Egészségügyi Dolgozó, 1951 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-15 / 1. szám
Hogyan harcolok a békéért? Az újságok nap, mint nap beszámolnak az imperialisták által kirobbantott háború borzalmairól. Ez a háború messze tőlünk, távol-Keleten folyik, de ezt a háborút értünk is vívják. Mi is emlékszünk még a háború borzalmaira, a hűhó bombákra, az égő házakra és az emberi holttestekre. Az imperialisták az egész világot újból lángba akarják borítani. Korea messze van és ahhoz mégis közel, hogy a háború lángja átterjedjen hozzánk. Ezt kell megakadályozni. Ebben a harcban nem vagyunk egyedül. Egy nyolcszázmilliós béketábornak a része vagyunk, melynek vezetője a nagy Szovjetunió. A békeharcban minden dolgozónak, így az egészségügyi dolgozóknak is bele kell kapcsolódniok, a »Gyógyíts Jobban« mozgalmon keresztül. A béketáborban legfőbb érték az ember s az egészségügyi dolgozóknak feladatuk ezt az elvet alkalmazni munkájukban. Én az egészségügyi dolgozók táborában veszek részt a békéért folyó harcban. Nemrég mint kertészeti munkás, majd pedig mint laboratóriumi takarítónő dolgoztam a nyíregyházi Erzsébet Kórházban. Innen a kútvölgyiúti Állami Kórházba kerültem, mint laboratóriumi asszisztensnő. Napi munkám mellett végzem az egyéves asszisztensnői tanfolyamot. Ez a tanfolyam teszi számomra lehetővé azt, amit a múltban soha nem értem volna el: a tanulást és a tudást Mint egészségügyi dolgozó kapcsolódtam be a pártmunkába- A Párt útmutatása alapján láttam meg azt, hogy a világ két táborra oszlik: a béke és a háborús uszítók táborára, és én a béketáborhoz tartozom, így jöttem rá arra, hogy a mindennapi munkám harc a békéért. Ezért igyekszem minél jobban végezni munkámat és fejleszteni tudásomat. A Kútvölgyi úti Állami Kórház laboratóriumában ismerkedtem meg a munkamódszerátadás és átverés fontosságával és a munkához való szocialista viszonnyal. Azok az elvtársak, akikkel itt együtt dolgozom, utat mutattak nekem, hogy a »Gyógyíts Jobban« mozgalom keretein belül hogyan erősíthetem a béketábor erejét. Állandóan fejlesztem marxi-lenini tudásomat, hogy az élesedő osztályharcban megálljam a helyemet. Én így bizonyítom be népi demokráciánknak azt, hogy a béke védelméhez hozzájárulok. Szabadság! Teschmayer Erzsébet A LENGYEL GYERMEKORVOSOK a közelmúltban rendezték meg kongresszusukat, melyre meghívták a magyar gyermekorvosokat is. A kongresszus főbb kérdései voltak: A csecsemő és gyermek táplálkozási zavarai, a hypovitaminózisok, az antivitaminok szerepe, a gyermekvédelem szervezési kérdései, a gyermekgyógyászat oktatása, a gyermekgyógyászat szociális vonatkozásai, újszülött gondozás, a gyermek tbc. különböző formáni és ezek therápiás befolyásolása, a congenitalis lues kezelése, csecsemők enterális infectiójának bakteriológiája és kórbonctana, rheumás infectió diagnostikája és kezelése és végül vegyes kérdések. Ezek az előadások megmutatták, hogy a lengyel gyermekgyógyászat számos nehézség ellenére kiheverte a háború csapásait és ma már értékes adatokkal járul hozzá annak elméleti és gyakorlati fejlesztéséhez. Bizonyítja ezt a fejlődést többek között a csecsemőhalandóság gyors csökkenése, melyek az egész lakosság intézményes ellátásának, annak köszönhető, hogy a múlt rendszerben elhanyagolt munkás és szegényparaszti rétegeket bevonták a korszerű gyógyító - megelőző ellátásba. Ennek köszönhető többek között, hogy a csecsemőhalandóságot országos viszonylatban 6 százalékra, városokban 5 százalékra sikerült csökkenteni. AZ ELŐADÁSOK CSÚCSPONTJA MASZLOV leningrádi profeszszor előadása volt, melyben a dialektikus szemlélet jelentőségét tárta fel a gyermekgyógyászat számára. Az élettani és a kóros jelenségeket ezzel a szemlélettel egymással és a külvilággal összefüggésbe tudjuk hozni az egyes tünetek kilépnek izoláltságukból és egységes rendszer szerves részeivé lesznek A gyermekorvos feladata új, haladó szemlélet kialakítása a gyermekgyógyászatban az idegrendszer irányító és koordináló szerepének alapján. Poletojev jaroszlávi professzor ismertette a fertőző betegségek elleni küzdelem eredményeit a Szovjetunióban. Meglepő volt hallani, hogy bár minden vörhenyes beteget kórházban ápolnak, mindig bőven van üres ágy a skarlátosztályokon. Kevés a diphtéria eset és ennek a betegségnek is igen alacsony a halálozása. Minden orvos köteles táskájában diftéria savót tartani, hogy a beteg a savót már a kórházbaszállítás előtt megkaphassa. Ugyanígy meg van szervezve minden kanyaró-infekciónak kitett, fogékony gyermek védelme felnőtt savó segítségével, így teljesen kiküszöbölték a kanyaró minden szövődményét éskárosítását. Szervezett harc folyik a dysentéria ellen is. Ennek jelentős eredményei elsősorban az általános közegészségügyi viszonyok hatalmas fejlődésének és az egész lakosságra kiterjedő remik mikapos felvilágosító munkának köszönhetők. Ez utóbbi az egészségügy szakmai és társadalmi munkásai széles hálózatára támaszkodik. A lengyel előadások közül Skarzinski az antibioticumok jelentőségére mutatott rá, Hirschfeld pedig az ulopraeciptin-reakció diagnosztikai értékéről beszélt a rheumás infekcióban. Több előadás foglalkozott a tuberculosis különböző formáinak streptomycin-kezelésével és egyéb therápiás lehetőségekkel. LENGYEL VISZONYLATBAN különös jelentősége van az orvosképzés problémáinak, mivel a lengyel orvosok fele a fasiszta barbarizmus következtében elpusztult. Ezért ma Lengyelországban 9 orvosi főiskola működik és a népi demokrácia egészségügyi kívánalmai komoly erőfeszítést követelnek meg minden orvostól. Szinte minden orvostól elvárjuk, hogy a klinika vagy kórházi munka mellett vállaljon körzeti, vagy ambulatóriumoi állást is. Ezért több előadás foglalkozott a gyermekgyógyászat oktatásának és határterületeinek kérdésével. Az előadások visszatükrözték a lengyel gyermekorvosoknak a prophylaxis iránti egyre fokozódó érdeklődését, jeléül annak, hogy kiléptek azok közül a szűk keretek közül, melyet a kapitalizmus, a betegek és betegségek izolált, a társadalmi körülményektől független szemlélete részükre meghatározott. A lengyel gyermekorvosok harca az újért, a haladásért abban is kifejezésre jutott, hogy milyen közeli kapcsolatban állnak az élenjáró szovjet tudománnyal és alig találkoztunk olyan lengyel orvossal, aki nem beszél jól oroszul. A háromnapos kongresszust követően kollektíven megtekintettük a Krakkótól 60 km-re fekvő Rabkában lévő Petrowski-szanatóriumot. Ez 600 m magas hegyen, gyönyörű erdős vidéken épült az utolsó évben. 450 tüdőbic-s beteg helyezhető el benne és példaképe annak, hogy mennyi szeretettel gondoskodik a lengyel kormány a beteg gyermekekről A ragyogó épületben nemcsak kondicionált levegővel ellátott télikert, terraszok, játszó- és étkezőhelyiségek, kislétszámú betegszobák, a legkorszerűbb laboratóriumi és rtg. felszerelés van, hanem a kórházi kultúrát emeli a falakon látható sok mesebeli kép, bábú, rádió és minden követelménynek megfelelő iskola is. Joggal lehet büszke a lengyel nép erre a gyönyörű intézetre, melynek röinden gazdagsága, szépsége és gyógyító ereje az egyszerű dolgozók gyermekeinek felépülését szolgálja és méltán viseli az első lengyel sztahanovista bányász nevét. A lengyel Tátra egyik csodás fekvésű helyén, Zakopanéban szintén számos felnőtt és gyermek tbc.- intézmény van. Ezek tüdő és csont-ízület-tbc-s betegek gyógyítására vannak berendezve és ugyancsak jól felhasználják a természet pompás adottságait, így pl. az egyik intézmény járóbetegeit külön vonat viszi fel egy 1100 m magas csúcsra, ahol erősebb az insolatio. A betegek reggeltől estig ott tartózkodnak és ez a változatosság értékes segítség a szanatóriumi egyhangúságban elfásult betegeknek. A LENGYEL EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM meghívására egy napot Varsóban töltöttünk. Felejthetetlen nap volt ez. A város példája annak, hogy a fasiszta barbarizmus minden pusztításán úrrá tud lenni egy szabad nép, mely egységes, hazáját öntudatos munkával szolgálja, mely rálépett a szocializmus építésének útjára. Varsóban úgyszólván egyetlen ház sem maradt épségben és egész területek úgy pusztultak el, hogy helyüket kőhalmaz jelezte csupán, ahol még a hajdani utca körvonalai sem ismerhetők fel. Azokat a házakat, amelyeket a bombázások megkíméltek, a varsói nép felkelésének vérbefojtása után a fasiszták felgyújtották, az emberek százezreit legyilkolták. A felszabadító Vörös Hadsereg a ragyogó város helyén kihalt romhalmazt talált. De a lengyel nép minden áldozatot vállalt Varsó felépítéséért: az egész nemzet összefogott, hogy gyűjtsenek erre a célra. Az élen a lengyel munkásság áll, mely hatalmas lendülettel, munkaversennyel, a szovjet építési módszerek elsajátításával gyorsan építi fel fővárosát A nyugat-keleti sugárút mellett már épül az észak-déli sugárút, a széles Visztula-hidak mellett az új, nagy pályaudvar. Új gyárak, fürdőszobás munkáslakások ezrei hirdetik, hogy Varsó népe, a dolgozóké: ez magyarázza azokat a hatalmas sikereket, melyeket Lengyelország a gazdasági és kulturális felemelkedés terén elért. Mindezen eredményeket és ezek továbbfejlesztését biztosítja a Párt vezetése és a nagy Szovjetunió szakadatlan támogatása. Az egész lengyel nép el van szánva a béke harcos megvédésére, az építés eredményeinek továbbfejlesztésére és minden békeszerető néppel való baráti együttműködésre. Ennek a nemzetközi szolidaritásnak magunk is számtalan jelét tapasztaltuk. A kongresszus alatt és után is anynyi szeretettel, annyi figyelemmel vettek körül bennünket, hogy végig úgy éreztük, mintha régi ismerősök között lennénk. Ezt a szolidaritást nemcsak a hivatalos szervek és vezetők részéről tapasztaltuk, hanem valamennyi egészségügyi dolgozó részéről is megnyilvánult. A vasút, a villamos, az utca egyszerű emberével való kapcsolat is ugyanebben erősített meg. CSAK A SZOCIALIZMUS ÚTJÁN járó népek, csak a nagy Szovjetunió példája, Lenin és Sztálin pártjának tanítása valósíthatja meg a népeknek ezt a testvériségét, csak a méregkeverő urak, a gyűlölt imperialisták elleni megalkuvás nélküli harcban tudják a népeknek ezt a szolidaritását továbbfejleszteni, megszilárdítani. Kötelességünk ezt a célt jó szakmai munkával és ideológiai tudásunk szüntelen fejlesztésével szolgálni. Dr. Sárkány Jenő A krakkói Vili. lengyel Gyermekorvos Kongresszus Egészségügyil (Dutgox) Bizalmiak írják Tagdíjfizetések! Mi, egészségügyiek is, mint bármely más szakszervezet öntudatos dolgozói, örömmel üdvözöljük a SZOT e legújabb határozatát, amely szerint mindenki igazságosan, a keresetének arányában fizeti ezentúl a szakszervezeti tagdíjat, örömmel üdvözöljük ezt a határozatot azért, mert igazságos, azért, mert a szovjet példa nyomán a szocialista egyenlőség elvének alapján épül fel, mert a szakszervezetek sokoldalú segítő és nevelő tevékenységének anyagi alapját túlnyomó részben, a tagsági díjak képezne. Ilyen tevékenysége a szakszervezeteknek a szociális juttatások, a dolgozók sport- és kultúrfejlődésének támogatása, üdültetések, napközi otthonok, stb. Ezek után természetes tehát az, hogy mindenki jövedelmének arányában egyformán vegye ki részét a társadalmi kötelezettségből, ami végeredményben mindannyiunk számára veszi atérül. Mint bizalmi, tagjaimmal elbeszélgettem az új tagdíjfizetésről, és igen helyesen a következőket mondották: Csak örülhetünk ennek az új fizetési rendszernek, mert így nem lesz különbség az egyes szakszervezetek tagjai között a juttatásokat illetően, legyen az Vasas, Bőrös, Édosz, Mémosz, stb. szakszervezet tagjai, a határozat értelmében mindenhol a kereset arányában fognak fizetni. Ez lesz a helyes, mert így minden szakszervezet arányosan tudja tagjait a szociális juttatásokban részesíteni. Mi, egészségügyiek ezt már is érezzük, pedig még nem folyt be az első új rendszerű tagdíj befizetési összeg és máris az 1950. évi két magaslati üdülőhellyel szemben, a jó munkát végző egészségügyi dolgozók ez év január 1-től kezdődően Kékes, Lillafüred, Mátraháza, Galyatető, Mátrafüred, Parád korszerűen felszerelt szállóiban üdülnek és friss erővel térnek vissza munkahelyükre, hogy építsék tovább a szocializmust Hogy a Rókus Kórház dolgozói az új tagdíjfizetést megértették, a kórház ebédlőjében elhangzottas párbeszéd tegyen tanúbizonyságot Az egyik elvtárs mondja a másiknak: Szinte csodálkozom azon, hogy a SZOT már régebben nem honosította meg nálunk a szocializmusnak e lényeges, alapvető törvényét: ►KJ mint keres, úgy fizeti« Albecker Benedekné Egészségügyi nagygyűlés Zsúfolásig megtelt, gyönyörűen dekorált Városi Színházban jöttünk össze , egészségügyi dolgozók, hogy meghallgassuk Ratkó Anna egészségügyi miniszter asszony beszámolóját az Egészségügyi Minisztérium megalakulása alkalmából. Beszámolójában Ratkó elvtársnő rámutatott arra, hogy milyen döntő fontosságú az ország egészségügyének ellátása terén a Népjóléti Miisztérium átalakulása Egészségügyi Minisztériummá. A Gyógyíts Jobban Mozgalom érdekében komoly jelentőséggel bír az, hogy az orvostovábbképzésben a klinikákon kívül a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények is bekapcsolódnak. Azt akarjuk, hogy a tudomány és az orvosi gyakorlat terén elért eredmények egyformán elérjenek minden dolgozóhoz. Ennek megvalósításához szükségünk van a Szovjetunió tapasztalataira, melyeknek segítségével gyökeresen alakítjuk egészségvédelmi szervezeteinket és tervszerűvé tesszük munkánkat. A miniszter asszony beszélt arról, hogy egészségvédelmi munkánk hiányosságai ellenére komoly eredményeket is érjünk el. Egészségvédelmi munkánk jó eredménye megmutatja, hogy a halálozási arányszám hazánkban állandóan csökken, ezzel kapcsolatban a megfelelően felvilágosított lakosság, a járványvédelem kiapadhatatlan forrása. A Horthy-rendszer a mámor népegészségügyet jóformán teljesen elhanyagolta, annál jobban tudjuk értékelni most a Magyar Dolgozók Pártjának és annak vezetőjének, Rákosi elvtársnak gondoskodását, mely az Egészségügyi Minisztériumon keresztül a magyar dolgozók minden rétegéhez eljut. Az egészségügy újjászervezése segít bennünket abban, hogy ötéves tervünket idő előtt befejezhessük és túlteljesíthessük. Megható volt ennek a gyűlésnek a befejezése is, amikor Ratkó Anna miniszterasszony kosztotta kiváló egészségügyi dolgozóinknak a kitüntetéseket, majd a koreai magyar hadikórház eü. dolgozóit tüntette ki. Minden békét szerető egészségügyi dolgozó vágya, hogy ezeket az önfeláldozó honfitársainkat, a háború győztes befejezése után, újra itthon üdvözölhessük. Mi, itthonmarados ők szintén elsőrendű köteeségünkek tartjuk a béke megvédését és ezért minden erőnkkel harcolni fogunk. NÁDHÁZI ALBERTNÉ Rókus Kórház Szakmai továbbképzés Ha visszapillantunk gyógyító és megelőző tevékenységünk vonalán, megállapíthatjuk, hogy a »Gyógyíts Jobban a mozgalom megindításával komoly eredményeket értünk el politkai, szakmai, kulturális és gazdasági téren. A szülő- és nőbetegosztályunk dolgozói, sajnos, csak részben érezték át, hogy a Szocialista Egészségügy építése harc és munka nélkül nem lehetséges. Ez abból is látható, hogy a 160 munikafelajárdáéból eddig csak kb. 85 százalék lett teljesítve. Az osztályt vezető főorvos, Dr. Ottó József egyetem. tanár a szülészet és nőgyógyászat számos fejezetéből tartott előadást és gyakorlati bemutatást köz- és városi orvosok, szigorlók, medikusok, kisnővérek és az osztály dolgozói részére. Referáló üléseken részlelesen megbeszéltük az Orvostudományi Dokumentációs Központ rendelkezésünkre bocsátott anyagát. Részletesen megtárgyaltuk a szülésznők helyzetét a Szovjetunióban. A szakmai előadásokat összekapcsoltuk egyes nemzeti és nemzetközi politikai kérdésekkel. Dr. Végh Géza adjunktus előadásainak tengelyét az egészségügy szolgálatában álló »Új embertípus« képezte. Többször rámutatott az elmélet és gyakorlat jelentőségére. A felvilágosító munka folyamán, nemcsak Mirályunkon, hanem nagy kórházunk többi osztályairól is számosan keresték fel a Nővélle mi rendelésünket, valamint a XII. kerületből is. Az ambulanciánkon beosztott ápolónőink örömmel és készséggel végezték társadalmi munkában rákszűrőállomásunkon az adminisztrációs és szálonál munkát. Figyelmet érdemel Bíró Ilona főmnővér-helyettes lelkiismeretes közreműködése. Igen jó eredménnyel vezettük be a múlt év tavaszán a Szpaszokukockij szerinti mosakodást. Be kell vallani azonban, hogy orvosaink és ápolónőink között sok a fogyatékosság a munkában és sok a javítani való, különösen az utóbbi időben észlelhettük egyes helyeken a munkafegyelem meglazulását. Az, hogy a hiányosságokat, lazaságokat az érdekeltekkel személyesen megbeszéltük, eredményhez vezetett, melyhez hozzájárult, hogy dolgozóink az utóbbi időben részt vesznek politikai oktatáson. Meggyőződésünk, hogy az eddigi tapasztalatok alapján tovább javul egészségvédelmi munkánk, amelyre a lelkes Szocialista kötelezettségvállalás nyújt biztosítékot. Előre a »Gyógyíts Jobban« mozgalom kongresszusi szakaszának sikeréért. Kormos Ilona János Kórház