Egészségügyi Dolgozó, 1972 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-05 / 1. szám
HOGYAN ALAKUL AZ EGÉSZSÉGÜGY 1972. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Cserba László főosztályvezető nyilatkozata Szakszervezetünk elnöksége december 15-i ülésén meghallgatta az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatóját a jövő évi költség— Amikor összeállítottuk az 1972. évi költségvetést — bizonyos beruházási lemaradásoktól eltekintve —, általában érvényesültek a tervidőszakra kidolgozott központi fejlesztési elgondolások. Bár a beruházások alakulása kedvezőtlenül befolyásolja a hálózatfejlesztés ütemszerű megvalósítását, a költségvetés előirányzatainak összességében ez mégsem jut kifejezésre. Nem lesz visszaesés a fejlődésben, mert amíg az előrehaladás a szakellátás egyes területein erőteljesebb lesz, másutt — elsősorban a beruházást igénylő fejlesztések elhúzódása következtében — jóval mérsékeltebb, így országosan kiegyenlítődik. Az új ellátási formáknak, mint például a szív- és érsebészetnek az eredetileg tervezettnél gyorsabb ütemű fejlesztése, a műveseállomások hálózatának kiépítése ellensúlyozza az egyes tervezésről. Felkértük Cserba László főosztályvezetőt, hogy az elnökségnek adott információ főbb kérdéseiről nyilatkozzon olvasóinknak életek hálózatfejlesztésének elmaradását. A költségvetést az eredetileg tervezett mértéknél nagyobb ütemben megnövelte a bérintézkedéssel járó 1972. évi kiadás, az árak spontán emelkedése viszont csökkenti az ellátás javítását szolgáló előirányzatok értékét A költségvetési előirányzat hatásfokának javítása parancsolóan írja elő a racionálisabb gazdálkodást, a saját erőforrások intenzív feltárását és hatékony felhasználását. Az intézeti hatáskör bővülése fokozott felelősséget igényel az intézeti vezetőktől a tervezésben. A feladatok helyes meghatározása, a fontossági sorrend körültekintő megállapítása javíthatja az előirányzatok hatékonyságát. Az árak mechanizmusának, a piac szerepének változása, illetve megnövekedése nagy figyelmet követel a gazdálkodó szervektől, amikor döntenek. Az általános béremelés hatására csökkent a kilépők száma, sőt, egyes munkakörökben megnövekedett az újak aránya. Kedvező, hogy 1970-ben — 1968-hoz viszonyítva — a munkahelyi pótlék bevezetése következtében hatvan százalékkal kevesebb ápolónő lépett ki. Az 1971. évi munkaerőhelyzet alakulásáról még nincsenek részletes adataink Az egyes intézmén A negyedik ötéves tervben indítandó beruházások nagyobb anyagi ráfordítást igényelnek a tervezettnél, pontosabban annál, mint amire reális lehetőség van. A kórházfejlesztés terveit ezért felülvizsgáljuk, és összhangba hozzuk az anyagi lehetőségekkel. Bizonyos mértékig másfajta összetételű, minőségű — és feltehetően kevesebb — beruházás lesz az eredetileg tervezettnél. Ismételten leszögeztük azonban az illetékeseknek: az egészségügy fejlesztésének változatlanul fő feladata a kórházak, a nagy intézmények építése, a kórházi ágyak számának gyarapítása. De idézni szeretném Nyers Rezső elvtárs országgyűlési felszólalásából azt, ami ránk is vonatkozik: „A beruházások jövő évi visszafogása ellenére a magyar népgazdaság egyetlen évben közel kétszer annyi beruházást teljesít, mint amennyit az első ötéves tervben — a gazdaságtörténetünkben híres felemelés után — akartunk elvégezni. Az új létesítmények öröméről ezután sem kell lemondanunk” — tette hozzá. És ezt elmondhatjuk mi is. Hiszen 1972-ben befejeződik a Pécsi Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjének, az ajkai kórháznak, a szegedi, a mátészalkai, a nyíregyházi, a szombathelyi, a Tétényi úti kórházi pavilonoknak az építése. Ugyancsak elkészül a sárbogárdi, a gödöllői, a mezőtúri, a paksi, a Budapest XV. és XVII. kerületi rendelőintézet, a szekszárdi és a debreceni csecsemőotthon. Az 1972. évi beruházási keret megfelel a IV. ötéves tervben rögzített ütemnek, és azonos a múlt évi beruházási előirányzattal. Egymilliárd 370 millió forint lesz, amelyből 470 millió fényékben és megyékben folytatott vizsgálatok arra utalnak, hogy a vándorlás tovább csökkent, a munkaerőhelyzet javul, ami az általános bérrendezés hatásaként értékelhető. 1972-ben a nővérotthoni férőhelyeket 600-zal emeljük. Ez az adat még nem végleges, mert a tanácsok készülő költségvetései határozzák meg ezt az előirányzott fejlesztést is. Mint a központi intézetek, 900 millió a tanácsiak beruházási programjára van tervezve. A felújítási keret 785 milió forint. A felújítások előkészítése és kivitelező keresése könnyebb, mint a beruházások megvalósítása, költségei viszont magasabbak. A kivitelezők ugyanis piaci helyzeti előnyüket áremeléssel is kifejezésre juttatják, miután ezek a munkák az úgynevezett „szabadáras” kategóriába tartoznak. Ez igen hátrányos számunkra, és finanszírozási problémákat is okoz a felújítási programok végrehajtásában. Csökkenti a lehetőségeket az is, hogy lényegében a beruházásokhoz kapcsolódó létesítmények, mint például az intenzív osztályok, műveseállomások nagy összegeket kötnek le a felújítási keretből. A költségvetésben a gyógyszerkiadások 5 százalékos emelkedését irányoztuk elő annak érdekében, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézetek tartani tudják a színvonalat, és bevezethessenek újabb nagy hatású készítményeket Az egyéb egészségügyi és szociális intézetekben 1 százalékos növelésre van lehetőség. A gyógyszerköltségek emelkedése 52 millió többletkiadást okoz. A dologi kiadásokra 5,015 millió forintot állítottunk be, ez 6,8 százalékkal több az 1971. évinél. Ezt a növekedést nem érzi valamennyi intézmény, hiszen az emelkedésnek több mint 50 százaléka oda kerül, ahol fejlesztés van, továbbá két-három százalékot elvisz belőle az áremelkedés. A költségvetés lehetőséget ad arra, hogy ésszerű, takarékos, hozzáértő gazdálkodással az ellátás színvonala ne csökkenjen, sőt több területen javuljon — fejezte be szavait Cserba László. (szn.) FEJLŐDÉSRE SZÁMÍTHATUNK FELÚJÍTÁS ÉS BERUHÁZÁS KÖZEL 9 ÉS FÉL MILLIÁRD Az egészségügyi feladatokra 1972-ben 9 milliárd 377 millió forint fordítható, ami az 1971. évi teljesítésnél 777 millió forinttal, vagyis 9 százalékkal magasabb. Az eredeti előirányzathoz viszonyított növekedés 990 millió forint, vagyis 11,8 százalék; ebből az egészségügyi dolgozók bérrendezése miatti emelkedés 451 millió forint, 5,4 százalék. Az előirányzat növekedéséből a hálózatfejlesztésre és az új szervezetek, gondozási formák kiépítésére a költségvetés emelkedésének 33 százalékát, az egészségügyi dolgozók bérének emelésére 29 százalékot, a bérek évenkénti 3 százalékos fejlesztésére 17 százalékot, az intézeti ellátás színvonalának tartására, illetve a korszerű működés biztosítására 21 százalékot fordíthatunk. KÓRHÁZAK ÉS RENDELŐINTÉZETEK Az új esztendőben 1400-zal növeljük a gyógyintézeti ágyak számát. Ezzel a fejlesztéssel — beleértve a szülőotthoniakat is — a fekvőbeteg-gyógyintézeti ágyak száma eléri a 87 ezret, a 10 ezer lakosra számított ellátottság — szemben a múlt évi 82,7-del — 83,6 százalékra emelkedik. A legjelentősebb ágyfejlesztés új intézményben, az 555 ágyas ajkai kórházban, a többi, pavilonépítkezés útján valósul meg. Mindent összevetve a fekvőbeteg-ellátásra, a kórházak, klinikák kiadásaira közel 4 és fél milliárd forint jut, 7 százalékkal több, mint a megelőző évben. A költségvetés a járóbeteg-ellátás kiadásaira 1755 millió forintot irányoz elő, 142,2 millióval többet, mint tavaly. A napi szakorvosi óraszám 1750 órával, az orvosi körzetek száma 114-gyel (ebből 55 az általános orvosi és 59 a gyermekgyógyász körzet) növekszik. Ezzel elérjük, hogy 1972 végén országos átlagban 2674 lakosra jusson egy körzeti orvos. A bölcsődei férőhelyek 1300- zal, a csecsemőotthoniak 260- nal, a védőnői körzetek száma 60-nal emelkedik. A szociális otthoni helyek 700-zal bővülnek, az év végén elérik a 28 800-at; ez azt jelenti, hogy a 10 ezer hatvan éven felüli lakosra jutó férőhely az eddigi 153,8 százalékról 155,3 százalékra emelkedik. JAVULÓ MUNKAERŐHELYZET A bér- és munkaerőhelyzetről Cserba László a következőket mondotta: " Az egészségügy új béralapja 4 milliárd 362 millió, 11,7 százalékkal haladja meg a múlt évit. A bérrendezés miatti többletkiadás 205 millió forint. A béralap fedezetet nyújt 5400 új állás szervezésére is, amely részben a hálózatfejlesztés szükségletét biztosítja, részben pedig — 750 fő beállításával — a tanácsi fekvőbeteg-intézetek segédápolónői és kisegítői létszámellátottságát javítja. A béralap 3 százalékos növekedése fedezetet ad az automatikus és soron kívüli előléptetésekre. A béralaptöbblet ezenfelül 12 millió forintot tartalmaz az időközben oklevelet nyert fiatal középkáderek előléptetésére. HÚSZÉVES AZ ORFI Az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet ünnepi tudományos ülésszak keretében emlékezett meg az intézet fennállásának két évtizedes jubileumáról. Az ORFI szervezési, módszertani, pedagógiai és tudományos kutató alapintézmény. Itt működik a gyógytornászképző szakiskola. Fizikoterápiás és gyógymasszőr-tanfolyamokat rendeznek. Magasszintű gyógyítást végez. Az intézet huszonöt gyógyító osztályából tizennégy mozgásszervi betegekkel foglalkozik. Húsz évvel ezelőtt 850 ággyal, 409 dolgozóval — ebből 57 orvos — kezdődött meg a munka. Ma 1280 ágyon gyógyítanak, 1173 egészségügyi dolgozó — közöttük 132 orvos — látja el a betegeket. Az ülésszak témája a reuma volt: dr. Bozsóky Sándor tanszékvezető egyetemi tanár „20 év a reumatológiában” címmel tartotta meg tanszékfoglaló előadását. Ezt követte a derékfájásról tartott szimpozion. IN MEMÓRIÁM Elhúnyt dr. Kende Zsigmond orvos életének 84. évében, rövid betegség után. A Galilei-kór egyik megalapítója volt, tevékenyen részt vett az 1918—1919-es forradalmakban. A két világháború között a progresszív értelmiség egyik ismert reprezentánsa volt A felszabadulás után a Radikális Párt baloldalát vezette, 1947-től 1958-ig országggyűlési képviselő, 1963-ig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának volt tagja. Tizenegy esztendőn át a fővárosi tanácsban az egészségügyi állandó bizottság elnöki tisztét töltötte be. Nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára. A KISZ-KONGRESSZUS UTÁN _ December 8-tól 11-ig tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Vili. kongreszusa. Kedvező politikai és társadalmi légkörben ülésezett. Az ifjúság iránti felelősség, a velük való foglalkozás hazánkban mindinkább alapvető feladat lesz. A társadalom tagjai — idősek és fiatalok — érdeklődéssel és várakozással kísérték figyelemmel a jelentős eseményt. Az egészségügyi dolgozók is elküldték ifjú képviselőiket a tanácskozásra. Számot adtak arról, hogy mit tettek a betegségek megelőzésére, a lakosság egészségének megóvására, beszéltek gondjaikról és eredményeikről. Elmondották, hogy az egészségügyben dolgozó fiatalok magatartása, helyzete és fejlődése a múltnál kedvezőbb. Javultak a fiatalok élet-, munka- és tanulási feltételei. Többségük becsületesen dolgozik, szorgalmasan tanul, sokan közülük aktívan részt vesznek a politikai és társadalmi közéletben. A Magyar Szocialista Munkáspárt ifjúságpolitikai határozatáról sok szó esett a négynapos megbeszélésen. A „Tegyünk többet az ifjúságért!” jelszó volt az ifjúsági törvény létrehozásának alapeszméje és a kongresszus ezt a gondolatot folytatta tovább. Az intézkedések azonban csupán az érem egyik oldalát jelentik. A fiatalok maguk mondták el a kongresszuson, hogy többet kell tenniök közös ügyükért, az ország előrehaladásáért. Elsősorban önmaguknak tartoznak azzal, hogy többet adjanak, tudásukat, tehetségüket, lendületüket jó célra fordítsák. Sok szó esett a IV. ötéves terv adta feladatokról. Bár az egészségügy kifejezetten nem került előtérbe, mégis érzékeltették, hogy ez szerves része az egésznek. A KISZ továbbfejlődésének alapvető feltétele, hogy jobban figyelembe vegyék az ifjúság különböző korosztályainak és rétegeinek sajátos helyzetét, egymástól eltérő tapasztalatait és igényeit. Több figyelmet kíván kulturált szórakozásuk, egészségvédelmük, sportolásuk. A VIII. kongresszus felhívása hangsúlyozza: „most újra a tetteken a sor, nekünk, ifjúkommunistáknak, magyar fiataloknak kell újabb és újabb sikerekkel válaszolnunk a párt, a kormány és az egész dolgozó nép bizalmára, gondoskodására. Úgy éljünk, dolgozzunk, úgy teljesítsük kötelezettségeinket, hogy méltók legyünk jelenünkhöz és a jövő társadalmához”. Ez a fogadalom az egészségügy fiataljaiban is visszhangra talál 00 3 Számítógépek A Neumann János Számítógéptudományi Társaság szegedi csoportja háromnapos kollokviumot rendezett Szegeden. A tanácskozáson kialakult vélemények szerint az orvostudományban és a gyógyászatban jó segédeszköz lehet a számítógép, mert — többek között — felhasználható a kórházi ágyak naprakész nyilvántartásában, a diagnózisok gyors megállapításában, valamint a frissen operált betegek állapotának figyelésében. EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ 1972. I. 5.