Egészségügyi Dolgozó, 1969 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
2 Pályázat a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára Díjnyertes gyógyszerészek Közeledik hazánktörténelme egyik legkiemelkedőbb szakaszának, a Magyar Tanácsköztársaságnak 50. évfordulója. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság többek között a Tanácsköztársaság gyógyszerészeti emlékeinek feltárásával készül a jubileumra. Ezért még a múlt év szeptemberében pályázati felhívással fordult a társaság minden tagjához. Válaszként több figyelemre méltó pályamű érkezett. A bírálók egyöntetűen megállapították: „a pályamunkák színvonalasak, és hozzájárulnak a Magyar Tanácsköztársaság által elért eredmények feltárásához és helyes megvilágításához.” A pályamunkák bemutatják a gyógyszerészet és a gyógyszerész társadalom helyzetét a kapitalista Magyarországon, a haladó gyógyszerész mozgalmakat összefüggésben a munkásmozgalommal, a szakszervezeti és a politikai mozgalmakkal, valamint azokat az égető kérdéseket, melyek ebben a korban fölhalmozódtak és megoldásra vártak. Jól jellemzik és adatokkal dokumentálják a pályamunkák, hogy Magyarország, és így a gyógyszerészet is milyen katasztrofális helyzetbe került az első világháború következtében. A gyógyszerészet problémáit mutatják be a kor társadalmi és politikai hátterének megrajzolásával. A társaság elnöksége értékelte a pályázatokat, s azok magas színvonalára való tekintettel úgy döntött, hogy a felhívástól eltérően két harmadik díjat ad ki. I. díjjal és 3000 forinttal Heneráry László gyógyszerész, Sümeg (jelenlegi munkahelye a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központja dabasi gyógyszertára) „Historia magistra vitae” című pályamunkáját; II. díjjal és 2000 forinttal Kurucz Tibor gyógyszerészőrnagy és Benkő György gyógyszerész-százados, a Magyar Néphadsereg Egészségügyi Szolgálata dolgozóinak „Pharmacia Hungarica 133” című pályamunkáját; III. díjjal és 1000—1000 forinttal Szabóiné Tábori Márta gyógyszerész Kazincbarcika ,.Auróra” című pályamunkáját és dr. Kolozs Csaba gyógyszerész, Győr „História est magister vitae” című pályamunkáját jutalmazta. A jutalmakat 1969 márciusában a társaság ünnepi ülésén adják át, amikor is Heneráry László gyógyszerész előadásban fogja ismertetni I. díjjal jutalmazott pályamunkáját. A társaság szaklapja, a „Gyógyszerészet” szerkesztő bizottsága úgy döntött, hogy a lap 1969. márciusi ünnepi számában minden díjazott dolgozatot teljes terjedelemben megjelentet. Dr. Vidovszky Kálmán a gyógyszerügyi szervezési szakosztály titkára Jubileumi ülés a gyógyszerismertetés 10-ik évfordulóján A Magyar Gyógyszerészeti Társaság gyógyszerkutatási szakosztálya december 10-én jubileumi ünnepséget tartott szakszervezetünk Weil termében, abból az alkalomból, hogy 10 éve alakult meg a gyógyszerismertető hálózat. Az Egészségügyi Minisztérium megbízott gyógyszerészeket, hogy a belföldi és külföldi gyógyszereket tudományosan megalapozott tények birtokában ismertessék. Ennek a hálózatnak további feladata, hogy összegyűjtse a gyakorlat problémáit, és mintegy összekösse a gyáripar tudományos osztályait és a gyógyításban dolgozókat. Az ünnepi ülést a szakosztály elnöke, Clauder Ottó professzor nyitotta meg, és beszámolt a végzett munkáról, valamint a jövő feladatokról. Az ülés végén elnöki zárszóként értékelte, és röviden összefoglalta a nap legfontosabb előadóinak megállapításait. Lázár Jenő főosztályvezető előadásában kiemelte, hogy a magyar kezdeményezés a gyógyszerismertetés terén az Egyesült Nemzetek illetékes köreinek figyelmét is felkeltette. Hangsúlyozta, hogy a hálózat a gyári érdekektől mentes, és kifejezetten egészségügyi célokat és érdekeket szolgál. A gyáripari részéről Purman Jenő, a Gyógyszeripari Egyesülés elnöke beszélt a magyar gyógyszerkutatás elvi irányairól. Az előadásokat korreferátumok követték. Dr. Forrai Tiborné, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatóhelyettese értékelte a gyógyszerismertető hálózat 10 éves munkáját, és átadta az Egészségügyi Minisztérium által adományozott „Az egészségügy kiváló dolgozója” kitüntetéseket és a miniszteri dicséreteket. Az ünnepi ülést követő napon a gyógyszerismertetők megtartották szokásos negyedévi munkaértekezletüket. Dr. Pávics László ViftfOAPISOV gyÁRT: terápiás és diagnosztikus, elektromos és elektronikus készüléket, röntgenfelszereléseket és készülékeket, kórházi és fogászati felszereléseket, orvosi műszereket, rekord és színüveg fecskendőket, injekciós tűket, egyszer használatos eszközöket (steril csomagolásban) Szállít komplett egészségügyi egységeket. Kórháztervezési és szervezési tanácsadás EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ Középkáder nagygyűlés Kecskeméten A Bács-Kiskun megyei középkáder szakcsoport november 27-én tartotta vezetőségválasztással egybekötött évi nagygyűlését a megyei tanácsházán. Mintegy 230 egészségügyi dolgozó jelent meg. Dr. Pataky József megyei főorvos megnyitója után dr. Hárdi István, a Pest megyei Tanács Ideggondozó Intézet vezető főorvosa „Bánásmód a betegágynál” címmel tartott előadást. Tizenegy hozzászóló mondta el ezzel kapcsolatos tapasztalatait. Barabás Jánosné titkár beszámolt a szakcsoport kétéves tevékenységéről. A legjelentősebb volt a betegápolás javítása érdekében 50 kórházi osztályon végzett brigádvizsgálat s az azt követő utóvizsgálat. A megyei egészségügyi osztály 20 000 forint jutalmat adott a legkiemelkedőbb szakmai munkát felmutató három kórházi osztálynak: a megyei kórház korosztálya, a bajai kórház szülészeti osztálya, a kiskunhalasi kórház sebészeti osztálya ápolónőinek. Tizenkilenc tagú új vezetőséget választottak meg. Dr. Ikrényi Imre megyei orvos ismertette az „Emlékezés Semmelweis Ignácra” című pályázatot. 27 pályázótól 28 pályamű érkezett. Az első díjat (500 forintot) Bognár Magdolna 1. éves gyógyszerészhallgató (Szeged), a másodikat (300 forintot) Simola Ilona diétás nővér (kalocsai kórház), a harmadik díjat (200 forintot) Szolnoki Lucia gyermekápolónő (Kecskemét, koraszülött osztály) kapta. Ezenkívül 24 pályázó részesült könyvjutalomban. Tóth Istvánnak, a bajai kórház szakszervezeti bizottsága titkárának zárszavával ért véget a nagygyűlés. Újítási kiállítás Győrött Egészségügyi újítási kiállítást rendezett szakszervezetünk Győr-Sopron megyei elnöksége, valamint a megyei tanács egészségügyi osztálya december 12-től 14-ig. A kiállítást — melyről beszámolt a Magyar Televízió, a Győri Rádió és a helybeli sajtó is — dr. Mike Zoltán megyei főorvos nyitotta meg. Az elmúlt 5 év legsikeresebb Győr-Sopron megyei újításait láthattuk. A benyújtott 70 műszer, segédeszközök, illetve technológia közül a legtöbbet már használják a megye kórházaiban, gyógyszertáraiban, intézményeiben. Különösen nagy érdeklődésre tarthat számot dr. Luzsa György mosonmagyaróvári röntgen főorvos gastroexcisora, mely gastroscopra szerelhető célzott gyomorbiopsiás szerkezet; dr. Hochenburger Emil győri gégész adjunktus, audiométer átalakításai gyermekek beszédvizsgálatára; dr. Vecsei Dénes soproni urológus főorvos számos műszere; dr. Varró Mihály győri gyógyszerész szakfelügyelő , gyors analitikai qualitatív módszere; dr. Papy Lajos győri gyógyszertárvezető szemcseppadagoló automatája, amely az új gyógyszerkönyv előírásának megvalósítását segíti elő; valamint Sövényi Józsefnek, a győri kórház műtősének konstrukciói. Egyébként ő nyújtotta be a legtöbb újítást. Rövidesen összeül a megyei zsűri, és eldönti, melyek lesznek azok az újítások, amiket felterjesztenek a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából rendezendő országos egészségügyi kiállításra. A rendezőség felhívta a figyelmet mind helyileg, mind országosan az egészségügyi újításokra, amelyek egyszerűbbé, gyorsabbá és biztonságosabbá teszik a gyógyítást. A jó szervezésért a megyebizottság dr. Szenesi Lászlónak és Szakonyi Ferencnek elismerését fejezte ki. Dr. H. Gy. 1969. JANUÁR 1. A bizalmiak szemével Ica nővérrel nemrégiben az egyik vidéki kórházban találkoztam. Lényéből határozottság, figyelem, gondoskodás sugárzott. Mindez nem csupán a betegeknek szólt, hanem a munkatársaknak is. Hozzá jöttek a takarítónők , ha nem kaptak szabadnapot. Egy ápolónőnek albérletet kerített. Vitázott a gondnoksággal az öltöző miatt. Napi munkája mellett mindig tele intéznivalókkal. A tekintély Aztán megtudtam, hogy bizalmi. Az ő megállapítása jutott eszembe, miközben a Péterfy Sándor utcai kórházba igyekeztem, bizalmiak közé, beszélgetésre: „Nekünk, bizalmiaknak a legnehezebb. Mi vagyunk az ütközőpontban. A tagság tőlünk várja jogainak védelmét, a szakmai vezetés pedig a segítséget a gyógyítómunkához. Ember legyen a talpán, aki eleget tud tenni a kétféle igénynek.. A szakszervezeti irodán Vittek Györgyné TT-elnök segítségével jött létre a találkozó dr. Salacz Judit, Horváth Lászlóné, Forgony Mihályné bizalmiakkal. Foglalkozásra orvosnő, ápolónő, konyhai dolgozó. Csoportjaik létszáma: 35, 21, 50. Várakozó a légkör. — Hallgatnak a vezetőik a bizalmi szavára? Kérik-e véleményüket, javaslatukat az embereket érintő kérdésekben? A válaszokból az a kép alakult ki, hogy ma már a vezető, ha biztos akar lenni intézkedései helyességében, aligha mellőzheti a bizalmit. De panasz is van: az élelmezési részleg vezetője „elfeledkezik” megkérdezni véleményét — például bérügyekben. Ez szüli aztán az utólagos reklamációkat. De más jelentős vetülete is van a dolognak: alacsony a szervezettség, nehezen lehet a tagságot közösségi életre szoktatni, a csoportból senki sem jár az időszerű kérdések tanfolyamára. Korábban másutt is hasonló volt a helyzet, a gyermekosztályon, Horváth Lászlóné csoportjában. A közelmúltban megújított vezetés csak a bizalmi meghallgatása után intézkedik, így helyes. A tagság önmaga megbecsülését látja abban, ha a szakmai vezetők gyakran megbeszélik a bizalmival a mindannyiukat érintő kérdéseket, mint dr. Salacz Judittal is. — Milyen nehézségek tapasztalhatók a bizalmiak munkájában? A legfőbbek és legnyomasztóbbak az egészségügy egészével függnek össze. „Ha nincsenek meg a feltételek, akkor is legyen rend, ha nincs elegendő mosószer, akkor is legyen tisztaság, ha nincs elég nővér, túlórázunk, ha nincs túlórakeret, csúsztatunk...” — így foglalják össze az egészségügyi munka parancsoló szükségeit a bizalmiak. Van némi kilátástalanság. Egy nővér 1300 forintos állását cserélte fel 1700 forintosra, s elment adminisztrátornak egy vállalathoz! (Ottlétemkor a szülészeten 80 ágyra két nővér jutott, s az égjük a héten már kétszer volt „nyújtott” műszakban!) A követelményekből, fegyelemből mégsem lehet engedni. Amíg valaki az egészségügyet szolgálja, addig teljes egészében azt kell tennie! De... de ilyen helyzetben a bizalmi érvei olykor nem találnak meghallgatásra. Sokan közömbössé válnak a politikai kérdések iránt, sőt kihat ez a szervezettségre is! — A vezető testületek, a szakszervezeti tanács, a szakszervezeti bizottság hogyan ítéli meg a bizalmiak tevékenységét? „Minden tisztelet és elismerés a bizalmiaké — mondotta dr. Kalmár Lajos a szakszervezet elnöke — mind a hetvenen hűséges, hasznos munkásai a mozgalomnak, eredményesen segítik a színvonalasabb gyógyító munka törekvéseit.” Ám a lelkesedés csupán önmagából nem táplálkozhat. A bizalmiak is éreznek egyfajta magukra hagyatottságot, már az egész „szakmát” tekintve. Példa rá az üdülés. Milyen hihetetlen nehézségekbe ütközik a megvalósítása, pedig az igény oly sürgető. Tavaly az István kórház jóvoltából sikerült egy villát bérelni a Balaton mellett. Hogy a szükséges összeg meglegyen, táncos-műsoros esteket, divatbemutatóval egybekötött előadásokat rendeztek, az orvosok különdíjakról mondtak le... Az eredmény: 82-en üdülhettek a nyáron! De az idén már nem látszik biztosítottnak a szerződés megkötése, mert hiányzik a pénz! Szövetkezetek, kisvállalatok rendelkeznek jóléti alappal, üdülővel — akikre pedig emberéletek sokasága bízatott, azok csak ilyen erőfeszítéssel juthatnak elhasznált energiájuk megújításához? Az üdülésért pedig a bizalmit, a szakszervezeti bizottságot sürgetőt... Az esztendőkön át végzett következetes politikai munka, a megvalósult demokratizmus azt is eredményezi, hogy ma a bizalminak sok helyen tekintélye van, jogaiban elvétve kételkedik csak egyik-másik vezető! De az egészségügyiek megbecsülése és elismerése az egész társadalom által feszültséget teremthet az egészségügyi dolgozók és a választott tisztségviselők között, ha nem képesek e téren eredményeket felmutatni. Gede Márton Bemutatjuk Békési Irén bizalmát A Pest megyei Tanács Semmelweis kórháza szülészeti-nőgyógyászati osztályának bizalmija. Hét éve dolgozik egészségügyi vonalon, harmadik éve műtősnő. Nem tartja megerőltetőnek a munkáját. Igaz, nagyon sokat van bent a kórházban, amely nem is a második, hanem egyik otthona. Még 1961-ben, amikor az egészségügyi pályára lépett, a kisnővérek szakszervezeti bizalmijuknak választották. A szülészeten két esztendővel ezelőtt lett bizalmi, 48 tag van a csoportjában. Mindössze három dolgozó nem tagja az osztályon a szakszervezetnek. — Persze — mondja, nálunk is voltak olyan hangok, hogy „mit ad nekem a szakszervezet?” De amikor a lányok férjhez mentek, s amikor kapták a szülési segélyt meg a rendkívüli segélyt, az üdülési beutalókat, belátják: ad a szakszervezet. Dr. Békés György igazgató egyben a szülészeti osztály vezetője. Bármilyen probléma adódik, nyitva áll az ajtaja. Hasonlóan jó kapcsolatot tudott teremteni Békési Irén a főnővérrel is. Ezen az osztályon jó az együttműködés, a jutalmazásokat is hármasban tárgyalják meg. Jó a munkaszellem, az osztály légkörét az együttműködés jellemzi. A szakszervezetnek itt súlya, tekintélye van. A munkatársak zöme szintén fiatal. Érdeklődnek a kulturális és politikai kérdések iránt. A szakszervezeti bizalmi — beszélgetésünk során — többször is említi, miért éppen róla írunk, sok Békési Irén dolgozik az egészségügyben, példásan, kötelességtudattal, mint ő. (u. 1.) Jó pihenést, Janka nővér A múlt rendszer nehéz éveiben, a háború kitörésének küszöbén, 1939. őszén kezdett dolgozni Haklits Janka, a sokgyermekes parasztszülők gyermeke. A budapesti sebészeti klinikáin 1942-ben kapta meg ápolónői képesítését. 1950-ben Békéscsabára került. Több mint hét évet dolgozott a sebészeten, a szemészeten tizenegy évet töltött. A főorvossok és a kollégák dicsérettel szóltak róla. Dr. Pirityi igazgató köszöntötte, amikor 30 év becsületes munkája után nyugalomba vonult. Többször kapott dicséretet, pénzjutalmat, oklevelet, legutóbb arany törzsgárdajelvényt. Munkatársai jó egészséget, hosszú életet kívánnak neki. Jó pihenést, Janka nővér! Back Gyula Két vetélk November 29-én ápolónők vetélkedtek Veszprémben. Hetven résztvevő jelentkezett, közülük huszonegy került döntőbe. A versenyzők három kérdéscsoportból kaptak feladatokat — Semmelweis élete, az iatrogén infekció és szakmai kérdések — a részvevők szakterülete szerint. Első díjat nyert (1000 forintot): Kovács Józsefné ápolónő, a Balatonfüredi Állami Szívkórházból; második díjat (700 forintot): Ónodi Lászlóné gyermekápolónő, a Megyei Gyermekkórházból; harmadik díjat (500 forintot), Erdősi Tamásné körzeti védőnő a pápai járásból. A döntő részvevői valamennyien oklevelet és könyv jutalmat kaptak a jó felkészülésért. Dr. K. L. -t• Kaposvárott, a középfokú egészségügyi dolgozók szakcsoportja november 14-én megrendezte a bölcsődei vezető gondozónők vetélkedőjét, 23 vezető gondozónő részvételével. Felkészültségüket öttagú zsűri bírálta el A tételek húzása után oldódott a feszültség. Kifogástalan szakmai , ügyviteli válaszok hangzottak el, s a zsűrinek nem volt könnyű dolga. Dr. Kopátsy Erzsébet zsűrielnök méltatta a vetélkedők felkészültségét, majd kihirdette az eredményt. A megyei egészségügyi osztály nevében dr. Sára Lenke átadta a díjakat a három nyertesnek. I. díjat, 8 nap jutalomszabadságot kapott Steller Jánosné siófoki bölcsődevezető: XI. díjat, 6 nap jutalomszabadságot Maries Ilona lengyeltóti bölcsődevezető: III. díjat, 4 nap jutalomszabadságot Wolf Jánosné kadarkúti bölcsődevezető. A szakszervezet nevében Tömör Teréz szakszervezeti bizottsági titkár könyvjutalmakat osztott a IV., V., VI. helyezetteknek. Kócs Zsigmondné, szakcsoport-titkár