluk megtérítették az élelmezés önbefizetett összegért az egyetem igen egyszerű élelmezést nyújtott. Ma azonban a két forintos térítés ellenében az egyetemi dolgozók 4,30 forintos önköltségi, áron előállított élelmezésben részesülnek, ami azt jelenti, hogy több mint 50%-kal jobb, táplálóbb élelmezést vesznek igénybe, mint három évvel ezelőtt. Mindez természetesen nem közömbös az általuk végzett mertkateljesítmény emelésének, illetve a betegellátás javításának szempontjából. EgébZcég.figyiQaágazó 5 éves terv 31 millió forint Az ötéves terv folyamán a szegedi orvoskar részére még az eddiginél is hatalmasabb összegeket irányoztak elő építkezésekre és felszerelésekre. 1950-ben 500 ezer forintot kap az egyetem a C-épület Szárnyának befejezésére. A központi épület átalakítási, munkálataira és felszerelésére 400 ezer forintot utalnak ki. Az egyetemi könyvtár átalakítási munkálataira 160 ezer forintot, központi fényképészeti intézet létesít. Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet javaslata a kórházak új elnevezéséről Az Orvos Egészségügyi Szakszervezet 1949 december hó 29-én tartott elnökségi ülésének határozata alapján az alábbi javaslatot tette: A Székesfőváros kötelékébe tartozó kórházak a felszabadulás óta jelentős fejlődést értek el a betegellátó munka színvonala és az egészségügyi dolgozók szakmai és politikai színvonalának emelése terén egyaránt. Ma már ezek a kórházak méltóak arra, hogy új nevet kapjanak a magyar orvostudomány haladó nemes múltjának kiemelkedő nagyságai után. Ennek alapján javasoljuk, hogy . v a Rókus kórházat a Semmelweis kb '■ ■ ------— ■ ■ ' NAC-ról, az anyák megmentőjéről, a haladó forradalmár orvosról nevezzék el, aki ebben a kórházban fejtette ki világviszonylatban is döntő jelentőségű tudományos munkásságát, a János kórházat a balassa JÁNOS- ról, a maga korának európai viszonylatban is egyik legkiválóbb sebészéről, a 48-as szabadságharcosról, a modern magyar orvosképzés megteremtőjéről, az Országos Közegészségügyi Tanács első elnökéről, az 1876-os egészségügyi alaptörvény kezdeményezőjéről, az István kórházai IPOLYA JENŐ-ről. .......................... . . a modern magyar sebészet legkiválóbbjáról, aki a magyar sebészetnek nemzetközi hírnevet szerzett, akit a 19-es proletárforradalom egyetemi tanárnak nevezett ki és akit emiatt a fasizmus méltatlanul elnyomott és visszaszorított, míg a nyilas terror 1944-ben meggyilkolt, a László kórházat fodor József----------------- -------- .■ ■■■■ - ről, a közegészségtan első magyar professzoráról, a modern közegészségtan magyarországi meghonosítójáról, az 1876-os egészségügyi alaptörvény egyik alkotójáról, nemzetközi hírnevű higiénikus tudósról, a Madarász u.kórházat I BOKAY " —" ■ ................. JÁNOS-ról, a világhírű gyermekgyógyász professzorról, a magyar gyermekgyógyászat megalapítójáról, aki a budapesti egyetemi ifjúság egyik vezéreként vett részt a 48-as forradalomban és hősiesen végigharcolta a szabadságharcot, az Angyalföldi kórházat I bugáti——--------pár-ról, a modern haladó magyar orvostudomány megteremtőjéről, az első magyar nyelvű tudományos folyóirat alapítójáról és szerkesztőjéről, az orvosi nyelv magyarosítójáról, a megalkuvást nem ismerő harcos forradalmárról, aki a 48-as szabadságharc magas színvonalú hadi egészségügynek fáradhatatlan megszervezője volt s akit forradalmi magatartása következtében a reakció hoszszú börtönbüntetésre ítélt és megfosztott egyetemi tanszékétől, az Újpesti Károlyi kórházat FAZEKAS MIHÁLY-tól, aki a múlt század elején élt Debrecenben s működött mint orvos. Több orvosi könyv szerzője, melyek közül kiemelkedik a »Füves-könyv«. Fazekas Mihály a magyar irodalom haladó népies irányzatának előfutára. Továbbá javasoljuk az Apponyi Poliklinikának Korányi Poliklinikára való megváltoztatását, tekintettel arra, hogy az amúgy is a Korányi közkórház poliklinikája lett. Az Orvos Egészségügyi Szakszervezet elnöksége egyben javasolja a Szentkirályi utcát vagy a Mária-utcát Markusovszky Lajosról, a modern magyar orvosképzés megszervezőjéről, a budapesti klinikák felépítőjéről, az Orvosi Hetilap alapítójáról, a 48-as forradalmi egyetemi ifjúságban vezető szerepet játszó és a szabadságharcot végigküzdő, haladó tudósról nevezzék el A posta vette kezelésbe az orvoshívó szolgálatot Az orvoshívó szolgálatot eddig Lázár István törv. bejegyzett cég (IX., Lónyai utca 39/a) az előfizetésében álló 186—986 sz. távbeszélőállomás felhasználásával tartotta fenn. Az orvoshívó szolgálatot ennek a kapcsolási számnak felhasználásával a posta vette át. Az új postai szolgáltatás a »Hívásügyeleti szolgálat«. A hívásügyeleti szolgálat éppen úgy igénybe vehető, mint az orvoshívó. A különbség csupán az, hogy a posta a szolgáltatást igénybe venni óhajtó felektől nyilvántartási díjáltalányt nem szed, hanem az előjegyzésért, illetőleg az azoneszközölt változtatásért esetenként a nyilvános távbeszélő állomásról kezdeményezett helyi beszélgetés díját (ez időszerint 60 fillért) számítja fel. Ha az előjegyzett előfizető kívánja, a hívásügyelet a nap meghatározott szakában felhívja és távbeszélőn közli azt is, hogyávollétében kik keresték. Ezért a távbeszélő hívásnak a díját számítja fel a felhívott terhére. Nagy veszteség érte a magyar tudományos életet. 1950 január 12-én reggelmeghalt Mansfeld Géza, az élettan nyilvános rendes tanára és a budapesti tudományegyetem Élettani Intézeteinek igazgatója. Mansfeld Géza a tudománynak oly nagy területén működött, érdeklődési köre és eredményei oly messzehatóak voltak, hogy munkásságának megközelítő méltatása is messze túllépi a nekrológ keretét. 1882-ben született, 1904-ben kezdte el tudományos munkásságát, 1910-ben magántanár, 1916-ban rendkívüli tanár, majd 1918-ban a pozsonyi egyetemű tanszékén nyilvános rendes tanár. Átmeneti pesti munkásság után a pécsi gyógyszertani és kórtani tanszéket foglalta el, ahol 1944-ig dolgozott. A náci brutalitás tanszékéről hurcolta el, Mauthausenba, majd azután Auschwitzba. A Vörös Hadsereg szabadította fel és juttatta viszsza hazájába. Testileg megviselve, töretlen szellemi erejének birtokában kapcsolódott be a magyar tudományos élet és közélet munkájába. Átvette pécsi tanszékeinek vezetését, majd 1946-ban a budapesti egyetem élettani intézetének állt élére. Munkásságát legutóbbi tudományos kitüntetésekor, amikor Balassa-díjat kapott, úgy jellemezték, hogy azkiterjed a kísérletes orvostudomány minden ágára. E munkásságot főképpen két vonás jellemzi; egyik, hogy minden területen, melyen járt, munkássága maradandó nyomot hagyott, mert vagy jelentős lépéssel vitte előbbre a kérdést, vagy a felvetett új gondolat termékeny kútforrása lett; a másik, hogy minden vizsgált kérdés, a bérmime clvintzmk Tessék is az elsőz percre, szoros összefüggésben áll a gyakorlati orvostudomány problémáival úgy, hogy egész munkásságát a kutató tudós és a gyógyítani, a segíteni akaró orvos közös küzdelme jellemzi.« Rendkívül széles körű munkásságából a pajzsmirigyműködés és hőszabályozás kérdéseinek tisztázását, a pajzsmirigy és vérképzés összefüggéseinek feltárását emeljük ki. A belső anyagcsere keringési problémái,, a narkózis alapvető kérdéseinek, a narkózis és alvás viszonyának tisztázása sok nem fejlesztette az orvostudományt. Az utolsó években az immunitás kérdését vizsgálta és új szemlélete hosszú évekre jelent munkát egész sor kutatónak. Tanítványai sora szinte beláthatatlan. A magyar egyetemek számos tanszékének vezetői tartoznak tanítványai közé. Többen közülük Nobel-díjat kaptak. Minden nemzetközi élettani kongresszusnak kimagasló szereplője, így részt vett a moszkvai élettani kongresszuson is. Az utolsó években egyre súlyosbodó betegsége ellenére is lankadatlanul dolgozott. Halála a magyar tudományos élet nagy vesztesége. Mansfeld Géza 1382 1950 j g.g—p.| Wil iMB— HU— Viágjelent m ** a * a filetatabban Z OCV C SCfVVCl a szocializmus felé Gerő Ernő beszéde az országgyűlésen 1949 december 4-én Törvény a Magyar Népköztársaság Első ötéves Népgazdasági tervéről Az 1950 január 1-től, az 1954 december 31-ig terjedő időszakra Szakszervezeti funkcionáriusok, __ , *4 -f _ szakszervezeti bizalmiak _ tanúimé- SS oldal. Mva M Ft nyozzák át és ismertessék a ^ dél- Népművelési Minisztérium gozokkal Gero elvtars beszedet es Kapható: az ötéves ,szervről szóló törvényt, MDP Pártszervezettben .Munkájukban • nagy támogatást ben,szikra könyvesboltokban nyújt a most megjelent, füzet, éserakatoknál