Egészségügyi Dolgozó, 1965 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-01 / 1. szám

2 A tudományos munkától a közös színházlátogatásig A budapesti gyógyszertárak szocialista brigádjainak naplójából Az a megmozdulás, amely 1963. nyarán a fővárosban lét­rehozta az első gyógyszertári munkaibrigádokat, nem volt csupán alkalmi felbuzdulás. A kezdeti nehézségeken túljut­va számuk, munkájuk súlya és jelentősége egyre nőtt. Mind­ez a mozgalmat elindító he­lyes elveiknek, a brigádtagok önzetlen munkájának, példa­­mutatásának köszönhető. A Fővárosi Tanács Gyógy­szertári Központjának kereté­ben működő munkabrigádok tevékenységének értékelésére a november 6-án tartott ün­nepségek alkalmával került sor. Dr. Vértes Imre igazgató bejelentette, hogy három munkabrigád másodízben nyerte el a szocialista címet: a 904-es gyógyszertár Kabay János, a 2103-as gyógyszertár Bókay János és a 2105-ös gyógyszertár Semmelweis Ig­nác brigádja. A 201-es számú gyógyszertár munkabrigádja, a 405-ös és 406-os gyógyszer­­tár közös Böttger brigádja, az 1106-os gyógyszertár Winkler, a 1108-as gyógyszertár mun­ka­brigádja, a 2101-es Winkler brigádja, a 905-ös Than Ká­roly, az Analitikai Laborató­rium Scheele, valamint a köz­ponti raktár Semmelweis bri­gádja első ízben nyerte el a szocialista címet. A Gyógyszertári Központ területén jelenleg 11 szocialis­ta brigád működik. További tizennyolc dolgozik a szocia­lista cím elnyeréséért. A mun­kabrigádok több mint három­száz dolgozót tömörítenek. Az ünnepségen Kovacsóczy Ist­ván, a szakszervezeti bizott­ság elnöke meleg hangú be­szédben köszöntötte az új szocialista brigádokat. A brigádnaplókban olvashatjuk: A szervezett továbbképzésen túlimentően megszerveztek a gyógyszertári, illetve raktári dolgozók belső szakmai és politikai továbbképzését. Az asszisztensek hatástani to­vábbképzése érdekében pél­dául havonta konzultál­nak a gyógyszertan egy­­egy fejezetéből. Rendszeresen tartanak kis előadásokat szak­mai, irodalmi kérdésekről, ne­ves gyógyszerészek életének is­mertetéséről. Sokan a gyógy­szertári dolgozók közül részt­­ves­znek közép- és felső fokú nyelvtanfolyamokon. Idegen nyelvű szaklapokból szaklap­jaik részére fordításokat ké­szítenek, rendszeresen részt­­vesznek a szakcsoport ülésein, az Egészségügyi Akadémia előadásain. A naplóban szere­pel a nyugdíjasok patromálása, a betegek látogatása, az ott­honi munkához való segítség­­nyújtás. Egyes brigádok tagjai ered­ményesen végzik a marxista esti egyetemet, közösen járnak moziba, színházba, tárlatokra, kirándulásokra, m­ások bri­gádgyűléseken tárgyalják meg a fontosabb politikai, kulturá­lis eseményeket, újonnan meg­jelent könyveket. A brigádok fontosnak tart­ják a gyógyszertári munka színvonalának emelését. Töb­ben eredményesen vesznek részt az újítási feladattervek kidolgozásában, sorra érkez­nek be javaslatok gyógyszer­tári kisgépek elkészítésére. Csaknem valamennyi brigád­ban végeznek kantitatív: ol­vadáspont, sűrűség és papír­­kromatográfiás meghatározá­sokat. Mások receptorai in­­kompattilibitási és technoló­giai kérdésekkel foglalkoznak. Négy brigád kísérleteket vég­zett az Addendumban és a ForNo-ban szereplő galend­­riumok eltarthatóságával kap­csolatban. Új pirula-kö­tő­anyagokat próbáltak ki, tab­letta- és pirula-szétesési vizs­gálatokat folytattak, foglal­koztak a bentonit receptm­ai felhasználásának lehetőségé­vel. Fontos helyet kapott munka­­lakiban a magas szintű gyógyszerismertetés. Közös or­vos-gyógyszerész-találkozó­kon, valamint a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt keretében tudományos és egészségügyi felvilágosító előadásokat tartanak a gyógyszerészek, sőt egyszer-egyszer az asszisz­tensek is. Az egyik brigád szocialista szerződést kötött a Chinoin gyártástechnikai központi laboratóriumának „Március 21” szocialista bri­gádjával, és ennek eredménye­ként például kísérleti próba­­raktározást végeznek a gyógy­szertárban. Egyszerre négy gyógyszertár­ban végeztek tudományos ala­possággal statisztikai felmé­réseket a gyógyszertári, külö­nösen a magisztrális gyógy­szerek forgalmának megoszlá­sáról. Ezek a statisztikai ki­mutatások ugyanúgy feltün­tettek a ForNo és egyéb receptm­ai készítmények, to­vábbá a rendelőintézeti el­látás százalékos összetételét, mint az egyes recept­úrai ké­szítmények munkaigényessé­gét, továbbá az egészségügyi felvilágosítás adatait. E mun­ka jelentőségét a gyógyszer­tári tevékenység jövőbeni tu­dományos megszervezése szempontjából, nem kell kü­lön hangsúlyozni. Szép számmal készültek na­gyobb lélegzetű, kísérletes munkák, tudományos dolgo­zatok is. Ezek egy része a szakcsoport tudományos elő­adásain­ hangzott el, többet a szocialista brigádok előadá­sain, klubdélutánjain ad­tak elő. A napló adatai meggyőz­hetik a tárgyilagos olvasót arról, hogy a budapesti gyógy­szertárak brigádmozgalma he­lyes irányban indult el, és már eddig is értékes mun­káról számolhat be. Mohr Tamás Továbbképző előadások az iatrogén fertőzések megelőzése érdekében Szakszervezetünk Győr-Sop­­ron megyei középkáder szak­csoportja a megyebizottsággal és a megyei tanács egészség­­ügyi osztályával közösen Sop­ronban, M­os­onmagyaróvárot­t, Kapuváron és Csornán, a győ­ri rendelőintézetben és KÖ­­JÁL-ban orvosok és középfo­kú egészségügyi dolgozók ré­szére továbbképző előadásokat rendezett az iatrogén fertőzé­sek megelőzéséről. A győri or­vosok számára dr. Losonczy György, a László kórház fő­orvosa tartott igen értékes, hatásos előadást. Az említett intézményekben igen­ nagy érdeklődéssel fo­gadták dr. Nagy Pál rendelő­intézeti igazgató előadását, amelyben mind az orvosok, mind a középkáderek felada­tait taglalta ebben a fontos kérdésben. Az előadásokon a dolgozók összlétszámának kö­rülbelül a 60—70 százaléka volt jelen. A referátumok három fő­témakör köré csoportosultak: az első rész mikrobiológiai alapismereteket elevenített fel, a második rész dr. Losonczy György tanulmányai alapján ismertette a hazánkban és más országokban az iatrogén fer­tőzésektől megbetegedettek statisztikáját és felhívta a részvevők figyelmét a meg­döbbentően magas számokra. A harmadik témakör tájékoz­tatta a jelenlevőket az iatro­gén fertőzések elkerülésére szolgáló javaslattervezetről. Egy évvel ezelőtt alakult meg a győri egészségügyi fotoklub Sokan örültek a szakszerve­zeti fotoklub megalakulásának, mert a magánosan fertőzők, a kezdő amatőrök átérezték, mi­lyen sokait jelent számukra ha fényképeiket, diapozitív felvé­teleiket a klubban bemutathat­ják és a vezetőségtől, klubtár­saiktól segítő bírálatot kapnak. Első feladatunk volt a kez­dők elindítása. Előadásokat tartottunk a laboratóriumi ten­nivalókról, a technikai alapis­meretekről. A fényképezés mű­vészetéről a győri városi fotó­klub tagjai tartottak tájékoz­tatót, ezek a haladók számára tartalmaztak hasznos tudni­valókat. Váratlanul nagy érdeklődés mutatkozott az első diabemutató iránt. A közel kétórás vetítés alatt főleg külföldön készült (tátrai, olaszországi) szépen komponált felvételeket láttunk. Ez az előadás sokakban feléb­resztette a színes fényképezés iránti kedvet, és ennek köszön­hető, hogy ez év novemberében már öt szerző színes diaképei szerepeltek a klubnapi bemu­tatón. A fotóklub tagjai a megyei KÖJÁL-ban, a megyei kórház­ban dolgoznak — de tudomá­sunk szerint — még mindig sokan vannak olyanok, akik bár fényképeznek és kiállításo­kon is szerepelnek, mégsem léptek be eddig a klub tagjai­nak sorába. Érdekes, változatos programmal igyekszünk a klub tagságának számát növelni. Ezt a célt szolgálja a jövő év má­jusára­­ tervezett kiállítás is, amelyen a legaktívabb tagja­ink felvételeiből kívánunk kis kollekciót bemutatni. A fiata­lok közül egyre többen érdek­lődnek a fotóművészet iránt. Ezért az elmúlt évben a KÖ­JÁL előcsarnokában levő hir­detőtáblán állandó képismerte­tőt készítettünk, amelynek anyagát havonta cseréljük, or­szágosan, vagy nemzetközileg elismert fotóművészek képeit elemezzük, mutatjuk itt be. A faliújságszerű képismertetést tovább folytatjuk, mert al­kalmasnak bizonyult az érdek­lődés felkeltésére, és hasznos ismereteket adott a kezdő ama­tőrök számára. Demján József ORVOSSZÁLLÓ BAJÁN A bajai kórház gyermekosz­tálya mellett levő magánház­ban — átalakítással — orvos­­szállót építettünk az Egészség­­ügyi Minisztérium anyagi se­gítségével. A szépen, ízlésesen berendezett szobákban 12 orvos lakik és ezzel legalább részben megoldották a fiatal orvosnők lakásproblémáit. A szálló mél­tányos bérleti díjért összeha­sonlíthatatlanul jobb és kelle­mesebb otthont nyújt számuk­ra a városban bérelhető, több­nyire nem megfelelően beren­dezett, drága bútorozott szo­báknál. Az orvosszállóban für­dőszoba, mosógép, centrifugá­val felszerelt konyha és élés­kamra van. Az üvegezett folyo­són társalgót rendeztünk be és készülünk az udvar parkosítá­sára. Dr. Aszalós Imre egészségügyi dolgozó h­írek KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság kormánya dr. Gárdonyi Béla SZTK főorvost a szakszervezet Zala megyei bizottságának el­nökét 70. születésnapja alkal­mából a Munkaérdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. A kitüntetés átadásakor Vin­­cze József, a SZOT társa­dalombiztosítási főigazgatója hangsúlyozta: a kitüntetés ado­mányozásával a kormány Gár­donyi Béla elvtársnak nem csak példamutató szakmai munkáját, hanem sok éves ál­dozatos mozgalmi tevékenysé­gét is honorálni kívánja. A 1057 GYERMEKET SEGÍ­TETT A VILÁGRA 32 éves működése alatt Makkor János­­né, a Csongrád megyei Rába­­posdány és a szomszédos Bo­­donhely község szülésznője, aki most nyugdíjba vonult. Ebből az alkalomból a falu apraja­­nagyja elbucsúztatta és aján­dékokkal kedveskedett neki. ★ — A KORÁNYI SÁNDOR TÁRSASÁG KEREKASZTAL KONFERENCIÁN vitatta meg a genetikai kérdések jelentősé­gét a klinikumban. Dr. Rajka Ödön akadémiai levelező tag megnyitója után dr. Lenárt György, a János-kórház főor­vosa méltatta a genetika fejlő­dését, majd dr. Donhoffer Szi­lárd akadémiai levelező tag is­mertette a legfontosabb geneti­kai tényezőket. — KÉT ÚJ ORVOS LAKÁST ÉPÍTETTEK PÁPÁN, ezenkí­­kívül a városi tanács a megyei szervek támogatásával 16 fé­rőhellyel bővítette a 2-es szá­mú bölcsődét. — ORVOS—BETEG TALÁL­KOZÓT SZERVEZETT AZ V. KERÜLETI TANÁCS. A talál­kozón orvosok és betegek egy­aránt elmondhatták, mit tarta­nak jónak, vagy kifogásolha­tónak a betegellátásban. — DR. PIER­­E-MARIE DO­­ROLLE, AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET VEZÉR­IGAZGATÓHELY­ETTESE dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter meghívására néhány napos látogatást tett Budapes­ten. — A TATABÁNYAI ORVO­SOK TUDOMÁNYOS KÖRE ÜLÉST tartott, amelyen érté­kes előadások hangzottak el, majd értékelték a tudományos pályázatra beérkezett műveket és kiosztották a pályadíjakat, jutalmakat . Az Országos Onkológiai Intézetben befejezték az esz­tergomi Műszeripari Művek­ben készülő első hazai sterili­záló blokk próbáit. A nagy egészségügyi intézmények min­den igényét kielégítő, négy részből álló berendezés meg­felel a követelményeknek. ★ ★ ★ * Oklevélkiosztó ünnepség Huszonhat ápolónő kapott oklevelet december 21-én a Pest megyei Tanács Semmel­weis kórházának oklevélkiosz­tó ünnepségén. A hároméves munka melletti oktatásban részt vevők zöme érettségizet­tek közül került ki. A képesítő vizsga jól sikerült: heten vö­rösdiplomát kaptak, négyen je­les eredménnyel végeztek. Az új oklevelesek közül tíz ápoló­nő maradt a Semmelweis kór­házban, amivel sikerült elérni — hosszú évek óta először —, hogy az intézményben nincs egyetlen betöltetlen ápolónői állás sem. RÉZKARC-SOROZAT AZ ORVOSTUDOMÁNY NAGYJAIRÓL Az egészségügyi szervek és in­tézmények kérésére a Képcsarnok Vállalat kiadta a magyar orvos­­tudomány nagyjainak portréit két művészi rézkarc sorozatban. Ez­úton hívjuk fel az intézmények fi­gyelmét az értékes, művészi kiad­ványokra, amelyeket a lapunkhoz mellékelt rendelőlapon közvetlenül megrendelhetnek a vállalatnál. A két sorozatban a következő port­rék szerepelnek: I. sorozat: Korá­nyi Sándor, Korányi Frigyes, ifj. Bókai János, Hőgyes Endre, Ará­nyi Lajos, Balassa János, Marku­­sovszky Lajos, Pápai Páriz Ferenc, Fodor József, Bugát Pál, Semmel­weis Ignác, Apáthy Imre, a II. so­rozatban Lenhossék Mihály, Schöpf Mérei Ágost, id. Bókai Já­nos, Krompecher Ödön, Illyés Géza, Dolliinger Gyula, Pólya Já­nos, Hetényi Ede, Tauffer Vilmos és Gross Emil portréja. 1965. JANUÁR 1. Az egészségügyi felvilágosítás III. országos értekezlete Az iskolás gyermekek egészségügyi neveléséről Ha több időt fordítunk a nevelésre, kevesebbet kell gyó­gyítanunk — ezekkel a sza­vakkal zárta beszédét az ifjú­ság egészségtanával foglalkozó országos értekezleten dr. Ka­tona Ibolya, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője. A kétnapos értekezletnek első­rendű célja az volt, hogy se­gítsen a tanulóifjúságot testi­leg, lelkileg egészséges felnőt­tekké formálni. A múltban a gyermekek és serdülő korúak egészségügyi felvilágosítása, nevelése zöm­mel az iskolaorvosi hálózatra hárult. Az iskolai hálózat bővü­lésével azonban ma már az is­kolaorvosok és az iskolaorvo­si teendőkkel megbízott körze­ti orvosok a gyermekekkel na­ponta foglalkozó pedagógusok segítsége nélkül nem tudnak eleget tenni ennek a fontos feladatnak. Az orvosok, egész­ségügyi dolgozók és a peda­gógusok munkáját, természe­tesen, össze kell hangolni, hogy az eredményes lehessen. A járványok elleni védekezés, a tanulók életkorával járó fej­lődési sajátságok kérdéseinek megoldásához nem elég a pe­dagógus felkészültsége, szük­séges ahhoz az orvos szakkép­zettsége is. Az iskolaorvos teendőit viszont nagymérték­ben segítheti a pedagógusok és természetesen a szülők nélkü­lözhetetlen, helyes egészség­­ügyi szemlélete. Ezekről szólottak az egész­ségügyi felvilágosítás III. or­szágos értekezletének előadói, akik dr. Vilmon Gyula egész­ségügyi miniszterhelyettes megnyitója után az egészség­­­­ügyi dolgozók és a társadalom­­ feladatait vizsgálták a tanuló­­­ ifjúság egészségügyi nevelésé­­­­ben. — Az egészséges élet­­­ módra nevelésnek fontos esz­köze lehet a helyes napirend készítése, nagy figyelmet kell fordítani a gyermekek nyu­godt pihenésére, főleg alvásá­ra — hallottuk a többi között. — Sok segítséget adhat az if­júság további élete alakulásá­ban a pályaválasztási tanács­adás, az orvos, a pszichológus és a pedagógus együttműködé­se ezen a területen. Aktuális feladatként említették az if­júság sexuális nevelését is, amelyben szintén nagy szere­pe van a rendszeres egészség­­ügyi felvilágosításnak. Dr. Székely Lajos, az Egész­ségügyi Felvilágosító Központ csoportvezetője néhány adatot ismertetett a tanulóifjúság egészségügyi kulturáltságára vonatkozó vizsgálatokból. Ezek szerint a fiatalok túlnyomó többsége ismeri ugyan a higié­né szabályait, de nem tartja be őket, így például bár 80 százalékuk tisztában van az­zal, miért kell kezeit mosni, 30 százalékuk mégsem teszi rend­szeresen. A középiskolások mintegy kétharmada dohány­zik, 40 százalékuk naponta több mint 10 cigarettát szív el. Elszomorító a diákbalesetek statisztikája: az elmúlt két év­ben több mint 25 ezer tanuló szenvedett balesetet, akik kö­zül 150 életét vesztette. A KISZ és az úttörőszövet­­ség irányításával folyó ifjúsá­gi vöröskeresztes munka idő­szerű feladatairól szólott Mar­té Mihály, a Magyar Vöröske­reszt csoportvezetője.­­ A vö­röskeresztes képzés, amelynek célja gyakorlati egészségügyi ismeretek megszerzése, harmo­­nikusan kiegészíti az iskola munkáját. Turgonyi Júlia, a Nőtanács osztályvezetője arról szólott, miként segíthetik a szülői munkaközösségek a ta­nulók egészségügyi nevelését. A nagy figyelemmel meg­hallgatott előadásokat sok hoz­­zászólás, élénk vita követte. Körzeti üzemorvosi egység Izsákon A kecskeméti járásban levő Izsáki Állami Gazdaság 12 000 holdon gazdálkodik, területileg magában foglal hét községet: Ágasegyházát, Orgoványt, Pá­­hit, Jakabszállást, Fülöpszál­­lásit, Fülöpházát és Izsákot. Az állami gazdaság dolgozóinak nagy része szétszórt települé­seken lakik, a községekben kö­zülük kevesen élnek. Egészség­­ügyi ellátásukról 11 körzeti orvosnak kellett gondoskodnia. Az állami gazdaság a nehezen járó vagy fekvő betegeket lo­vas kocsival szállíttatta tizen­egyfelé a körzeti rendelőkbe, ami évente közel félmillió fo­rint kiadást jelentett. Az ál­lami gazdaság vezetője ezért is kezdeményezte, hogy olyan körzeti orvoshoz tartozzanak, aki egyben üzemi orvosuk is, és egymaga ellátja a gazda­ság területén lakó dolgozókat Felajánlotta, hogy az orvos részére gépkocsit biztosít, a gazdaság központjában, és kihelyezett üzemegysé­geiben pedig megfelelő he­lyiséget orvosi rendelő és váró számára. Vállalta, hogy a rendelők fenn­tartásának költségeit teljes egészében az állami gazdaság fedezi, felszerelésükhöz pedig 30 ezer forinttal járul hozzá. Az orvos mellett dolgozó, nyolcórás munkaidejű orvos­írnok munkabérét részben a gazdaság fizeti. A megyei egészségügyi osz­tály Izsák egyik körzeti orvo­sát, dr. Gábris Lászlót bízta meg, legyen az állami gazda­ság körzeti orvosa. Egy éve múlt, hogy ezt a feladatkört az orvos betölti. A tapasztalat szerint az új szervezési forma minden tekintetben bevált. Gábris doktor naponta rendel a gazdaság központjában, az üzemegységek rendelőiben pe­dig két-három alkalommal. A betegeket tájékoztatják a ren­delés időpontjáról, és így min­denki a hozzá legközelebb eső orvosi rendelőben keresi fel üzemi orvosát. A fekvőbete­geket az orvos a rendelkezé­sére bocsátott gépkocsival lá­togatja. Igen jó együttműködés­­ alakult ki Gábris László dok­tor és a többi körzeti orvos között. Ők az új forma alap­ján mentesülnek a körzetük területén lakó, de az állami gazdasághoz tartozók orvosi kezelése alól. Hozzájárulnak azonban Gábris doktor mun­kájához azzal, hogy körzeti ápolónőik jelzik, ha a gazda­ság dolgozói orvosi segítségre szorulnak. Az ápolónők ugyan­is — közös megegyezés alap­ján — Gábris doktor betegeit is szükség szerint látogatják. Az orvos üzemegészségügyi feladatokat is ellát. Ellenőrzi a kutakat, konyhákat, a per­metező szerek felhasználását Részt vesz az üzemi balesetek kivizsgálásában, és az üzem­vezetővel együtt meghatároz­za, milyen intézkedéseket kell a gazdaságnak tennie, hogy a baleseteket megelőzzék. Az állami gazdaság veze­tője Gábris Lászlót felha­talmazta rá, hogy ha el­lenőrzései során az egész­ségügyi ellátás, a higiéné szabályaiba ütköző hibá­kat észlel, kiküszöbölésük­ről saját hatáskörében in­intézkedhet, kivéve akkor, ha ahhoz nagy jelentőségű beruházásokra van szükség. Kikérik vélemé­nyét a gazdaság fejlesztésekor, az épületek kijelölésében. Te­kintélyét emeli, hatásosabbá teszi intézkedéseit, hogy sem­­miképpen sincs függő helyzet­ben az állami gazdaságtól, ál­­lományilag ugyanis a járási egészségügyi osztályhoz tarto­zik. Megoldásra­ váró problémák természetesen adódnak. Ezek között is a legégetőbb: Fülöp­­háza az állami gazdaság köz­pontjától 25 kilométernyire van. Ezért az itt lakók sürgős esetben nem az üzemi körzeti orvoshoz fordulnak, hanem a hozzájuk csak hat kilométerre levő Kerekegyháza község kör­zeti orvosát keresik fel vagy hívják ki. Az állami gazdaság vezetői sürgetik az egészség­­ügyi szerveket, mentesítsék or­vosukat Fülöpháza község la­kosságának betegellátása alól, bízzák azt másik körzeti or­vosra. Dr. Z. L.

Next