Egészségügyi munka, 1974 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1974-09-01 / 9. szám

12-re hivatalába bé akar állni. A Szo­­kolai Hedrehelyi Státzióinak említé­sére, magára nézve Csokonai is Keszt­helyi plánját felfedezi Szokolainak­, hogy Keszthelyen Gróf Festetits Györ­gyöt akarná meg­látogatni, a végett hogy az újonnan alakult Georgicon­­ban kérjen s nyerjen magának vala­mely tanítói állomást. De oda utazta­tás eránt nem volt tisztába. A felada­tot Szokolai úgy oldotta meg: Nekie Komáromból Siófok felé kellene Hed­­rehely felé menni, ő az útját Komá­romból Veszprimnek, Vásonynak, Keszthelynek is veheti, és Fenéknél által menvén Somogyba, útja kevés különbséggel egyre megy. A tervet Csokonai helyesnek találta, s Komá­romból együtt egy Szekeren, Veszp­rém és Vázsony felé Keszthelyre el­utaztak. A fogadóban háltak, s innen mentek látogatására a Georgicon ak­kori igazgatójának Kis Szántói Pete Ferentznek, kinek is mint földijének Csokonai előterjesztette ide jövetele okát, s nézeteit s kívánságát. Keszt­helyen a derék, magyar szívű Profes­sor Kis Szántói Pete Ferentz nem tsak barátságos szívességgel fogadta, hanem a tiszteletre méltó Gróf Feste­tits Györgynek be is mutatta — a ki is őket — s különösen Csokonait — minekutánna ez a Gr­ó­fot, akkorban már nyomtatott munkájával megtisz­telte — egész betsülettel látta. Jóllehet Csokonai a Grófnak eránta hajlandóságát tapasztalta — de mivel Pete Ferentz úrtól előre megértette hogy az intézetnek nagyobbrai kiter­jesztését csak a következendő évekre határozta, azonban a Philosophiai és Physicai Cathedrák eránt a Praemon­­stariensis Tisztelendő atyákkal trac­­tusba bocsátkozott. — Csokonai a kí­vánságát a Grófnak nem is jelentette. Csokonaira ezen nyilatkozat fájdal­masan hatott, mert ő Komáromi bará­tainak biztatásai után e statiot szinte bizonyosan elnyerhetőnek hitte, Lillá­­jávali egybekelhetését egyenesen erre alapította. Keszthelyről kiindulván Fenéken által hol Szokolai az ügyes jó halászos ebédet készíttetett, s onnan még azon napon estve későn Csökölbe megérkeztek (térkép) s a Prédikátor házához szállottak Tiszt. Nagy Ger­gely Úrhoz, azon bizadalommal fogva, mert a Káplán — a prédikátornak veje, Kis Bálint Debretzeni születésű volt, Csokonainak földije, Szokolainak pedig Debretzenben tanuló társa. Szí­vesen láttattak, de Csokonait rész sze­rint reményében t­alatkozása, rész szerint a rázós és hideg Mártiusi uta­zás strapatziája miatt, a hideg ki­lelte és olly rosszul lett, hogy már másnap Kaposvárról Varga Doctort hozzá ki­vitetni szükségesnek találta Kis Bálint és Szokolai. Szokolai csak a Doctor megérkezése után hagyta el beteg ba­rátját és estére Mártius 12-re érkezett Hedrahelyre.” Varga dr. megvizsgálta az ágyban fekvő költőt. Állapotát súlyosnak ta­lálta. Állandó fekvést rendelt el és el­látta gyógyszerrel. A kezelést és ápo­lást az öreg prédikátornéra és lányára, Kis Bálintnéra bízta. Kioktatta őket az előírások pontos betartására, mert aggasztotta Csokonai nagyfokú lelki és testi leromlása és a magas láz, mely azt mutatta, hogy nemcsak megfázott, 279

Next