Egészségügyi Dolgozó, 1973 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-06 / 1. szám
Tudósítóink írják KÉK DUNA Amikor felhangzott a Rákóczi induló, szép csendben elindult a Budapest SZOT-üdülőhajó a hatnapos al-dunai útra. A reggel borús volt, de az utasok hangulata nem. Az utazás izgalma, az ismerkedés, no meg a táj szépsége lekötötte a figyelmet. Közben kisütött a nap, és amikor a Kazán-szoros felé közeledett a hajó, meghatódva néztük az eddig ismeretlen természeti szépséget. A kultúrfelelős ismertette az út nevezeteségeit, a hajó vezetősége változatos programról, a kedves, szolgálatkész személyzet kitűnő ételekről gondoskodott. Az utasok nevében köszönjük a szép hat napot. Pataky Gáborné nyugdíjas vezető műtősnő Kecskemét, megyei kórház ORVOSOK ÉS PEDAGÓGUSOK „EDZŐTÁBORBAN" Az egészségügy legfontosabb mindennapi feladata a ■gyógyítás. A jövő orvosi munkájának iránya azonban egyre inkább a megelőzés lesz. Ezt a célt szolgálta az a ■kétnapos konferencia is, amelyet a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa és az Egészségügyi Minisztérium közösen rendezett 1972. december 1-én és 2-án Tatán „Testedzés — egészségvédelem” címmel. Sportszövetségi rendezvény részére jobb helyet nem is lehetne találni, mint a tatai edzőtábor. A résztvevők kellemes elhelyezést kaptak, s a Magyar Testnevelési és Sportszövetség vendégei voltak. Az elnöki megnyitót dr. Schultheisz Emil miniszterhelyettes a bevezető referátumot Bíró Mihály az MTS OT elnökhelyettese tartotta. Vázolta az Országos Tanács elképzeléseit és rámutatott a tömegek sportolásának, testedzésének egészségvédő hatására. Ezt a témát fejtegették különböző szempontból az egyes előadók. Főreferátumot Dr. Lissák Kálmán, pécsi egyetemi tanár mondott „A modern élettel együttjáró ártalmak és azok megelőzésének lehetőségei a testedzés eszközeinek felhasználásával” címmel. Az első korreferátumot „A testedzés védő és betegségmegelőző szerepe a csecsemő és kisgyermekkorban” címmel dr. Frank Kálmán egyetemi tanár tartotta. „A nő szervezete és a rendszeres testedzés” címmel dr. Kovács András egyetemi docens, az időskorúak mozgásszükségletéről dr. Széll Lajos főorvos, a munkaegészségügyi vonatkozásokról dr. Fandl János a SZOT Munkavédelmi Kutatóintézetének főorvosa beszélt. A lakosság testedzésének orvosi problémáit dr. Arató Ottó (BTS) igazgató főorvos foglalta össze. A keringési szervek betegségeiben szenvedők testmozgásának szabályait dr. Kálmán Péter főorvos ismertette. Nagy hatása volt Palicska Zoltánnak, a KISZ KB Honvédelmi és Sportosztálya vezetőjének záróelőadása. Felvázolta az ifjúság egészségvédelmének és az ifjúsági törvénynek szép programját és a jelen hiányosságait. A hozzászólások és az élénk viták után tíz pontból álló határozati javaslatot szerkesztettek, amelyet a megfelelő szervekhez továbbítottak. A konferencia megadta a testnevelés irányait, módjait, a népszerűsítés eszközeit. Rámutatott az iskolások és iskolás koron túliak ■ tömegtestnevelési ív" lehetőségeire. Mindezt élesen elkülönítve a kiemelkedő kevesek — az élsportolók — munkájától. Minden egészségügyinek, minden pedagógusnak, minden olyan embernek, akinek feladata a tömegek nevelése, törekedni kell arra, hogy mind a saját otthonában, mind a rábízottak körében (iskola, üzem, hivatal stb.) propagálja a rendszeres napi testmozgást, testedzést, sétát, játékot, szabad levegőn tartózkodást. Mindannyiunk közös feladata az emberi egészség védelme, zavartalanabb megőrzése, tartós biztosítása. f. k. TUDÓSÍTÓINK TALÁLKOZÓJA A magyar sajtó napja alkalmából december 1-én tanácskoztak az Egészségügyi Dolgozó tudósítói. Az ország minden részéből megjelent orvosok, gyógyszerészek, ápolónők, védőnők, szakszervezeti tisztségviselők rendkívül izgalmas vitában értékelték az Egészségügyi Dolgozó információs, nevelő, érdekvédelmi tevékenységét. A baráti találkozón dr. Darabos Pál főtitkár, a lap főszerkesztője tájékoztatott az új esztendő feladatairól, dr. Perényi László főorvos a cikkek stílusáról, a szép magyar beszédről szólt. Dr. Székely Sándorné az Egészségügyi Dolgozó felelős szerkesztője a tudósítások helyét és szerepét értékelte. A vitában hasznos és megszívlelendő észrevételek, javaslatok hangzottak el. Felszólaltak: dr. Horváth György főovos, dr. Hárdi István főorvos, dr. Honárkay Róbert körzeti orvos, dr. Bakács Tibor főigazgató, dr. Schmoll János főorvos, Sárfi Rózsi, a szakszervezet alelnöke, dr. Koós Rudolf főorvos, dr. Széll Kálmán főorvos, dr. Veress Sándor körzeti orvos, Tóth Erzsébet, Jahn Anna, dr. Korbély Ildikó gyógyszerész, dr. Kiss Zoltán főorvos, Komáromi Magda, Szabó Gabriella a lap állandó újságírói, munkatársai. KORSZERŰSÍTÉS UTÁN A szegedi szakorvosi rendelőintézet röntgenlaboratóriumát átépítették, műszakilag és technikailag rekonstruálták. A korszerűsített laboratóriumban a jobb betegellátás feltételeinek megteremtésére dr. Vicsay András és munkatársai programot dolgoztak ki, melynek főbb 2 EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ 1973. I. 6. pontjai: a laboratórium készülékeinek tervszerű kihasználása, szakszerű kezelése, karbantartása; új vizsgálati módok bevezetése és a mindehhez szükséges magas szintű továbbképzés. Mindezt egy évre, a szegedi járási rendelőintézet felépüléséig tűzték ki célul. Elismerés illeti az intézet dolgozóit; a korszerűsítés alatt egyetlen vizsgálatot sem halasztottak el vagy hárítottak át más intézetre. (veres) KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gerő Andornét, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete bér- és munkaügyi osztályának vezetőjét kiemelkedő munkássága elismeréseként — korengedményes nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. ★ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Komlós Ilonának, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete budapesti bizottsága titkárának sok éves kiváló munkájáért — nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket dr. Darabos Pál, a szakszervezet főtitkára nyújtotta át, Duschek Lajosné, a SZOT titkárának és dr. Babics Antal akadémikus, a szakszervezet elnökének jelenlétében. ORSZÁGOS EGÉSZSÉGNEVELÉSI NAPOK November 27 és december 1 között országos egészségnevelési napok voltak a Magyar Vöröskereszt, az Egészségügyi Minisztérium, az Egészségügyi Felvilágosítási Központ és a TIT rendezésében. A rendezvénysorozat témái között szerepeltek a korszerű egészségügyi felvilágosítás új formái: az öngyógyítás leküzdése, a telefondoktor működése, a gyógyszerhalmozás és a gyógyszerészek egészségnevelési feladatai. A család egészsége témakörben választ kerestek arra, milyen légkör kedvez a gyermek egészséges felnevelésének. Szóba került, hogyan lehet leküzdeni a születésszabályozási veszélyeket. Vitatták a falu egészségügyi kultúrájának fokozására irányuló módozatokat; az üzemi balesetek megelőzését; a korszerű táplálkozás előnyeit; az ifjúság nikotin- és alkoholveszélyeztetettségét. A fő feladat az egészségnevelésben érdekelt szervezetek, aktivisták nagyobb öszszefogása és hatékonyabb tevékenysége. (h) NYUGDÍJASTALÁLKOZÓK A SZEKSZÁRDI MEGYEI KÓRHÁZBAN ez évben már a kórház vezetőinek jelenlétében fogadták a volt főorvosokat, orvosokat, nővéreket, betegkísérőket, aszszisztenseket és a többieket, a száztíz idős nyugdíjast a tiszteletükre rendezett találkozón. Dr. Szentgáli Gyula, a megyei kórház igazgatója részletesen vázolta előttük az elmúlt évek fejlődését. Beszédében meleg szavakkal emlékezett meg a volt munkatársak tevékenységéről, s ígéreteit tett, hogy a jövőben is beszámolnak nekik eredményeikről. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg Balassa Istvánnak, az 1934-ben idekerült, az akkori Tolna megyei Horthy Miklós közkórházba került segédápolónak viszszaemlékezéseit. Fehér asztal mellett sokáig örültek egymás társaságának, a fővárosi tanács gyógyszertári központjának szakszervezeti bizottsága az EMKE Étteremben rendezte meg az ez évi nyugdíjastalálkozót. DUNAÚJVÁROSBAN A BÖLCSŐDÉK nyugdíjas dolgozóinak december 6-án rendezett találkozót a szakszervezet, a pártszervezet és a Vöröskereszt. Eddig is minden évben kis, ajándékcsomaggal emlékeztek meg róluk. A szakszervezeti tikár és a városi főorvos most ígéretet tett arra, hogy a jövőben sem maradnak el a találkozók. Az ünnepség meleg, baráti légkörében felelevenítették az együtt töltött évek küzdelmeit, örömeit Magyarlaki Jánosné nyugdíjas gondozónő A SZENTESI KÓRHÁZ nyugdíjas szervezete ismét találkozót rendezett az „öregek” tiszteletére. Az összejövetelek kellemes légkörének köszönhető, hogy lassanként állandó programmá válnak. A kórház vezetősége anyagiakkal segített: ünnepi vacsorát adott a meghívottak tiszteletére. Öröm volt látni a sok régi, kedves munkatársunkat, akik sok évtizedes fáradságukkal járultak hozzá ahhoz, hogy intézetünk megyeszerte jó hírnévnek örvendjen. Köszönjük fáradozásaikat és további tartalmas, harmonikus éveket kívánunk. Varga Katalin CEGLÉDEN A SORHÁZ VEZETŐSÉGE, KISZ-, Vöröskereszt és szakszervezete ez évben is megrendezte a kedves ünnepséget, a nyugdíjasok találkozóját November 22-én virággal, szavalattal, ajándékkal köszöntötték huszonnyolc volt munkatársukat. A találkozón pesti vendégek is voltak: a megyebizottság titkára és a szakszervezet szervezési osztályának munkatársa. Ebéd után a nyugdíjasok nevében Ölvedi Ignác köszönte meg a figyelmességet. Reméljük, jövőre is jó egészségben láthatjuk viszont kórházunk nyugdíjasait. Dr. K. T-né. AZ ORVOSOK ÉS GYÓGYSZERÉSZEK SZOROSABB EGYÜTTMŰKÖDÉSÉÉRT Amíg Sopronban az orvos -gyógyszerész közös rendezvényeknek lassan már hagyománya alakul ki, addig Agőr városa ilyennel nem dicsekedhet. Ezért megyebizottságunk elhatározta, hogy itt is közelebb hozza egymáshoz az orvosokat és gyógyszerészeket. Ezt a megyei kórház igazgatósága és a gyógyszertári központ vezetősége is támogatta. A cél elérése érdekében 1972 elején dr. Pataky István orvos-gyógyszerész kandidátust olyan előadássorozat megtartására kértük fel, melyből orvos és gyógyszerész egyaránt tanulhat. A gyógyszerészeknek és a Budapesten végzett középkorúorvosnemzedéknek Pataky kandidátus előadásai eleve élményt ígértek. Ezúttal sem csalódtunk. Pataky Istvánnál a tárgyi tudás és tárgyszeretet nagyszerű előadói készséggel párosul. Ennek eredményeként az előadássorozaton száznál több hallgató vett részt és szólt hozzá a vitához. Felmerültek szociálpolitikai problémák is, akár a gyógyszerabúzusról, a nyugtatók használatáról, az antibiotikumok együttes alkalmazásáról, a vérnyomás-ingadozásokról vagy az orális fogamzásgátlásról volt is szó. Így az előadó és a hozzászólók jóvoltából nemcsak szakmai tudásunk gyarapodott, de korszerűsödött a szociálpolitikai szemléletünk is. Az eredményes rendezvénysorozat ösztönzést ad az állami vezetőknek az eddiginél szorosabb orvos—gyógyszerész együttműködésre, a közös rendezvények további patronálására, szervezésére. Dr. Horváth György ŐSZINTÉN A FIATALOKHOZ — Hivatásból lettem orvos, nem anyagi előnyökért — írja Sátoraljaújhelyről dr. Izsóf Tibor pszichiátriai adjunktus. Még ma is tudok lelkesedni a szépségért, az emberért, az eszményért. Mint ilyen talán kérhetem fiatal kollégáimat arra, több szeretettel kezeljék betegeiket. Bármilyen szigorú körülmények között végzik is napi munkájukat, ne hanyagolják el szakmai és önművelésüket. Szomorú példák bizonyítják, hogy kell a kérő, az intő szó: a sátoraljaújhelyi járásban nemrég egy fiatal kolléga mentővel küldött be a kórházba egy féléves csecsemőt illetis diagnózissal. A gyermeknek diaréja, a kezdő kollégának már autója, szőlője volt. Nem az a baj, hogy a csecsemő kórházba került, hiszen nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy ha az orvosban felmerül ennek szükségessége, jogos és kötelező az azonnali beutalás. De a tévedésnek is van határa ... Elmondtam mindezt azért, mert huszonkilenc éves praxisomban megtanultam, hogy az orvos lelkiismerete- állandó tanulás! Dr. I. T. DEBRECENI HÍREK A Debreceni Orvostudományi Egyetem szakszervezeti bizottsága a munkamegjavító mozgalom feladatául tűzte ki: az intézetek közötti tisztasági versenyt, a központi szállítási és takarító brigád életrehívását és az adminisztráció csökkentését. A nővérotthon bútorzatának felújítására a szakszervezeti bizottság javaslata alapján 100 000 forintot fordítanak. Ötven éves a DOTE I. sebészeti klinikája. A jubileum alkalmából december 2-án rendezett tudományos ülésen dr. Kesztyűs Lóránd rektor megnyitója után dr. Szeleczky Gyula, a klinika igazgatója számolt be a fél évszázadról. Az első műtétet 1921. november 7-én, dr. Hültl Tivadar végezte, aki 1922. október 23-án kapta meg a professzori kinevezést. Ragyogó műtéti technikája, egyénisége iskolát teremtett Nagy szaktudással, fáradhatatlanul irányította a klinika építkezését, felszerelését, a szakkönyvtár létesítését. A sebészet 1924-ben költözött a mostani épületbe. 1944 novemberében a szovjet parancsnokság az épület 1973-ban általános iskolai oktatást terveznek az arra igényt tartók részére. — A nővérotthonban lakó 76 ápolónő pihenésének, kulturált életmódjának biztosítása érdekében önkormányzat alakul. Az egészségügyi miniszter dr. Vargha Gyulának, a radiológiai klinika igazgatójának a „Kiváló újító” rím arany fokozatát adományozta, tét átadta eredeti rendeltetésének. Dr. Loessl János, a klinika második professzora nehéz körülmények között vállalta az újraindítás gondjait. A negyedszázados társadalmi átalakulás, a fejlődés megkönnyítette a szakmai munkát, de ugyanakkor növelte a követelményeket. Dr. Szeleczky Gyula professzor kérte munkatársainak segítségét, ahhoz, hogy a klinika töretlenül továbbfejlődjön. Az ülésen előadást tartottak a klinika egykori orvosai: dr. Ladányi Józsa, dr. Noszkay Aurél, dr. Papp Károly, dr. Páka László, dr. Forgon Mihály egyetemi tanárok. Németh Emese KLUBMOZGALOM CSONGRÁD MEGYÉBEN Csongrád megyében az egészségügy területén is kezd meghonosodni a klubmozgalom. Erről beszélgettünk Soós Margit megyei vezető védőnővel, a megyei klubmozgalom szervező titkárával. — Mi az egészségügyi szakdolgozók klubmozgalmának a célja? — Hogy közelebb kerüljenek egymáshoz az azonos szakterületen dolgozók, az azonos érdeklődésű emberek. Bármilyen kevés is a szabad idejük, olykor szívesen találkoznak. — Mi jellemzi a kezdeményezést? — Az egészségügyi klubok eddig főleg intézetekben, kórházakban alakultak. Kimaradtak a területi dolgozók. Mi most a mozgalmat kiterjesztjük az egész megyére. — Milyen módszerrel? — Összehívtuk a vezető nővéreket és klubalapító gyűlést tartottunk. Ismertettük a célt, elmondták véleményünkét és elfogadták törekvéseinket. Három típusú klubot szervezünk: az ápolónőknek, az anya- és gyermekvédelemben dolgozóknak, valamint a területi (a szociális otthonok, tüdőbeteg-gondozók stb.) középkádereknek. Vannak városi központi klubok is, amelyek minden szakterületet felölelnek. Valamennyinek van elnöke, titkára, gazdasági és kulturális felelőse. Általában 100—120-an tartoznak egy helyre. Ahol sok a tag, ott esetleg szekciókat alakítunk. Az önkéntes tagsági díj havi öt forint, két klubban tíz forintot állapított meg a tagság. — Támogatják-e illetékesek a mozgalmat? — Igen. Hódmezővásárhelyen a rendelőintézet pinceklubot létesített, a makói kórház külön helyiséget ajánlott fel e célra. Szentesen a III. kerületi pártszervezet helyisége a tagok rendelkezésére áll, Szegeden a Royal szálló presszó termében jöhetnek össze a klubtagok, és a teremért fizetni sem kell. A szakszervezet megyei székházában állandó helyiség áll rendelkezésünkre. — Hány klub alakult már meg? —* összesen hét. Ebből egy az anya- és gyermekvédelmi területen, kettő a betegágy mellett dolgozóké, négy területi központi. A hét klubnak 700 alapító tagja van. — Milyen a program? — Változatos. Szakmai, kulturális, kirándulás, útiélmény-beszámoló. Egyik legérdekesebb műsort a szegediek állították össze: előadás a gyógyszerártalmakról, író—olvasótalálkozó — például Mocsár Gábor íróval. Táplálkozás és fogyókúra; divatbemutató; szüret Pusztamérgesen; előadás Szeged történetéből stb. — Milyen problémákkal találkoznak a szervezők? — Van ahol a klub nem kap helyet. Nem megoldott az információ. A megyei egészségügyi szakdolgozók szeretnék tudni, melyik klubnak milyen a programja, hogy választhassanak. Nehezen tudják kialakítani az állandó kapcsolatot a tagokkal. Ezek csak a módszerbeli problémák, amelyeket majd megoldunk. Ma még a fő feladat, hogy elfogadtassuk a mozgalom életrevalóságát. — És a gazdasági feltételek? — A klubok munkatervet és költségvetést készítenek. A szegedi egészségügyi területi szakdolgozók klubjának létszáma 141. A tagdíjbevétel: 8460 forint. Az alapszervi támogatás 1000 forint. Kiadások: előadói tiszteletdíj 1000 forint, kirándulás 6000 forint, előre nem látható kiadások 2000 forint. A bevételi kiadás egyaránt 9460 forint. A makói költségvetési tervezet szerint a bevétel 10 400 forint, a kiadás is ugyanennyi. A klubmozgalom fejlesztése most már a tagokon múlik, hogyan töltik meg tartalommal klubéletüket — fejezte be a tájékoztatást Soós Margit megyei vezető védőnő. Dr. Veress Sándor