Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
A dohánygyári kommunisták számvetése A múlt év december 13- án összevont taggyűlést tartott vállalatunk pártszervezete. Ez a taggyűlés egyszerre volt számvetés az 1973-as évről és a soron következő feladatok meghatározója. A tanácskozás tükrözte azoknak a felelősségét, akik abban különböznek a többi dolgozótól, hogy valamivel többet vállalnak magukra: az egész kollektíva gondját. Kaszás Imre, a csúcsvezetőség titkára beszámolójában áttekintést adott az 1973-ban végzett pártmunkáról és egyszersmind a vállalat tevékenységéről, hiszen a kommunisták munkája a vállalat munkájában nyilvánul meg. „A vezetőségek igen gondos, sokoldalú politikai és szervező munkával készítették elő az alapszervezetek beszámoló taggyűléseit. A pártcsoport-értekezletek helyesen értékelték a pártmegbízatások teljesítését. A legutóbbi felmérés szerint 104 párttagnak van beszámolási kötelezettségű pártmunkája, de azok is elvégzik becsülettel a rájuk bízott munkát, akiknek ilyen kötelezettségük nincs”. „A taggyűlések — mondotta Kaszás Imre csúcstitkár — megállapították, hogy a párt X. kongresszusának irányvonala helyes volt. De helyeslésüket fejezték ki a gazdasági vezetés tevékenysége iránt is, ami az 1972. novemberi KB határozat alapján történt 8 %-os külön munkás-béremelés végrehajtását illeti. Vállalatvezetésünk a mozgalmi szervekkel egyetértésben helyesen differenciált a nődolgozók javára. A munkásnők között a bérek 9—16 %-kal növekedtek. A segéd- és betanított munkásoknál a bérszínvonal-emelkedés 9 %nál tetőzött. Azok a nődolgozók viszont, akik sikerrel vizsgáztak a szakmunkásképző tanfolyamon, 1973-ban kapták meg először a kétszáz forint szakmunkáspótlékot. A nők bérszínvonala vállalatunknál 1972-höz viszonyítva jelentősen nőtt. Különös jelentőséggel szeretnék beszámolni arról, hogy párttagságunk 8 elvtárssal gyarapodott és mind a nyolc közvetlenül termelő munkásnő. Mert hangsúlyozom ezt? Nemcsak azért, mert világos cáfolata azoknak a hangoknak, melyek a párt „önmagába zárkózásáról” suttogtak, hanem azért is, mert februárban még arról beszéltünk, hogy a nők aránya csak 47,5 % — most pedig ez az arány 51 %-ra növekedett.” TÖBB FIATALT A PÁRTSZERVEZETEKBE „Egyébként is sok szempontból megelégedéssel nyugtázhatjuk alapszervezeteink munkáját. Fejlődött a munkastílus, a munkamódszer, az alapszervezetek — a párt politikájára támaszkodva — erősítették a párttagságunk és a párton kívüli dolgozók körében a párt és a kormány iránti bizalmat, javult az agitáció és propaganda, erősödött a pártfegyelem — mindezek következtében javult a gazdasági vezetés minősége, megnőtt a gazdasági vezetők és a tömegszervezetek önállósága. Az alapszervezetek készen állnak még nagyobb feladatok megoldására is. A munkások aránya — a művezetőket is beleértve — a pártszervezetekben 65 %. Nem lehetünk viszont megelégedve a párttagság átlagéletkorával. A fiatalok aránya gyengébb a kelleténél. A jövőben elsőrendű feladatunk,hogy a KISZ-szervezetekkel együttműködve többet foglalkozzunk a fiatal munkásnőkkel és felvételüket szorgalmazzuk. A felvételre kerülőkről pedig minden esetben hallgassuk meg az ott dolgozó pártcsoport véleményét is.” „Az 1973. január 8-i fogyasztói árrendezés kedvezőtlenül befolyásolta termelési tervünket. Termelésünk 500 millió darabbal csökkent, és ez — nem szocialista körülmények között — 40 ember elbocsátását vonta volna maga után. Vállalatunk azonban szocialista vállalat. A problémát a gazdasági vezetés úgy oldotta meg, hogy kooperációs munkában részt vettünk a hevesi szárítási munkálatokban. Ezt nem mindenki értette meg. Még párttagok is akadtak, akik nem voltak tisztában ennek az intézkedésnek a jelentőségével. Vita folyt azon a taggyűlésen is, amelynek ez volt a napirendje. A „kihelyezés” éppen a dolgozók érdekében tett intézkedés volt, nem szólva arról, hogy ugyanakkor enyhíteni tudtunk a beváltó vállalatok munkaerőgondjain. A meggyőző munka nehéz volt, de sikeresnek bizonyult. A dolgozók megértették miről van szó, munkájukkal minden dicséretet megérdemeltek, becsületesen helytálltak és kivívták az ipar elismerését. Ebben nagy szerepe volt az említett vita után a III. pártalapszervezet kommunistáinak.” „19 millió 700 ezer forintos vállalati eredménytervünket 21 millió 300 ezer forintra teljesítették és több mint 1200 alapanyag-megtakarításunk van. Mindez nagy eredmény a nehéz értékesítési helyzetben. A nyereséget mégis elviszi az alacsonyabb termelés és értékesítés, a begyűrűző áremelkedés és a dohányok receptúra-átlagárnövekedése. A DH-munkarendszer bevezetésének még csak kezdeti stádiumában vagyunk, de eredményeit máris érezzük: A selejtet az előirányzatnál 1 %-kal jobban csökkentettük, az 1972. évi 7,6 %-ról 5,8 %-ra, mintegy 3,5 millió forint értékben. Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy nem mindent tudunk teljesíteni a terv tartalmazta 53 feladatból. A csúcsvezetőség véleménye szerint túlértékeltük lehetőségeinket. A jövőben kevesebb feladatot kell meghatározni, de azt azután 100 %-osan végrehajtani. Itt is érvényes: „a kevesebb több lenne”. „A megyei párt-vb is jónak ítélte vállalatunknál a munkaverseny és szocialista brigádmozgalmat 1973 áprilisában. Az ezirányú vállalati törekvéseket éppen a párt csúcsvezetőségének konkrét határozatai alapozták meg. A munkaverseny közelebb került a termeléshez, tartalmában tovább fejlődött a szocialista brigádmozgalom. A vállalások túlteljesítése már szinte elvárásszámba megy és ezúttal is megállapítható tény. Tavalyi eredményeink alapján elnyertük a „Kiváló Vállalat” címet, elnyertük a MT és a SZOT Vörös vándorzászlaját. Jelenleg 34 szocialista brigád és 5 szocialista üzemrész tevékenykedik 613 fővel. Rájuk épül a munkaverseny, vállalásaikban szerepel a hatékonyság tartalékainak feltárása, az üzem- és munkaszervezés, az intenzív gazdálkodás, stb.”. „A baleseti helyzet jelenlegi alakulása különleges figyelmet és gondos beavatkozást igényel. Örömmel és megelégedéssel lehet viszont beszámolni a szociális helyzet jelenlegi alakulásáról. 1974-re további 4,5 %-kal kívánjuk emelni a bérszínvonalat. Támogatjuk a gazdasági vezetésnek az eredménykiegészítés megszervezésére vonatkozó törekvéseit, hiszen a nyereség ebben az évben nem a dolgozók és nem a vezetés hibájából maradt el. Hangsúlyozni kell, hogy színes, sokrétű oktatási rendszerünk országosan is jelentős kezdeményezés. A kihelyezett szakmunkásképzés során 1973-ban 48 hallgató végzett; ebben az évben 2 osztály 87 hallgatóval vágott neki a feladatnak. Helyesnek tartjuk és támogatjuk azt a vállalatvezetői döntést, hogy 1980-ig a gyárunkban dolgozó nők zöme szakmunkásképesítéssel rendelkezzék.” 350-EN A POLITIKAI OKTATÁSBAN „Javítanunk kell munkánkat abban a tekintetben, hogy a párttagok és párton kívüli dolgozók gyorsabban és pontosabban kapjanak választ kérdéseikre, gondjaikra. Igaz, hogy ebben az évben a pártszervezetek már felismerték azt az erőt, amit ebben a tekintetben a pártcsoportok jelentenek, de a jövőben minőségileg kell változtatni ezen a munkán. A pártcsoportoknak tervszerű nevelő munkát kell folytatniuk. Sikeresebbnek mondható a pártoktatás helyzete. 1973-ban kihelyezett marxista-leninista középiskolát szerveztünk 30 fővel és 60-an végzik a szocializmus építésnek kérdései tanfolyamot. Nyolcan járnak a Marxista-Leninista Esti Egyetem 3 éves, illetve szakosított tagozatára. A jövőben minden évben kívánunk indítani marxista-leninista középiskolát, minden párttag szerezze meg legalább ezt a képzettséget. A szakszervezet és a KISZ politikai oktatásában 250 hallgató tanul. Így egyidőben 350 dolgozót részesítünk marxistaleninista alapképzésben. 1973-ban három alkalommal tartottunk pártnapot; ez igen eredményes formája az agitációnak. Nem használjuk ki viszont azt a lehetőséget, amit havonta megjelenő üzemi lapunk kínál. Felhívom itt az elvtársak figyelmét, hogy a jövőben a pártélet eseményeiről, taggyűlésekről jelenjenek meg cikkek a dolgozók tájékoztatására. Nem lebecsülendő adat: az idén több, mint 43 000 forint értékű politikai irodalmat vásároltak párttagjaink, és a párton kívüli dolgozók.” „A csúcsvezetőség úgy ítélte meg, hogy a vállalat arculata pozitív irányban változott. Az elért eredmények jó alapot szolgáltatnak az eddigieknél is többrétűbb, nagyobb és bonyolultabb feladatok sikeres elvégzéséhez. Továbbra is számítunk ebben a munkában a vállalat párton kívüli dolgozóira, minden becsületes ember közreműködésére” — fejezte be beszámolóját Kaszás Imre csúcstitkár. HATÁROZATOK Az összevont taggyűlés megvitatta a csúcsvezetőség beszámolóját. A hozzászólások után a taggyűlés a beszámolót jóváhagyta és megszabván a feladatokat, határozatokat hozott. A határozatok között szinte első helyen szerepel a nőkkel és a fiatalokkal való foglalkozás. A csúcsvezetőségnek a tagfelvétel hatékonyságának növelésére olyan pártépítési munkatervet kell készítenie, melynek középpontjában van a nevelőmunka a munkásnők és a fiatalok között. A pártszervezet határozatot hozott arra, hogy a gazdasági vezetésnek minden segítséget megad a tapasztalatok levonásához a dolgozók beváltói munkával való foglalkoztatásában. Ezeket a munkálatokat még tervszerűbben, a dolgozók szociális igényeinek és érdekeinek megfelelően kell megszervezni. Ugyancsak elhatározta a pártszervezet, hogy minden szinten és fórumon támogatja azt a törekvést, hogy a felső hatóságok az árrendezés káros kihatásainak ellensúlyozására biztosítsanak olyan mérvű eredménykiegészítést, mely lehetővé teszi, hogy a dolgozók átlagjövedelme ne süllyedjen az 1972. évi színvonal alá. A határozatok között szerepel, hogy a szocialista brigádmozgalmat a jövőben a DH-munkarendszer lépcsőzetes bevezetésével összefüggésben kell továbbfejleszteni. Foglalkozik a határozat az üzem- és munkaszervezéssel is. Kimondja, hogy nem a feladatok száma döntő, hanem a feladatok hatékony és határidőre történő végrehajtása. A szervezési munka elvi iránya: a termelés gazdaságossága, a minőség javítása, a DH-munkarendszer lépcsőzetes bevezetése és a termelékenység növelése. A határozat hangsúlyozza, hogy folytatni kell az eddigi programszerű tevékenységet a nők és az ifjúság helyzetének javítására. EMLÉKLAPOT KAPTAK A pártszervezet összevont taggyűlésén Orosz Illés, a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja a pártbizottság nevében értékelte a pártszervezet munkáját és átadta a végrehajtó bizottság üdvözletét. Miután a taggyűlés elfogadta a titkári beszámolót és a határozatokat, Kaszás Imre csúcstitkár átadta a Központi Bizottság emléklapját Majoros Andrásniénak, Nagy Bertalannénak, Kuborczik Józsefnek és Pásztor Kálmánnak, akik 25 éve tagjai a pártnak. Jutalmat kaptak azok is, akik az 1973. év során kiemelkedő pártmunkát végeztek: Szarvas Aladárné, Csáki István, Fodor Ferenc, Fialkovics István, Fiklóczki István, Rácz József, Ruby István, Petrucz Ilona, Magvasi Dezsőné , Becskei Józsefné, Iván Tiborné, Király Sándor, Bárány Tiborné, Zalai Kálmán, Dobi Istvánná, Juhász Lászlóné és Fodor János. (Fotó: Szigeti) SZÁMVETÉS ÉS TERVEZÉS Munkaverseny 1974-ben I. ÉRTÉKELÉS — Szocialista brigádjaink igen nehéz, de eredményes évet zártak le. Elérkezett a számadás ideje. Az éves kiértékelő gyűléseket január folyamán meg kell tartani, hogy ki ne fussunk az időből. Egy osztályon dolgozó több brigád, közösen is megtarthatja a kiértékelést. Vállalatunk vezetői minden brigádgyűlésen ott szeretnének lenni, hogy közvetlenül is szót értsenek dolgozóinkkal, baráti fehér asztal mellett is. — A kiértékelések rendje és határideje: a) Kiértékelő brigádgyűlések 1974. január. b) A kiértékelések és kitüntetési javaslat lebonyolítása 1974. I. 17—11. 17-ig. c) Termelési tanácskozáson cím odaítélése febr. hó. d) Adományozásról döntés, anyagi ösztönzés előkészítése március hó. e) Kitüntetés, jutalmazás V. 1. II. DEMOKRATIKUS ELŐKÉSZÍTÉS — Tekintetünket azonban már előre vetjük. Már 1973- ban megkezdtük az 1974. éves munkaverseny szervezését. Néhány alapvető szempontját a szoc. brigádvezetők tanácskozása tárgyalta. Ezt most a nyilvánosság elé visszük. A vállalat vezetősége, a műszaki konferencia, a termelési tanácskozások tárgyalják majd. Kiegészül a minisztériumi irányelvekkel, a tröszti irányelvekkel. Mindezek alapján alakítja ki demokratikus folyamatként a kollektíva az 1974. évi versenyirányelveket, vállalásokat. Teljes gazdaságában és sokrétűségében márciusban számba kell vennünk, hogy ez évben az éves terv is véglegesen ezen időpontban készül. Az irányelvek, vállalások jelzett demokratikus folyamatában szerepet szánnak már a műhelyi akcióbizottságoknak és egyáltalán nagy szerepet a „DH” munkarendszernek. Most pedig az ajánlott első munkaverseny-irányelv összeállítást vitára és megtárgyalásra közöljük. (Természetesen közben a megtakarítási és egyéb törekvések érvényesülnek, a munkaverseny megszakítás nélküli és folyamatos.) III. AJÁNLOTT FŐBB SZEMPONTOK: 1. Tovább kell folytatnunk a munkát az alapanyag-megtakarítással kapcsolatban. Előirányzat 0,5—0,78 százalék a normával szemben. 2. A selejtcsökkentés 1972. és 1973. éves eredményeire alapozva, a „DH” munkarendszerben és a szervezésben rejlő lehetőségeket is felhasználva tovább kell csökkentenünk a selejtképződést. Előirányzat: —0,80 százalék , 4,88 százalék. 3. Tovább kell javítanunk gyártmányaink minőségét, új gyártmányokkal kell bővítenünk gyártmánystruktúránkat. Minőségi mutató előirányzat: kiemelten 3,44 átlagos 90. 4. A „DH” munkarendszer lépcsőzetes bevezetését még az eddigieknél is nagyobb ütemben, tanulmányokban foglaltaknak megfelelően és programszerűen kell folytatnunk. Erre vonatkozóan kerüljenek a versenyvállalásokba is. 5. A munkaverseny-vállalásokban az üzem- és munkaszervezési program teljesítéséhez történő hozzájárulást üzemrészenként rögzíteni kell. Rendszeressé kell tenni üzemrészenként is a 4. és 5. pontban leírt munkákat. 6. A szocialista brigádjaink igen szép előrehaladást tettek 1973-ban. A tartalmi fejlődés még erőteljesebb, mint azt remélhettük. Ez megfelelő alapot nyújt arra, hogy brigádjaink 1973- ban továbbhaladjanak előre. a) A „DH”-jelleg kialakítása terén; b) Az önművelődés, a szocialista embertípus, a társult dolgozói tudat kialakítása terén;c) A kölcsönös segítség, társadalmi munka terén. 7. Az 1—6 pontban részletezettek és egyéb itt ki nem emelt tényezők alapján a munkaverseny és szoc. brigádmozgalom fő célja 1974. évben, hogy támogassa a vállalatvezetés gazdaságpolitikai koncepcióját. a) Az 1973. évinél jobb, gazdasági mutatók elérését. b) A dolgozók szociális, kuturális, munkahelyi és jövedelmi helyzetének további javítását. I. I.