Egészségügyi Dolgozó, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

2 ÉVVÉGI SZÁMVETÉS (Folytatás az 1. oldalról.) azt is szorgalmazta, hogy ez elsősorban a közvetlen beteg­­ellátás területét erősítse. Jelentős eredmény az is, hogy a II. országos küldött­­közgyűlés óta szép számban épültek és épülnek nővér­otthonok. Létesítésüket elnök­ségünk kezdeményezte és eh­hez komoly anyagi támoga­tást is adott. Ma már az Egészségügyi Minisztérium költségvetésében teremti meg ehhez a feltételeket. A II. országos küldöttköz­gyűlés határozataiból bősége­sen van még megoldásra váró feladat az új esztendőre is. Szeretnénk pl., ha rendeznék az orvosok és gyógyszerészek nyugdíj­helyzetét. El akarjuk érni — a lakásgondok enyhí­tése érdekében —, hogy az egészségügyi dolgozók is be­kapcsolódhassanak a szövet­kezeti lakásépítkezési akció­ba. Vannak még megoldatlan bérproblémáink is. Nem tud­tuk elérni még — bár ez a küldöttközgyűlés határozatá­ban is szerepel — az éjszakai pótdíj rendezését. Tisztában vagyunk azzal, hogy az élet- és munkakörül­­mények javítása szorosan ösz­­szefügg a népgazdaság egészé­nek fejlődésével. Bízunk ab­ban, hogy a Politikai Bizott­ságnak az egészségügyi ellá­tással kapcsolatos határozata, valamint az MSZMP VII. kongresszusának határozatai alapján bekövetkező újabb, nagyobb eredmények az egész­ségügyi ellátás és az egész­ségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek továb­bi megjavításához is újabb feltételeket teremtenek. A szocializmust építő orszá­gokban a szakszervezetek te­vékenységének­ a szakmai munka megjavítása éppen olyan szerves része azonban, mint a helyes értelemben vett érdekvédelem. Ebben a vonatkozásban egyik leglényegesebb felada­tunk a múlt esztendőben az volt, hogy a szakszervezeti mozgalom is segítse az egész­ségügyi intézményekben a szocialista erkölcs megköve­telte légkör kialakítását. Fellendült a szakcsoportok működése Jelentős új tennivaló volt 1959-ben a termelőszövetkeze­tek nagyarányú fejlődéséből az egészségügyi ellátásra há­ruló feladatok megoldása is. Mind az egészségügyi kor­mányzat, mind az egyes me­gyék helyi vezetői ebben tisz­teletre méltó munkát végez­tek. Szakszervezetünk egyes szervei, ebben különösen azokon a területeken tudtak eredményesen közreműködni, ahol a mezőgazdasági egész­ségügyi ellátás javításában már évek során át megfelelő tapasztalat és módszer ala­kult ki, így pl. Szolnok me­gyében. Hasznosan szolgálták az egészségügyi ellátást, az or­vostudomány fejlődését, az or­vos szakcsoportok, de egyes középkáder szakcsoportok is, amelyeknek működése a múlt évben különösen fellendült. Kevésbé volt eredményes a helyi szakszervezeti szervek munkája abban, hogy meg­keressék és kialakítsák azokat a módszereket, melyekkel in­tézményeink szakmai munká­ját érdemben segíthetik. A helyi szakszervezeti szervek kezdeményezésére, tájékozott­ságára és szakismeretére van szükség például ahhoz, hogy a munkaértekezletek betöltsék hivatásukat. Segítsük a határidős rendelet körültekintő végrehajtását A jó egészségügyi ellátás egyik jelentős feltétele, hogy tovább gyarapodjék a jól kép­zett és tapasztalatokkal ren­delkező intézeti szakorvosok és körzeti orvosok száma. Ezért is fontos, hogy a ha­táridős rendeletet jól és kö­rültekintően hajtsák végre. A rendelet végrehajtása az új esztendő feladata. A javaslat­­tevő bizottságokban helyt ka­pott a megfelelő szakszerve­zeti szerv képviselője. Ez nemcsak bizalmat és megbe­csülést, de komoly felelőssé­get is jelent. Ezen felelősség alapján kell mérlegelniük mind az intézmény, mind a terület, de az érintett orvos egyéni, szakmai igényeit is, és kialakítaniuk állásfoglalá­sukat, javaslatukat. Fontos feladata a szakszer­vezeti mozgalomnak hogy megfelelő feltételeket teremt­senek az orvosok és egészség­­ügyi dolgozók szocialista világ­nézetének kialakításához, ah­hoz, hogy egyre inkább bővül­jön szakmai ismeretük, gazda­godjék általános műveltségük. Annál is inkább fontos ez, mert meglepően nagy az erre vonatkozó igény. Ezt bizonyítja, hogy sok orvos vesz részt a pártszervezetek által rendezett marxista egyetemeken s jelen­tős a pártoktatásban részvevők száma is. Nagy érdeklődéssel vesznek részt az orvosok és gyógyszerészek a számukra ez évben is megszervezett előadás­­sorozat, első két politikai té­májú előadásán. Mindannyian felelősek vagyunk­­ zárt, hogy munkánk ezen a területen az új évben eredményesen folyta­tódjék. Előrehaladásunk feltételeiről 1960-ban ül össze szakszer­vezetünk III. országos küldött­­közgyűlése. Előkészítése, mun­kánknak új lendületet kell hogy adjon. Ehhez megvan minden reális feltételünk. A Szovjetunió következetes bé­­kepolitikája, a szocialista tá­bor politikai, gazdasági és tu­dományos sikereinek eredmé­nyeként békés munkánkhoz egyre biztatóbban alakul a nemzetközi helyzet. A párt VII. kongresszusa megteremtette gazdasági és politikai előrehaladásunk to­vábbi feltételeit. A párt Poli­tikai Bizottságának az egész­ségügyre vonatkozó határoza­ta eredményeként máris kezd kialakulni az a kedvező és ré­gen óhajtott szemléleti válto­zás, amelyből — ezt szilárdan hisszük — az egészségügy er­kölcsi és anyagi megbecsülésé­nek és támogatásának egyre nagyobb számú és egyre bő­­vebb vizű forrása táplálkozik majd. EGÉSZSÉGÜGY! DOLGOZÓ A. Orvosi lotister és Fogászati cikk kereske­­elmi Vállalat teljesítette az MSZM­ KP VII. kongresszusára vállalt felajánlását A felajánlás alapján az 1959-es évben a tervezettnél 11 millió fo­rinttal nagyobb értékű orvosi műszer, készülék és egyéb egész­ségügyi cikk került a kórházak­ba, klinikákra, rendelőintézetek­be. Megindult a 42 csatornás elektroencephalograph — fontos, az agy akciós áramainak megha­tározására és lemérésére szolgáló készülék —■ nagyobb kereskedel­mi forgalma, a kétcsatornás kar­­dotester — univerzális szívvizsgá­ló készülék — rendszeres keres­kedelmi eladása. Az urológiai klinikán használják az új típusú művese első példányát és a deb­receni, valamint a pécsi orvostudo­mányi egyetemen, a VI-os számú sebészeti klinikán és még számos gyógyintézetben alkalmazzák a mellkasi műtéteknél nagy fontos­ságú szívóberendezést. Ennek használata lehetővé teszi 20 be­teg egyidőben történő kezelését. Hőelszívóberendezéssel ellátott 9 égős műtőlámpákat és számos új típusú olajpumpás, központi vezérlésű műtőasztalt is forga­lomba hozott a vállalat. Nagy az érdeklődés a dr. Boda-Kerekes­­féle hintarespirátor iránt, ame­lyet eredményesen alkalmaznak a László Kórházban ugyanúgy, mint a baleseti sebészetben. A vállalat 1959-es forgalmában sze­repel az áramütéses baleseteknél nagy jelentőségű elektroszimulátor. E fontos készülékkel az Elektro­mos Művek és a bányák felsze­relték egészségügyi szerveiket. A szovjet orvostudomány kimagasló eredményei A magyar—szovjet orvosi napokról nyilatkozik dr. Wald Béla tudományos igazgató December 14—15-én rendezték a Magyar Tudományos Akadémia székházában a ma­gyar—szovjet orvosi napok budapesti üléssza­kát. A konferencia a radioaktív izotópok di­agnosztikai módszereinek alkalmazásával fog­lalkozott. Megkértük dr. Wald Bélát, az Országos On­kológiai Intézet tudományos igazgatóját , aki nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott a has és mellhártya daganatos áttételeinek ra­­dioalannyal végzett kezeléséről és a rádió­aktív jód gyógyászati alkalmazásáról — mondja el véleményét a magyar—szovjet or­vosi napok idei ülésszakáról. — A Szovjetuniónak köszönhetjük azt, hogy ma már Magyarországon is eredményes kuta­tó és gyógyító munka folyik a radioaktív izo­tópokkal — mondotta. — A magyar atomreak­tor felállításával, izotóp-szakemberek képzé­sével gazdag lehetőséget teremtett a Szovjet­unió ahhoz, hogy azok a magyar orvosok, ku­tatók, akik felismerték ennek jelentőségét, eredményesen tevékenykedjenek e fontos és korszerű területen. Ennek a segitők­ész együtt­működésnek volt szinte folytatása a konferen­cia, amelyen kölcsönösen megismerhettük egymás eredményeit. — A konferencia egy teljes napot szentelt az izotópok orvosi problémáinak tárgyalására. Három szovjet előadás bizonyította: a szov­jet tudósok igen magas szintet értek el az izotópok alkalmazásában. Nyugodtan állíthat­juk, hogy az izotópok felhasználása az orvosi gyakorlat és kutatás fontos módszerévé vált. — Véleményem szerint az izotópok alkalma­zásában Magyarországon még nem tartunk ott, ahol kellene. A konferencia jelentős ösz­tönzést adott a magyar orvosoknak, egészség­­ügyi szervezőknek az izotópok bátrabb és szélesebb körű felhasználásához. — Igen nagy érdeklődést keltett dr. M. N. Fatejeva professzornak a moszkvai Radioló­giai Klinika igazgatójának előadása a radio­aktív izotópok diagnosztik­ai módszereinek al­kalmazásáról a belgyógyászati klinikámban. Az előadás beszámolt azokról a lehetőségek­ről, amelyeket ma már az izotóp-diagnosztika nyújt egyes belgyógyászati kórképek részletes elemzéséhez. Rávilágított arra is, hogy milyen nagyarányú a fejlődés ezen a területen a Szovjetunióban. — A. V. Kozlova professzor, a moszkvai Állami Röntgenológiai Intézet radiológiai osz­tályának eredményeiről tartott beszámolót. Nemzetközi tekintélyének megfelelően sok újat és iránymutatót nyújtott. — Dr. Z. F. Lopatova, a moszkvai Állami Röntgenológiai Intézet tudományos munkatár­sa kiválóan dokumentált anyaggal bizonyítot­ta, hogy a rádiós,kobaltágyúval végzett besu­gárzás ma a legérték­esebb módszere a nyelő­cső­rák gyógyításának. — A konferencia tanulságát talán abban foglalhatnánk össze: nálunk is meg kell te­remteni mind a dologi, mind a személyi fel­tételeit az izotópok széleskörű alkalmazásának a diagnosztikus munkában, különös tekintettel a keringési szervek megbetegedéseire és a daganatos megbetegedések felismerésére. — Indokoltnak látszik —, hogy a kobalt­ágyú és egyéb kobalt-készítmények, valamint a diagnosztikai és therápiás célra felhasznál­ható nyílt radioaktív izotóp-készítményeik ha­zánkban is a megérdemelt szerephez jussanak. 1960. JANUÁR 1. Ezer részvevő a gyermekgyógyász kongresszuson Nagy várakozás előzte meg a Magyar Gyermekorvosok Társasága (gyermekgyógyász szakcsoport) kongresszusát. A nagygyűlés mindenben megfe­lelt a gyermekorvos-társada­lom várakozásának. A kong­resszust elejétől végig nagy érdeklődés kísérte, amit mi sem bizonyít jobban, mint­hogy az érdekes előadásokon közel ezren vettek részt. A hallgatóság körében a gyer­mekorvosok mellett szép szám­mal jelentek meg egyéb orvo­si szakmák képviselői is. Külföldi vendégek Mintegy harminc külföldi gyermekorvos is ellátogatott a kongresszusra, ott üdvözölhet­tük a világszerte ismert Sz. Maszlov akadémikust, a le­­ningrádi gyermekgyógyász professzort, F. H. Dost ber­lini és L. P. Ratschef­ szó­fiai professzort. Többen ér­keztek a Német Demokra­tikus Köztársaságból, a Cseh­szlovák Köztársaságból, a Lengyel Népköztársaságból, a bolgár küldöttség egymaga 15 gyermekorvosból állott. A külföldi vendégek közül is töb­ben tartottak előadást. A kongresszus három — a tudományos érdeklődés hom­lokterében álló, világszerte komoly problémát jelentő — kérdés megvitatásával fog­lalkozott. Ez a három kérdés: a sztafilokokkusz-probléma, a sugárártalom a gyermekkor­ban és a hematológiai problé­mák. A kongresszust Kerpel-Fro­­nius Ödön professzor, a Ma­gyar Gyermekorvosok Társa­ságának elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta a kongresszus kettős célját: beszámolni a részletkutatások eredményei­ről és ugyanakkor áttekintést nyújtani a gyermekgyógyászat egészéről. A nagygyűlés elsőnek a sztafilokokkusz problémáról tárgyalt. Úgynevezett kerek­­asztal-konferencia vitatta meg az újszülött-, csecsemő- és gyermekkori sztafilokokkusz­­fertőzések égetően fontos kérdését. Vita­vezető Dob­­szay László volt, részvevői pe­dig gyermekgyógyászok, egy sebész, egy szülész, egy rönt­­genológus szakorvos és elméle­ti szakemberek A régitől eltérő sajátosságú kórokozók — A sztafilokokkusz-fertő­­zések — mondotta Dobszay László — ma sem gyakorib­bak, mint a múltban voltak. A probléma magva abban ke­resendő, hogy a régitől eltérő sajátosságú kórokozók okoz­zák. E rosszindulatú kóroko­zók ott ütnek tanyát, ahol a széles spectrumú antibiotiku­mok kiirtják a különböző re­zisztenciájú kórokozókat és a hasznos saprofita flórát. A kérdés napirendre tűzésé­nek időszerűségét mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy a kerekasztal-konferenciát kö­zel 30 előadás követte. Külföldi vendégeink erről a kérdésről szóló előadásai kö­zül külön ki kell emelnünk Maszlov professzor előadását, amelyben arra hívta fel fi­gyelmünket, hogy a sztafilo­­kokkuszok elleni küzdelem mai korszakában ne feledkez­zünk meg a szervezet ellen­­állóképességéről, illetve annak fokozásáról. Részletesen vá­zolta klinikája modern, komplex kezelésének alapel­veit és az elért eredményeket. „A sugárártalom a gyermek­korban” kérdésével Ratkóczy Nándor professzor (elméleti rész) és Görgényi-Göttb­e Osz­kár főorvos (gyakorlati rész) referátuma foglalkozott. Mér­séklettel és tárgyilagosan tár­ták fel a fontos kérdést és nagy jelentőségű, a gyakorlat­ban alkalmazható útbaigazítá­sokat adtak a gyermekorvo­soknak. Az indokolatlanul gya­kori, nem kellőképpen indi­kált, tehát felesleges röntgen­átvilágításoktól, illetve rönt­genvizsgálatoktól tartózkodni kell. Az indokolt esetekben pe­dig gondoskodni kell az egy­­szerű eszközökkel megvaló­sítható, megfelelő gon­d-vé­­delemről és akkor indokolat­lanná válik a röntgenártalom­tól való félelem. A kongresszus harmadik fő témájával (hematológiai prob­lémák) két referátum fog­lalkozott. Dr. Romhányi Jó­zsef referátuma a gyermekko­ri leukémia kérdéséről a hallgatóság nagy tetszésével találkozott. A gyermekkori leukémia ma klinikai, gya­korlati és tudományos szem­pontból egyaránt fontos kér­déssé vált, mert egyrészt fo­kozódott gyakorisága, más­részt a terápia terén is "előre­haladás, figyelemre méltó vál­tozás következett be. Immun­hematológiai problémákról dr. Balázs Béla tartott rész­letes előadást. Mindhárom fő téma referá­tumaihoz számos hazai és kül­földi hozzászóló előadása csat­lakozott. Figyelemre méltó fejlődés A háromnapos nagygyűlés csak a három fő témával kap­csolatos előadásokat tűzhette napirendjére. Gyermekorvo­saink ezeken kívül még több mint félszáz egyéb témájú előadást jelentettek be. Ezek már csak a Magyar Gyermek­orvosok Társasága 1960. évi tudományos ülésein kerül­hetnek sorra. Érdemes azon elgondolkozni, micsoda fej­lődést jelent ez ahhoz ké­pest, hogy a felszabadulás előtti időben tartott nagygyű­lések egy körülbelül 150 főt befogadó tanteremben zajlot­tak le. Ma pedig nemcsak a hallgatóság száma nőtt meg többszörösére, hanem gyer­mekorvosaink rendkívül szé­les körben készülnek fel a kongresszusra, állandóan fo­kozódik az a törekvésük, hogy tapasztalataikról, kutatásaik­­eredményeiről az ország gyer­mekorvos-társadalma előtt be­számoljanak, gondolataikat, problémáikat közösen megvi­tassák. Dr. Gerlóczy Ferenc Az allergia és az arteriosclerozis kérdéseiről tárgyalt a belgyógyász szakcsoport nagygyűlése Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének bel­gyógyász szakcsoportja de­cember 3—1-én tartotta nagy­gyűlését. Az elhangzott refe­rátumok két nagy témakör­rel foglalkoztak. A kisebb előadások részben a fő témák­hoz csatlakoztak, részben sza­badon választott, egyéb, gya­­­­korlatilag igen fontos és kli­­nikailag értékesíthető újabb­­ dietetikai és endokrinológiai­­ megállapításokat tárgyaltak.­­ Az elnöki megnyitó és For­­i­net professzor az allergiás ku­­­­tatások haladásával és az új­­ pathogenetikai szemlélet be­­­­folyásával foglalkozott, tekin­­­­tettel az orvostudomány újabb­­ fejlődésére. Az iparosítás fejlődésével, a kémiai és gyógyszeripar hala­dásával újabb és újabb, senzi­­bilizáláson alapuló, elváltozó­ , sokat ismertünk meg. Kesztyűs professzor az elméleti alapo­­­kat, a laboratóriumi vizsgálat eredményeit, Hámori profesz­­szor és Mosonyi docens refe­rátumai az allergiakutatások legújabb klinikai eredményeit ismertették. Az új gyógyszerek áldásos hatásuk mellett újabb bajok forrásaivá is váltak. Nagy gondot jelent, hogyan kerüljük el nemcsak az elsőd­leges toxikus következménye­ket, hanem a másodlagos al­lergiás mellékhatásokat is. Hallottuk az előadásokból, hogy Magyarországon a leg­több asztmás nehézlélegzést valamilyen légiúti fertőzés, vagy légzőszervi betegség elő­zi meg. Éppen ezért fontos az asthma bronchiale megelőzése és gyógyítása szempontjából ezeknek a betegségeknek ko­rai felismerése és hatásos ke­zelése. Ez — különösen a gyermekkorban —­ sok eset­ben végiege® gyógyuláshoz ve­zethet. A kongresszus második napján egy másik, mind pa­­thológiai, mind gazdasági szempontból nagy jelentőségű betegségcsoport került tárgya­lásra: az érelmeszesedés és az erek betegségei. Baló professzor elméleti fejte­getései mellett igen nagy je­lentőségű volt Gerő docens re­ferátuma, amely az érelme­szesedés eredetére vonatkozó legújabb kutatásokat foglalta össze. Gerőnek és munkatár­sainak újabb vizsgálatai sze­rint laboratóriumi körülmé­nyek között sikerült aktív immunizálással lipoproteinek segítségével, a Cholesterin ete­tés okozta arteriosclerosist megelőzni kakasokban. Ha a gondolat helyes és gyakorlati­lag alkalmazható, akkor e vizsgálatok alapján új gyógy­módokkal gazdagodhat a gyó­gyítás tudománya. A referátumokban egyéb­ként is kimerítően foglalkoz­tak az érelmeszesedés és a táplálkozás összefüggésével. Gazdasági szempontból nem közömbös, hogy egész orszá­gok élelmiszerellátását átállít­sák, például különösen a zsi­radékok fogyasztását és elké­szítését. A csatlakozó előadá­sokban is sokat hallottunk ar­ról, hogy a civilizált országok lakosságának étrendjében fo­kozódik a többszörösen telí­­tetlen zsírsav deficit, aminek oka sokszor élelmiszer tech­nológiai eljárásokban kere­sendő, csökken az úgynevezett esszenciális zsírsavak meny­­nyisége, ami a vér­­cholesterinszint emelkedését okozhatja és ez fokozza az arteriosclerosisre való hajla­mot. Sajnos nem sikerült még olyan étrendet öszeállítani, amelynek ajánlásával az ér­betegségek valóban megelőz­hetőek lennének. A sok érdekes előadás kö­zött még külön jelentőségük van azoknak, amelyek az úgy­nevezett iatrogén (gyógyszer­eredetű) mellékvese elégtelen­ség lehetőségével foglalkoztak. Az utolsó években széles körben adják a mellékvesekéreghor­­monokat, melyeket corticos­teroid gyűjtőnévvel jelölnek. Ezeknek tüneti gyógyító ha­tása az allergiás és reumati­kus betegségeknél ma már úgyszólván nélkülözhetetlen, tehát indokolt a tartós ada­golás káros következményei­vel és kivédésükkel foglalkoz­ni. A kongresszuson ezzel kap­csolatban gyakorlati javasla­tok hangzottak el. A nagygyűlésen a belgyó­gyász szakcsoport azon célki­tűzése érvényesült, hogy az elméletileg felvetett és kísér­letileg igazolt problémák eredményeit a gyakorlatban hasznosítsák. Mind a referen­sek, mind az előadók nagyobb része igyekezett megállapítá­sait a mindennapi orvosi tény­kedések követelményeinek megfelelően tárgyalni és be­leilleszteni a megelőzés-gyó­gyítás munkájába. Az előadá­sokban kifejezésre jutott az a követelés, hogy a belgyógyász szakcsoport működésében a gyakorlati élet egészségügyi kérdései, a beteg ember gyó­gyítása kerüljön előtérbe. Az experimentum jelzi az ehhez vezető utat, amelynek végén a beteg munkaképességének helyreállítása, életkörülmé­nyeinek megjavítása és lehe­tőleg teljes gyógyítása áll. Dr. Hajós Károly Új módszerű továbbképzés Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete higié­nikus középkáder szakcsoport­jának észak-dunántúli szekció­ja — Győr, Sopron és Komá­rom megye — továbbképzés­sel egybekötött ankétot rende­zett Tatán, a hepatitis epide­­micáról. A továbbképzést új mód­szerrel szervezték. A meghí­vóival egy időben a hepatitis­sel kapcsolatos 23 kérdést jut­tattak el a szakcsoport tagjai­hoz, hogy azokra felkészülje­nek. Az előadás után maguk a résztvevők válaszoltak ezek­re a kérdésekre. Nyilvánvaló volt, hogy alaposan felkészül­ve jöttek a továbbképző előm­­adásra.

Next