Egészségügyi Dolgozó, 1983 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
BÉKÉS, DOLGOS ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK! Világ proletárjai, egyesüljetek! Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Jan. XXVII. ÉVF., 1983. JAN. I0FJ° 1. SZÁM. ÁRA: 2,50 FT Számvetés, előretekintés... A GYÓGYÍTÁS SZÍNVONALA NEM CSÖKKENHET! AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE 1982. DECEMBER 17-I ÜLÉSÉN DR. BABICS ANTAL AKADÉMIKUS ELNÖKLETÉVEL DR. SCHULTHEISZ EMIL EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER ELŐTERJESZTÉSÉBEN MEGVITATTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT GAZDASÁGI HELYZETÉRŐL ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ 1983. ÉVI FELADATOKRÓL SZÓLÓ ELŐTERJESZTÉST, MELYHEZ DR. FÜZI ISTVÁN FŐTITKÁR FŰZÖTT KORREFERÁTUMOT. A KÖZPONTI VEZETŐSÉGI ÜLÉSEN MEGJELENT DR. CSEHÁK JUDIT SZOT-TITKÁR ÉS DR. PESTA LÁSZLÓ, AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE. RÉSZT VETTEK AZ ÜLÉSEN AZ EGYETEMEK REKTORAI, A MEGYÉK FŐORVOSAI, A MEGYEBIZOTTSÁGOK ELNÖKEI ÉS TITKÁRAI IS. AZ ALÁBBIAKBAN RÉSZLETEKET KÖZLÜNK A MINISZTÉRIUM ÍRÁSOS ELŐTERJESZTÉSÉRŐL, AMELY AZ EGÉSZSÉGÜGY GAZDASÁGI HELYZETE ÉS AZ EBBŐL ADÓDÓ 1983. ÉVI FELADATOKRÓL ADOTT SZÁMOT. Az egészségügyi ágazat 1983. évi beruházási irányzata mintegy 5100 millió forint. Ebből a minisztérium központi intézményeinek előirányzata meghaladja az 1200 millió forintot. 500 millió szolgál a célcsoportos, míg 700 millió az egyéb állami beruházások megvalósítására. A legkiemelkedőbb beruházás az Országos Traumatológiai Intézet teljes rekonstrukciója. Ezt az építésügyi és az egészségügyi tárca megkülönböztetett figyelemmel kezeli; kétéves késéssel ugyan, megvalósul az Országos Mentőszolgálat új bázisa a Róbert Károly körúton; folytatódik az Országos Haematológiai és Vér,transzfúziós Intézet bővítése, s várhatóan a tervidőszak végére befejeződik; tervezzük a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikája új műtőtömbjének építkezését is. A tanácsi egészségügyi intézmények beruházásaira 1983-ban közel 3900 millió forint jut. Ebből 2300 millió forint célcsoportos kórházfejlesztésre, a többi az egyéb beruházások céljaira fordítható. Változatlanul gondok vannak a beruházások előkészítésében; az építőipari kapacitásban javulás főként vidéken mutatkozik, Budapesten és környékén továbbra is nehéz a helyzet. A VI. ötéves terv fejlesztési programjában változatlanul az intézmények rekonstrukciója szerepel. A fejlesztés és a korszerűsítés ma már egymástól gyakorlatilag elválaszthatatlanok. A központi gép- és műszergazdálkodást 1983-ban várhatóan több tényező nehezíti majd, ezért a központi fejlesztési programok megvalósítását részben lassítani, részben halasztani szükséges. Legfőbb feladatnak a már elért szint tartását tekintjük, és ennek egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a műszerpark működését ne akadályozza alkatrész- és tartozékhiány. Az összevont körzeti orvosi ügyeleti hálózat URH-rádiórendszerének szervező munkái befejeződtek, a rendszer kiépítése 1983 végére megtörténik. 1983-ban 1051 bruttó gyógyintézeti ágyfejlesztést tervezünk. A jelentősebbek: a Fővárosi Jahn Ferenc Kórház II. üteme 450 ágy; a Heim Pál Gyermekkórház-Rendelőintézet 40; az Egri Megyei Kórház II. üteme 188; a Veszprém megyei Kórház I. üteme közel 300 ágy. Kisebb bővítésekkel további 75 új ágy létesül. Mindezek mellett a szanálás és zsúfoltság csökkentése miatt 243 ágy megszűnik. 1983 végére a gyógyintézeti ágyak száma országosan eléri a 100 500-at, s a tízezer lakosra jutó ágyellátottság 94,1-re emelkedik. A bölcsődei férőhelyek száma 2240-nel bővülve 72 126-ra nő. A szociális otthoni férőhelyek számának növekedése várhatóan 700 lesz, amely a tervezettől (1300) jelentősen elmarad. Az egészségügyi gyermekotthonok fejlesztése szintén elmarad a tervezettől; a csecsemőotthonok férőhelyszámának kis mértékű növekedése után az állomány meghaladja a 4800-at. Az öregek napközi otthonainak száma a tervezettnek megfelelően alakul, eléri a 990-et. Az általános orvosi körzetek száma tovább nő, az egykörzetre jutó lakosságszám csökken, és átlagban 2500 alatt lesz. A gyermekorvosi körzetek száma 24-gyel, az iskolaorvosi körzeteké 9-cel gyarapszik, míg a községi fogorvosi szolgálatok száma 754-re bővül. A szakorvosi napi órák számát közel 500- zal fejlesztjük; bővül az üzemorvosi órá száma is, és országosan eléri a 11 ezret. 1983-ban az egészségügyi és szociális ágazat nagyjavításaira (felújításaira) az előző évi szinthez hasonlóan mintegy 2 milliárd forint jut. A költségvetés korszerűsítése megteremtette az alapot a költségvetési szervek általnyújtott szolgáltatások és az azokhoz nélkülözhetetlen ráfordítások egybevetéséhez. Az új szakágazati besorolás az intézményeket egységes gazdálkodó szervezeteknek minősíti, növelve ezzel a vezetők döntési hatáskörét. Az intézetek bevételeiket kiadásaik fedezésére használhatják fel, bizonyos bevételek túlteljesítését kiadásaik növelésére is. Az intézeteknél képződik az épület- és eszközállomány fenntartásához, javításához szükséges pénzügyi fedezet. Az elmúlt években bevált maradványérdekeltség, eredményérdekeltség fejlettebb formában lesz érvényben, az előbbi az önelszámolás módszerével egyszerűsödik. Mindezek nyomán nő az intézeti költségvetések szerepe. Az 1983-ban megvalósuló hálózatfejlesztésre, valamint a szakmai programok bővüléséből adódó feladatokra 28 milliárd forintot meghaladó összeget biztosít a költségvetés, az 1982. évihez viszonyítva ez 6,4 százalékos növekedést jelent. A növekedés üteme mérsékeltebb az előző évekénél. E körülmény miatt nő az egészségügyet irányító szervek felelőssége, ugyanis az ellátás színvonala nem csökkenhet, annak ellenére, hogy a szükséges anyagi fedezetet a költségvetés növekménye csak részben biztosítja. A korábbi évekénél mérsékeltebb előirányzat-növekedés 58,4 százalékát az automatizmusok (bér-, dologi, gyógyszer), 17,7 százalékát a hálózatbővítés és új létesítmények, 14,2 százalékát a szakmai programokkal összefüggő fejlesztés, 9,8 százalékát az áremelkedések ellensúlyozásából és egyéb, szociálpolitikai intézkedésekből adódó költségnövekedés köti le. Az árintézkedések ellensúlyozására központi juttatásból csak részben nyílik lehetőség. Az 1983-ra tervezett szakmai programok költségfedezetének mintegy negyedrésze, a munkaerő-szükségletnek 90 százaléka a költségvetési előirányzatok átcsoportosításával nyer biztosítást. Központi keretből elsősorban az alapellátást, a fekvőbeteg-ellátó intézmények működését, a komplex programok bővítését, a szociális gondoskodás javítását támogatja a költségvetés. Az egyszer használatos eszközök beszerzéséről és a nagy értékű műszerek rendeltetésszerű működtetésének feltételeiről külön történt gondoskodás. Az intézetek saját erőforrásaikból és tanácsi átcsoportosításokból adódó lehetőségeik felhasználásával javíthatják a központi szolgálatok (az aneszteziológiai szolgálat, az intenzív ellátás, a központi sterilezés stb.) feltételeit. Ugyancsak belső erőforrásokból lehet kielégíteni a nagyközségi egészségügyi központok speciális igényeit. A fentiek mellett igen fontos kérdés a lakosság gyógyszerellátásának biztosítása is. Az új évben 8-10 új gyógyszer forgalomba hozatalára számítunk, ezeknek egy része tőkés behozatalt pótol. Emellett a gyógyszertárak fejlesztése is folytatódik (Szolnok, Békéscsaba, Székesfehérvár, Gödöllő). Az egészségügyi és szociális intézmények tervezett dolgozói átlaglétszáma eléri a 230 000 főt. Az 1983. évre tervezett szakmai programok megvalósításához szükséges munkaidőalap nagy részét létszám-átcsoportosítással kell biztosítani. Az 1983. évi béralap-előirányzat 11 752 millió foriint, ez tartalmazza a bérautomatizmust, az új létesítmények béralapját és a szakmai programok megvalósításához igénybe vett létszám-béralap kiegészítését. Fontos feladat a dolgozók munkájának jobb megszervezése, a feladatoknak megfelelő munkaerő-megosztás, a hatékony foglalkoztatás. A személyes jövedelmeket illetően törekvésünk arra irányul, hogy javuljon a munka szerinti differenciálás, a bérek és keresetek változása fejezze ki jobban a teljesítmények különbözőségét. A bérrendszer korszerűsítésének feladatai között fontos helyet foglal el a besorolási és tarifarendszerek felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása. A besorolási rendszerek korszerűsítésére vonatkozó elgondolásaink között szerepel az ügyeleti díjak rendszerének módosítása, a pótlékok körének szűkítése, az egyeskulcsszámok, akorcsoportonkénti bontások számának csökkentése. A költségvetési szervek gazdálkodását tartalmazó szabályozás biztosítja az egységek önállóságát a bér- és munkaerő-gazdálkodásban is. A közvetlen irányításunk alatt álló vállalatoknak 1983-ban 13-14 milliárd forint forgalmat, illetve termelési értéket kell realizálniuk. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni azon vállalati intézkedésekre, amelyek a belső tartalékok feltárásával hozzájárulnak az ellátás javításához. 1983-tól a gyógyászati segédeszköz-ellátás a minisztérium feladata lett. Ehhez megfelelő szervezeti és személyi feltételeket biztosítottunk. ★ DR. SCHULTHEISZ EMIL miniszter szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy a népgazdasági gondok miatt az egészségügyet nem fejleszthetjük olyan mértékben, ahogyan azt a VI. ötévesterv szakmai célprogramja alapján eredetileg terveztük. Teendőinket azonban változatlanul a szakmai célkitűzések és Folytatás a 2. oldalon Szemerédy Zoltán fotója: JÉGZAJLÁS Jubileumi ülés AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ MEGJELENÉSÉNEK 35. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A JUBILEUMI SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉST 1982. DECEMBER 9-ÉN A SZAKSZERVEZET WEILTERMÉBEN RENDEZTÉK MEG. AZ ÜNNEPI ÜLÉSEN MEGJELENT DR. HUTÁS IMRE MINISZTERHELYETTES, NÉMETH TIBOR, A SZOT KULTURÁLIS, AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDAOSZTÁLYÁNAK MUNKATÁRSA. AZ ELNÖKSÉGBEN HELYET FOGLALT DR. BABICS ANTAL AKADÉMIKUS, A SZAKSZERVEZET ELNÖKE, KONCSEK ARANKA ALELNÖK, DR. FÜZI ISTVÁN FŐTITKÁR, DR. KORMOS MIKLÓS ÉS BODNÁR ÁRPADNÉ KV-TITKÁROK. Az ünnepi esemény alkalmából dr. Kormos Miklós titkár, a lap főszerkesztője köszöntötte a központi vezetőség elnökségét, a szerkesztő bizottságot, a lap írógárdáját, társadalmi tudósítóit, a megyebizottsági titkárokat és a többi vendéget, megemlékezve a Vörös Újságról és a Magyar Sajtó napjáról. Dr. Füzi István főtitkár ünnepi beszédében megemlékezett a hőskorról, a lap indulásáról, s az azóta eltelt időszak eredményeiről, a lap szerepéről a szakszervezeti munka segítésében, majd vázolta a jövő feladatait. Ezután Németh Tibor, a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztályának munkatársa méltatta a lap szerepét, amelyet a 250 ezer egészségügyi dolgozó és a szakszervezet között betölt. Dr. Füzi István ezt követően az elnökség nevében kitüntetéseket adott át a lap szerkesztésében kiemelkedő munkát végzőknek. A szerkesztő bizottság tagjai közül a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatot kapta: dr. Cséffalvay Tibor, a fővárosi Balassa János Kórház—Rendelőintézet osztályvezető főorvosa; dr. Orbán István, a Baranya megyei Kórház—Rendelőintézet főigazgatója; dr. Váradi József, a Fővárosi Gyógyszertári Központ igazgatója, valamint dr. Vajda Dezsőné, az Egészségügyi Dolgozó felszabadulás utáni egyik első szerkesztője. Szakszervezeti Munkáért oklevél kitüntetést kapott Kiss Albertné, a szerkesztőség munkatársa. Nívódíjban részesült Benedek István a Párhuzamos életpályák című sorozatáért, orvosi esetek, irodalmi érdekességek témájú írásaiért. Molnár Sándor a Rekonstrukciók nyomában cikksorozatáért és a gyógyítás műszaki hátterével foglalkozó írásaiért; dr. Vekerdi László nagy orvosegyéniségeket bemutató portréiért. Szerkesztő bizottsági dicséretet kapott a lap írógárdájából Bánhidy László és dr. Csilléry István; a lap nívós tördeléséért Láng Éva; a Munkaügyi tanácsadó rovat vezetéséért Kállay Pálné dr.; írásaiért és stílusszerkesztői munkájáért dr. Szabó Ernő. A titkárság jutalomban részesítette a lap terjesztésében, az előfizetők arányának emelésében kiemelkedő munkájáért dr. Vétek Jánosnét, a szakszervezet Bács- Kiskun megyei bizottságának titkárát; Tóth Istvánnét, a Bajai Kórház szb-titkárát és Danka Józsefnét, a Szombathelyi Markusovszky Kórház szakszervezeti bizottságának adminisztrátorát.