Egri Egyházmegyei Közlöny, 1878 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1878-05-16 / 10. szám
Tizedik évfolyam. 10. szám. Eger, 1878. Május 16 EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY. Tartalom : A szentszék és Oroszország. — A vallásos társulatok fontosságáról.. — Ludányi Tamás egri püspök. — Egyházmegyénk és hitélete köréből. — Vegyesek. Megjelenik : minden hó 1-én és 16-án 1 íven. Az előfizetési díj és a lapot érdeklő minden közlemény e czím alatt: „Az Egri Egyházmegyei Közlöny szerkesztőségének Egerben, a papnöveldében“ küldendők. Előfizetés: Egész évre 2 írt. • Fél évre 1 írt. A szentszék és Oroszország. (Folytatás.) Feladatunk körén kívül esik részletesen fejtegetni azon politikai, katonai, pénzügyi, közigazgatási indokokat, melyek a lengyel nemzetet a felkelés örvényébe sodorták, melyek a felkelés miatti felelősséget jórészben az orosz kormányra hárítják, mely nemcsak nem engedett a lengyel nemzet jogos és méltányos igényeinek, de ezenfölül rosz szándékból bántalmazá is és a legsúlyosabb terhekkel zaklatá. Hogy vallási okok is hozzájárultak a felkeléshez , az tagadhatatlan. Ilyen volt pl. hogy az orosz kormány Varsóban a katholikus templomokat megszentségteleníté, a Fialkovszky varsói érsek gyászistentiszteletére összegyűlt népet fegyveres erővel szétkergetvén s 2000-nél többet bebörtönözvén. Mély benyomást tőn a kedélyekre azon méltatlan bánásmód is, melyben az orosz kormány Bialobrzeski kanonokot részesité, ki mint káptalani helynök a varsói egyházmegyét sede vacante kormányzó. Mivel t. i. a megszentségtelenitett templomokat interdictum alá vetvén bezáratá, az orosz kormány őt halálra ítélte; tekintettel azonban 80 éves aggkorára, kegyelemből egy Varsótól távoleső erődbe záratá s a kanonok nevében egy álnyilatkozatot tett közzé, kijelentvén, hogy ő (t. i. a káptalani helynök), a templomokat nem azért veté interdictum alá, mert az orosz katonák fegyveres berohanás által, — hanem mert a lengyelek nemzeti dalok éneklése által szentségteleniték meg azokat). Ez álnyilatkozattétel által mily feltűnő rövidlátásának adta jelét az orosz kormány ! Ha t. i. a halálra ítélt, de kegyelemből várfogságra kárhoztatott 80 éves aggastyánnak tulajdonított e nyilatkozat valódi lett volna, akkor az orosz kormány ok nélkül sújto őt büntetéssel , hisz ha csakugyan az e nyilatkozatban neki tulajdonított okból záratta volna be a templomokat, akkor az orosz kormány előtt nem büntetésre, hanem jutalomra lett volna érdemes ! Mentita est iniquitas sibi. — És mennyi más igazságtalanságot követett el az orosz kormány a katholikus egyház szolgái s hívei ellenében minden jog nyilvános sérelmével ! íme egy példa: Konarsky cappueinus atya, rendes útlevéllel külföldön utazván, onnét visszatért és a kormány azon rendelete szerint, hogy az orvosok és papok, háború alkalmával kötelesek a sebesültek és holtak irányában hivatalok eszközeit alkalmazni, ő is jelentkezett, hogy a harcz terén papi működésével vigasztalására legyen az öldöklés áldozatainak. De mi történt ? Constantin főparancsnok a cappucinust felakasztatta! papi jellegének megfosztásáért sem fordult az érsekhez. A város iszonynyal tekintett ez igazságtalan büntetésre , s az érsek tiltakozott az ítélet ellen; védte az egyház jogait; felemlité a nagy veszélyt, melyet az orosz kormány ily gonosz tények által magára von. Az érsek , e tettéért elfogatott és székhelyétől távol egy kis városba internálták............. Felette sok volt az ily eledel, melylyel az orosz kormány a nép dühét táplálá; midőn az végre csak két módot látott a szabadulásra: vagy meghalni, vagy elvenni a zaklatók életét. Mégis lázadás ért a kath. egyházat, a szentatyát okozni, holott ahhoz a gyuanyagot és tüzet maga az orosz kormány adá: nem a legvilágosabb rágalom-e? „Nem az a bűnös aki kardot ránt, hanem aki kardrántásra kényszerít“ ! — mondja hazánk nagy fia, Deák. A bűnös alatt itt mindenesetre a nagyobbat kell értenünk. Mert hibáztak a felkelők is, de a kárhoztatás és felelősség legna 0 Civiltá c.attolica 1867. vol. XII. 26. 1.