Egészségügyi Dolgozó, 1983 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

BÉKÉS, DOLGOS ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK! Világ proletárjai, egyesüljetek! Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Jan. XXVII. ÉVF., 1983. JAN. I0FJ° 1. SZÁM. ÁRA: 2,50 FT Számvetés, előretekintés... A GYÓGYÍTÁS SZÍNVONALA NEM CSÖKKENHET! AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE 1982. DE­CEMBER 17-I ÜLÉSÉN DR. BABICS ANTAL AKADÉMIKUS ELNÖKLETÉVEL DR. SCHULTHEISZ EMIL EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER ELŐTERJESZTÉSÉBEN MEGVITATTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT GAZDASÁGI HELYZETÉRŐL ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ 1983. ÉVI FELADATOKRÓL SZÓLÓ ELŐTERJESZTÉST, MELYHEZ DR. FÜZI ISTVÁN FŐTITKÁR FŰZÖTT KORREFERÁTU­MOT. A KÖZPONTI VEZETŐSÉGI ÜLÉSEN MEGJELENT DR. CSEHÁK JUDIT SZOT-TITKÁR ÉS DR. PEST­A LÁSZLÓ, AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK EL­NÖKE. RÉSZT VETTEK AZ ÜLÉSEN AZ EGYETEMEK REKTORAI, A MEGYÉK FŐORVOSAI, A MEGYEBIZOTTSÁGOK ELNÖKEI ÉS TITKÁRAI IS. AZ ALÁBBIAKBAN RÉSZLETEKET KÖZ­LÜNK A MINISZTÉRIUM ÍRÁSOS ELŐTERJESZTÉSÉRŐL, AMELY AZ EGÉSZSÉGÜGY GAZDA­SÁGI HELYZETE ÉS AZ EBBŐL ADÓDÓ 1983. ÉVI FELADATOKRÓL ADOTT SZÁMOT. Az egészségügyi ágazat 1983. évi beruhá­zási irányzata mintegy 5100 millió forint. Eb­ből a minisztérium központi intézményeinek előirányzata meghaladja az 1200 millió fo­rintot. 500 millió szolgál a célcsoportos, míg 700 millió az egyéb állami beruházások meg­valósítására. A legkiemelkedőbb beruházás az Országos Traumatológiai Intézet teljes rekonstrukció­­ja. Ezt az építésügyi és az egészségügyi tárca megkülönböztetett figyelemmel kezeli; két­éves késéssel ugyan, megvalósul az Országos Mentőszolgálat új bázisa a Róbert Károly körúton; folytatódik az Országos Haematoló­­gia­i és Vér,transzfúziós Intézet bővítése, s várhatóan a tervidőszak végére befejeződik; tervezzük a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikája új műtőtömbjének építkezését is. A tanácsi egészségügyi intézmények beru­házásaira 1983-ban közel 3900 millió for­int jut. Ebből 2300 millió forint célcsoportos kórházfejlesztésre, a többi az egyéb beruhá­zások céljaira fordítható. Változatlanul gondok vannak a beruházá­sok előkészítésében; az építőipari kapacitás­ban javulás főként vidéken mutatkozik, Bu­dapesten és környékén továbbra is nehéz a helyzet. A VI. ötéves terv fejlesztési programjában változatlanul az intézmények rekonstrukció­ja szerepel. A fejlesztés és a korszerűsítés ma már egymástól gyakorlatilag elválasztha­tatlanok. A központi gép- és műszergazdálkodást 1983-ban várhatóan több tényező nehezíti majd, ezért a központi fejlesztési programok megvalósítását részben lassítani, részben ha­lasztani szükséges. Legfőbb feladatnak a már elért szint tartását tekintjük, és ennek egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a mű­szerpark működését ne akadályozza alkat­rész- és tartozékhiány. Az összevont körzeti orvosi ügyeleti háló­zat URH-rádiórendszerének szervező munkái befejeződtek, a rendszer kiépítése 1983 végé­re megtörténik. 1983-ban 1051 bruttó gyógyintézeti ágy­fejlesztést tervezünk. A jelentősebbek: a Fő­városi Jahn Ferenc Kórház II. üteme 450 ágy; a Heim Pál Gyermekkórház-Rendelőin­tézet 40; az Egri Megyei Kórház II. üteme 188; a Veszprém megyei Kórház I. üteme kö­zel 300 ágy. Kisebb bővítésekkel további 75 új ágy létesül. Mindezek mellett a szanálás és zsúfoltság csökkentése miatt 243 ágy meg­szűnik. 1983 végére a gyógyintézeti ágyak száma országosan eléri a 100 500-at, s a tíz­ezer lakosra jutó ágyellátottság 94,1-re emel­kedik. A bölcsődei férőhelyek száma 2240-nel bő­vülve 72 126-ra nő. A szociális otthoni férő­helyek számának növekedése várhatóan 700 lesz, amely a tervezettől (1300) jelentősen el­marad. Az egészségügyi gyermekotthonok fejlesztése szintén elmarad a tervezettől; a csecsemőotthonok férőhelyszámának kis mér­tékű növekedése után az állomány meghalad­ja a 4800-at. Az öregek napközi otthonainak száma a tervezettnek megfelelően alakul, el­éri a 990-et. Az általános orvosi körzetek száma tovább nő, az egy­­körzetre jutó lakosságszám csök­ken, és átlagban 2500 alatt lesz. A gyermek­­orvosi körzetek száma 24-gyel, az iskolaorvosi körzeteké 9-cel gyarapszik, míg a községi fogorvosi szolgálatok száma 754-re bővül. A szakorvosi napi órák számát közel 500- zal fejlesztjük; bővül az üzemorvosi órá­­ száma is, és országosan eléri a 11 ezret. 1983-ban az egészségügyi és szociális ága­zat nagyjavításaira (felújításaira) az előző évi szinthez hasonlóan mintegy 2 milliárd forint jut. A költségvetés korszerűsítése megteremtet­te az alapot a költségvetési szervek által­­nyújtott szolgáltatások és az azokhoz nélkü­lözhetetlen ráfordítások egybevetéséhez. Az új szakágazati besorolás az intézményeket egységes gazdálkodó szervezeteknek minősí­ti, növelve ezzel a vezetők döntési hatáskö­rét. Az intézetek bevételeiket kiadásaik fede­zésére használhatják fel, bizonyos bevételek túlteljesítését kiadásaik növelésére is. Az in­tézeteknél képződik az épület- és eszközállo­mány fenntartásához, javításához szükséges pénzügyi fedezet. Az elmúlt években bevált maradványérdekeltség, eredményérdekeltség fejlettebb formában lesz érvényben, az előb­bi az önelszámolás módszerével egyszerűsö­dik. Mindezek nyomán nő az intézeti költség­­vetések szerepe. Az 1983-ban megvalósuló hálózatfejlesztés­re, valamint a szakmai programok bővülésé­ből adódó feladatokra 28 milliárd forintot meghaladó összeget biztosít a költségvetés, az 1982. évihez viszonyítva ez 6,4 százalékos nö­vekedést jelent. A növekedés üteme mérsé­keltebb az előző évekénél. E körülmény miatt nő az egészségügyet irányító szervek felelős­sége, ugyanis az ellátás színvonala nem csök­kenhet, annak ellenére, hogy a szükséges anyagi fedezetet a költségvetés növekménye csak részben biztosítja. A korábbi évekénél mérsékeltebb előirány­zat-növekedés 58,4 százalékát az automatiz­musok (bér-, dologi, gyógyszer), 17,7 százalé­kát a hálózatbővítés és új létesítmények, 14,2 százalékát a szakmai programokkal összefüg­gő fejlesztés, 9,8 százalékát az áremelkedések ellensúlyozásából és egyéb, szociálpolitikai intézkedésekből adódó költségnövekedés köti le. Az árintézkedések ellensúlyozására köz­ponti juttatásból csak részben nyílik lehető­ség. Az 1983-ra tervezett szakmai programok költségfedezetének mintegy negyedrésze, a munkaerő-szükségletnek 90 százaléka a költ­ségvetési előirányzatok átcsoportosításával nyer biztosítást. Központi keretből elsősorban az alapellátást, a fekvőbeteg-ellátó intézmé­nyek működését, a komplex programok bő­vítését, a szociális gondoskodás javítását tá­mogatja a költségvetés. Az egyszer használa­tos eszközök beszerzéséről és a nagy értékű műszerek rendeltetésszerű működtetésének feltételeiről külön történt gondoskodás. Az intézetek saját erőforrásaikból és taná­csi átcsoportosításokból adódó lehetőségeik felhasználásával javíthatják a központi szol­gálatok (az aneszteziológiai szolgálat, a­z in­tenzív ellátás, a központi sterilezés stb.) felté­teleit. Ugyancsak belső erőforrásokból lehet kielégíteni a nagyközségi egészségügyi köz­pontok speciális igényeit. A fentiek mellett igen fontos kérdés a la­kosság gyógyszerellátásának biztosítása is. Az új évben 8-10 új gyógyszer forgalomba hoza­talára számítunk, ezeknek egy része tőkés be­hozatalt pótol. Emellett a gyógyszertárak fej­lesztése is folytatódik (Szolnok, Békéscsaba, Székesfehérvár, Gödöllő). Az egészségügyi és szociális intézmények tervezett dolgozói átlaglétszáma eléri a 230 000 főt. Az 1983. évre tervezett szakmai progra­mok megvalósításához szükséges munkaidő­­alap nagy részét létszám-átcsoportosítással kell biztosítani. Az 1983. évi béralap-előirányzat 11 752 mil­lió foriint, ez tartalmazza a bérautomatiz­must, az új létesítmények béralapját és a szakmai programok megvalósításához igény­be vett létszám-béralap kiegészítését. Fontos feladat a dolgozók munkájának jobb megszervezése, a feladatoknak megfelelő munkaerő-megosztás, a hatékony foglalkoz­tatás. A személyes jövedelmeket illetően tö­rekvésünk arra irányul, hogy javuljon a mun­ka szerinti differenciálás, a bérek és kerese­tek változása fejezze ki jobban a teljesítmé­nyek különbözőségét. A bérrendszer korszerűsítésének feladatai között fontos helyet foglal el a besorolási és tarifarendszerek felülvizsgálata, szükség sze­rinti módosítása. A besorolási rendszerek kor­szerűsítésére vonatkozó elgondolásaink kö­zött szerepel az ügyeleti díjak rendszerének módosítása, a pótlékok körének szűkítése, az egyes­­kulcsszámok, a­­korcsoportonkénti bontások számának­ csökkentése. A költségvetési szervek gazdálkodását tar­talmazó szabályozás biztosítja az egységek önállóságát a bér- és munkaerő-gazdálkodás­ban is. A közvetlen irányításunk alatt álló válla­latoknak 1983-ban 13-14 milliárd forint for­galmat, illetve termelési értéket kell reali­zálniuk. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni azon vállalati intézkedésekre, amelyek a bel­ső tartalékok feltárásával hozzájárulnak az ellátás javításához. 1983-tól a gyógyászati segédeszköz-ellátás a minisztérium feladata lett. Ehhez megfelelő szervezeti és személyi feltételeket biztosítot­tunk. ★ DR. SCHULTHEISZ EMIL miniszter szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy a népgazda­sági gondok miatt az egészségügyet nem fej­leszthetjük olyan mértékben, ahogyan azt a VI. ötéves­­terv szakmai célprogramja alap­ján eredetileg terveztük. Teendőinket azon­ban változatlanul a szakmai célkitűzések és Folytatás a 2. oldalon Szemerédy Zoltán fotója: JÉGZAJLÁS Jubileumi ülés AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ MEG­JELENÉSÉNEK 35. ÉVFORDULÓJA AL­KALMÁBÓL A JUBILEUMI SZERKESZ­TŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉST 1982. DECEM­BER 9-ÉN A SZAKSZERVEZET WEIL­­TERMÉBEN RENDEZTÉK MEG. AZ ÜN­­NEPI ÜLÉSEN MEGJELENT DR. HUTÁS IMRE MINISZTERHELYETTES, NÉ­METH TIBOR, A SZOT KULTURÁLIS, AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDAOSZTÁ­­LYÁNAK MUNKATÁRSA. AZ ELNÖK­SÉGBEN HELYET FOGLALT DR. BA­BICS ANTAL AKADÉMIKUS, A SZAK­­SZERVEZET ELNÖKE, KONCSEK ARANKA ALELNÖK, DR. FÜZI IST­VÁN FŐTITKÁR, DR. KORMOS MIK­LÓS ÉS BODNÁR ÁRPADNÉ KV-TIT­­KÁROK. Az ünnepi esemény alkalmából dr. Kor­mos Miklós titkár, a lap főszerkesztője köszöntötte a központi vezetőség elnök­ségét, a szerkesztő bizottságot, a lap író­gárdáját, társadalmi tudósítóit, a megye­bizottsági titkárokat és a többi vendéget, megemlékezve a Vörös Újságról és a Ma­gyar Sajtó napjáról. Dr. Füzi István főtitkár ünnepi beszé­dében megemlékezett a hőskorról, a lap indulásáról, s az azóta eltelt időszak eredményeiről, a lap szerepéről a szak­­szervezeti munka segítésében, majd vá­zolta a jövő feladatait. Ezután Németh Tibor, a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztályának munkatársa mél­tatta a lap szerepét, amelyet a 250 ezer egészségügyi dolgozó és a szakszervezet között betölt. Dr. Füzi István ezt követően az elnök­ség nevében kitüntetéseket adott át a lap szerkesztésében kiemelkedő munkát vég­zőknek. A szerkesztő bizottság tagjai közül a Szakszervezeti Munkáért arany fokoza­tot kapta: dr. Cséffalvay Tibor, a főváro­si Balassa János Kórház—Rendelőintézet osztályvezető főorvosa; dr. Orbán István, a Baranya megyei Kórház—Rendelőinté­zet főigazgatója; dr. Váradi József, a Fő­városi Gyógyszertári Központ igazgató­ja, valamint dr. Vajda Dezsőné, az Egész­ségügyi Dolgozó felszabadulás utáni egyik első szerkesztője. Szakszervezeti Munkáért oklevél kitün­tetést kapott Kiss Albertné, a szerkesz­tőség munkatársa. Nívódíjban részesült Benedek István a Párhuzamos életpályák című sorozatáért, orvosi esetek, irodalmi érdekességek té­májú írásaiért. Molnár Sándor a Rekonst­rukciók nyomában cikksorozatáért és a gyógyítás műszaki hátterével foglalkozó írásaiért; dr. Vekerdi László nagy orvos­egyéniségeket bemutató portréiért. Szerkesztő bizottsági dicséretet kapott a lap írógárdájából Bánhidy László és dr. Csilléry István; a lap nívós tördelé­séért Láng Éva; a Munkaügyi tanácsadó rovat vezetéséért Kállay Pálné dr.; írá­saiért és stílusszerkesztői munkájáért dr. Szabó Ernő. A titkárság jutalomban részesítette a lap terjesztésében, az előfizetők arányá­nak emelésében kiemelkedő munkájáért dr. Vétek Jánosnét, a szakszervezet Bács- Kiskun megyei bizottságának titkárát; Tóth Istvánnét, a Bajai Kórház szb-tit­­kárát és Danka Józsefnét, a Szombathe­lyi Markusovszky Kórház szakszervezeti bizottságának adminisztrátorát.

Next