Látlelet, 1996 (40. évfolyam, 1-11. szám)

1996 / 1. szám

1996. 1. szám Tisztelt Főszerkesztő Asszony! Olvastam a „Látlelet” című kedvelt újságban néhány cikket az otthon szü­lésről (1995. 11-12. szám). Szeretném, ha mód és lehetőség van rá, közöljék le az újságban az e témával kapcsolatos írásomat. Remélem ezzel is hozzájáru­lok e szerintem nagyon fontos kérdés, a szülészeti tevékenység e „vadhajtása” helyretételéhez. Köszönettel és üdvözlettel: Prof. Dr. Gaál József Borsod-A.-Z. Megyei Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztály H­azánkban újságírók, rádió- és televízió­riporterek, Geréb doktornő meglehető­sen egyoldalú információi és állásfog­lalásai alapján döntően támogatólag foglaltak állást a háznál, vagy otthon szüléssel kapcso­latban. Felhasználták ezt arra is, hogy ha nem is nyíltan, de burkolt formában „ostorozzák” a szülészeti osztályokon és a szülőszobákon uralkodó katonás, antihumánus, ágyhoz kötött, műszerekkel teli, a hozzátartozóktól elszakí­tott stb. állapotokat. Azért gondoltam, hogy én is szót emelek e kérdésben, mert osztályom és munkatársaim (szülésznők és orvosok) az elsők között vol­tunk Magyarországon, akik változtattunk a korábbi, persze azért nem olyan drasztikus ri­deg szemléleten, bevezettük és megvalósítot­tuk a családközpontú szülészeti elveket és gyakorlatot. Már több év óta lehet osztályun­kon együttszülni, van egyágyas szülőszoba, van szülésre felkészítő tanfolyam, lehet szülő­széken szülni, akik nem együtt szülnek, azok hozzátartozói megvárhatják a szülés befejező­dését, azonnal láthatják az újszülöttet, a szülés után beszélhetnek az édesanyával, az újszülöt­tet megmérés és pólyázás után visszahozzuk már a két órás megfigyelési időre is a szülő­szobára, meg lehet őt szoptatni, ha akarja az édesanya választhat nappali, de huszonnégy órás rooming-in elhelyezést, minden nap van látogatás, lehet szülés alatt ülni, állni, guggol­ni és aki szomjas, vizet is kaphat. A családközpontú szülészet tudományos munkaként is szerepel programunkban, ezt bizonyítja, hogy osztályunkról jelent meg az első ilyen témájú könyv (monográfia), amely­nek címe „Családközpontú szülészet”. Rátérek ezután mondandóm lényegére. A szülések egy jelentős része magzati, anyai, vagy anyai-magzati okok miatt eleve nem történhet háznál. Ezek a kizáró okok többnyire már a terhesség alatt felismerhetők. Néhány példa: koraszülés, szűkmedence, anyai szív-, vese, cukorbetegség, úgynevezett terhességi „mérgezés”-toxaemia, lepénytapa­dási rendellenesség, a magzat nem megfelelő fekvése (ferde, haránt, medencevégű fekvés), a magzat betegsége (operálhatónak ítélt fej­lődési rendellenesség), előző császármetszés stb. és ekkor még csak kis részét soroltuk fel a kizáró okoknak. Vannak olyan helyzetek is, amikor a kizá­ró ok csak a szülés megindulásakor derül ki, például burokrepedés a fájások megkezdődése előtt, burokrepedés a szülés kezdetén, de a magzatvíz elszíneződött (zöld, mecodiumos), a fájások hatására lelassul a magzati szívmű­ködés stb. s ezek csak kis részét képezik az összes ilyen eshetőségnek. Végül olyan esetek is vannak, amikor egészséges az asszony, zavartalan volt a ter­hesség lefolyása, rendben indult meg a szülés, de később egy, két, három vagy több óra múl­va alakul ki valamely kóros helyzet. Nem megfelelőek a fájások, úgynevezett fájás­gyengeség jön létre, elszíneződik a kezdetben tiszta magzatvíz, lelassul a magzati szívműkö­dés, burokrepedéskor előesik a köldökzsinór, leválik a rendes helyen tapadó lepény stb. és itt sem soroltuk fel az esetleg kialakulható szövődmények teljes sorát. Problémák a magzat megszületése után, a lepényi szakban és az azt követő két órában is lehetnek még. Nem válik le spontán a lepény, vagy a leválás hiányos, sérülések jöttek létre a gáton, hüvelyfalon, méhszájon, vagy ellazul a méhizomzat és bő vérzés lép fel stb., itt is csak a legfontosabbakat megemlítve. Úgy gondolom, ezek után még a nem szakmabelinek is egyértelművé válik, hogy a teljesen normális lefolyású szülést is észlelni kell (szülés alatti anyai és magzati állapot és a szü­lés előrehaladása). Fel kell időben ismerni azokat a szövődményeket, amelyek esetleg azonnali teendők életbeléptetését teszik szük­ségessé és ez nemegyszer műtéti beavatkozás is lehet, például császármetszés, de sok mást is lehetne még említeni. A szülészeti osztályok erre felkészültek. Szükség esetén megfelelő módszerekkel ész­lelhető a szülés és bármikor lehetőség van azonnali műtét elvégzésére. Úgy gondolom éppen ezért, hogy az lenne a helyes, ha az ér­dekeltek a háznál, vagy otthon szülés előnyei­nek ismertetésekor mind Geréb doktornőtől, mind az újságokból, rádióból és televízióból is a kérdésnek korábban részletezett, a kockáza­tokra és a biztonság hiányára vonatkozó részét is hasonlóképpen megismerhetnék. Ez egyéb­ként régi WHO előírás és talán majd hazánk­ban is nemsokára jogszabályi kötelezettség is lesz, hogy adott esetben a pácienssel a várható szövődményeket is részletesen ismertetni kell, mert csak így dönthet reálisan saját várható sorsa felől. A biztonságot tehát az objektív észlelés lehetősége, illetve a mindenkori azonnali mű­téti lehetőség jelenti és akkor még nem is rész­leteztük az újszülött születés utáni szakszerű ellátásának fontosságát. Mindez otthon nem adott, de hasonló az értékítélet a Geréb dok­tornő által korábban kezdeményezett úgy­nevezett szülőházzal és a még jelenleg is meg­lévő néhány szülőotthonnal kapcsolatban is. A szülőházban kétséges az objektív ész­lelés lehetősége is, de itt és a szülőotthonok­ban sem adott a műtéti lehetőség! Felteszem ezek után a kérdést, hogy ilyen jellegű ismeretek birtokában vajon hány asz­­szony és hány család lesz, aki nem a biztonsá­gosabb kórházi, hanem mégis a bizonytalansá­gokkal teli és nem megbízható otthon szülés mellett dönt? Bízva a terhes nők és a családok értelmében, továbbá hosszú szülészeti tapasz­talatom alapján a szinte mindenkiben követel­­ményszerűen élő, az újszülött és a leendő édesanya állapota iránti érthető aggodalom­ban, erre azt válaszolom: senki! Legvégül azért még azt a kérdést is felten­ném, hogy ismerve a nagy átlagra jellemző je­lenlegi hazai lakásviszonyokat, vajon alkal­­mas-e mindegyik, vagy a legtöbb arra, hogy ezekben szülést lehessen vezetni? A válasz e kérdésre is általam és bizonyá­ra a legtöbb érintett által is egyértelműen nem! A jövőt illetően, ha ennek majd meg­lesz­nek a feltételei, például olyan szakemberek, akik ki tudnak házhoz menni és el tudják látni a gyermekágy korai szakaszában az édes­anyákat és az újszülötteket, az úgynevezett ambuláns szülésnek (24-48 óra múlva tá­vozhat édesanya és újszülöttje a kórházból) nagy valószínűséggel lesz majd létjogosultsá­ga. *** Remélem , rövid eszmefuttatással sikerült néhány objektív és megfelelő tapasztalatokra alapozott véleményt közreadni, egy meglehe­tősen egyoldalúan interpretált és meglehetősen veszélyes kezdeményezésről, a háznál vagy otthon szülésről. Háznál szülés, otthon szülés LÁTLELET Családtervezés, születésszabályozás, népességpolitika: új fogalmak, melyek századunk második felében váltak és válnak közismertté. A korábbi évszázadok­ban aligha volt ezekre szükség, hiszen mindaddig, amíg az ember sem a szaporo­dás mértékét, sem a halálozás arányát nem tudta befolyásolni, szinte “önszabályo­zás” érvényesült. A születések és a halálozások száma lényegében azonos volt, így az emberiség létszáma alig változott, csak minimális mértékben szaporodott. Ugyancsak századunkban vált közismertté egy másik új fogalom: a megelőzés, melynek révén látványos eredményeket sikerült elérni a környezetből eredő betegségek leküzdésében, mint például a fertőző betegségek sokasága, vagy az elégtelen táplálkozás következtében fellépő megbetegedések. Közismert tény és a közelmúltban több cikk is foglalkozott vele, hogy a ter­hesség során a táplálkozás minőségére fokozottan kell ügyelni, hiszen a tápanyag­­szükséglet megemelkedik. A fehérjék mellett fokozottan érvényes ez a vitaminok­ra és az ásványi anyagokra. Arról azonban kevesebben tudnak, hogy a szoptatás időszaka ugyancsak jelentős mértékben megterheli a kismama vitaminháztar­tását. Az anyatej normális esetben 7 % cukrot, 3,5-4,0 % fehérjét, 4,5 % zsírt, hor­monokat, ellenanyagokat, valamint vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomele­meket tartalmaz. Összetétele függ a folyadék­fogyasztástól és a tápanyagok minőségétől. Ennek megfelelően nem elég tehát csak a terhesség alatti tápanyag­pótlás jelentőségéről beszélni, szükséges szót ejtenünk a szoptatás alatti vitamin­­hiány következményeiről is. A kálcium védi az anya csontrendszerét és fogazatát. A cink az anyatejben kiválasztódik, ennek jelentősége nagyobb, mint a terhesség alatt. A baba oxigén­­ellátásának biztosításához továbbra is fontos a fólsav, a vas és a nagy mennyiségű B-vitamin, a megfelelő A- és D-vitamin tartalom segíti a hámszövetek, a fogak és a csontrendszer fejlődését. A C-vitamin napi mennyiségét is fontos biztosítani. Kisebb kellemetlenségek, mint például a rossz közérzet, fáradékonyság és vér­­szegénység is csillapítható vitaminokkal. Az úgynevezett magzatvédő vitaminokat a zöldlevelű zöldségek tartalmazzák, mint például a spenót, a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta. Fontos a narancs, a banán, a burgonya és a sült máj is. A mindennapi étrend gondos összeállításán kívül nem árt, ha a kismama olyan vitaminkészítménnyel egészíti ki az étrendjét, amely tartalmazza az összes szükséges vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet. Fontos, hogy olyan készítményt válasszunk, amelynek felszívódása is tökéletes. Az egyik legmegfelelőbb készítmény a LEDERLE gyógyszergyár multivitamin ter­méke (a MATERNA), amely fedezi a terhesség és a szoptatás alatt a kismama és a baba teljes tápanyagigényét. A szükséges napi egy tablettában 21 alapvető fontosságú vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, köztük a legfontosabb elemeket, mint a vasat, a fólsavat, a cinket, a kálciumot és a jódot, így nem kell vitaminkoktélok össze­állításával bajlódni, s akár fél tucat vitamintablettát beszedni a szükséges eredmény elérése érdekében. A tabletták bevonata cukormentes. Mint tudjuk, a terhesség és a szoptatás alatt a fogak épségére fokozottan kell ügyelni és nem elhanyagolható a bevitt kalória mennyisége sem. Bár a vitaminok ugyanúgy, mint bármely más gyógyszer szigorú egészségügyi szabványok előírásainak megfelelően készülnek, szedésüket fontos a kezelőorvos­sal egyeztetni. MATERNALI VITAMIN ÉS ÁSVÁNYI ANYAG TABLETTÁK TERHESEKNEK ÉS SZOPTATÓS ANYÁKNAK REFLEXIÓ

Next