Egri Ujság, 1918. július-december (25. évfolyam, 149-300. szám)
1918-09-25 / 220. szám
XXY. évf<ú?nim üM^uSSmümh^ CTwaawiggaifes» **8„ szeptember 25 szerda, 219« m>m> SHIHBKMni mii Ara 12 ÜlSér Steinben és vidéken pesten küldve egész évre 32 korona, — fél évre 36 korona, — negyed évre 8 korona, — egy héra 3 korona — Egyes számára vasárnap és ünnepnap is 12 t — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai tór utca 6. — Megyei és helyközi telefon:06. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. 74 ® qií>lanti* fiítíe és, Sane» atasii nap felvételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékonyébb egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 40 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyiláratások 10 sorig 8 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 200 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 fillér, szallag* — — hirdetés szövegoldalon 80 fillér. — — Előfizetési áraki A teljes győzelem. Eger, szept. 24. Azt kellene gondolnunk, hogy Károlyi Mihály gróf azért sietett az erdélyi havasok közé, hogy meneküljön barátai szemrehányó kérdései elől. Mert lehetetlennek tartjuk, hogy a tegnapi nap két nagy ne indította volna a eseménye magyar pacifistákat arra, hogy magyarázatát ne kérjék ezeknek az eseményeknek. Az történt ugyanis, hogy míg Burián határozottan kijelentette, hogy béke akciója sikertelensége egyáltalán nem kedvetlenti el, hanem igenis meg fogja ismételni ezt a béke akciót, addig Wilson a pacifizmus és demokratizmus ideálja kijelentette, hogy szükségesnek tartja a teljes győzelmet, tárgyalásokba nem bocsátkozik , még ha mi el is fogadnánk mind a 14 pontját, akkor is ragaszkodnia kellene a teljes győzelemhez. Már most azok a laikus olvasók, akik még nincsenek inficiálva az antanttól és logikusan tudnak gondolkozni, igazán zavarba jönnek, ha arra kellene nekik felelniük, hogy váljon ki hát a pacifista Burián, vagy Wilson ? Azt hisszük, hogy keményebb csalódás nem igen érhette a mi magyar radikálisainkat, mint Wilsonnak ez a háborús uszító nyilatkozata. Még a minap Tisza Istvánt állította oda maga Károlyi Mihály gróf a háborús uszítók élére azért, mert Tisza azt mondotta, hogy minden pillanatban készek vagyunk a békére, de ha ellenségeink semmiképpen sem akarnak velünk béketárgyalásokat kezdeni, akkor kénytelenek vagyunk kitartani mindaddig, míg az ellenségre is rákényszerítjük a békére való hajlandóságot. Tiszának ez a kijelentése tehát egészen világosan a legkomolyabb békekészség proklamációja volt. De mert azt mondta, hogy ha rákényszerítenek bennünket a harcra, akkor ebben is kitartunk: kész volt a ceglédi vád, hogy Tisza háborúra uszít. Várjon az erdélyi havasok közt hűsölő Károlyi. Mihály milyennek minősíti a Wilson szózatát a teljes győzelemhez? Hol fogja ebben a kijelentésben megtalálni a nagy pacifista ideát? De legkülönösebben pedig mit szól ahhoz a nagy kosárhoz, amit így Wilson neki, ki a tizennégy pontot feltétlenül elfogadta, az egész világ előtt ád? Úgy hisszük, hogy Károlyi Mihály és barátai hamarosan meg fognak vigasztalódni. Azt hisszük, hogy nem is annyira a Wilson tizennégy pontja volt az ő politikai maguktartásában a fontos, hanem inkább az, hogy Tiszát ismét gyűlöletes alakban állítsák az ország elé. Hogy ideáljuk Wilson útján ilyen csúfos kudarcot szenvedtek, ez annál kevésbbé fogja kihozni őket a sodrukból, mert szenvedtek már ők ennél nagyobb kudarcot is a most lefolyt esztendő folyamán, de nagyszerűen tudják ezeket zsebrevágni és igen rövid idő alatt olyan ártatlan arccal tudnak megjelenni a fórumon, mintha e kudarc nem is őket érte volna s mintha mindenki elfeledkezett volna már a tegnapi napról. y.-rfcfánw.so.V' U**W*,v* # városi állandó választmány ülése. Beteg a városi főügyész. — Két helyettes ügyész lesz. — Megmarad a vincellér iskola. — Árverezik a városi boltokat. — A spanyolnátha. Eger, szept. 24. A városi állandó választmány Jankovics Dezső polgármester elnöklete alatt ma délután tartotta meg azt az ülését, amelyen a holnapi lés napirendjét készítette elő.közgyűNapirend előtt Jankovics Dezső polgármester bejelenti, hogy Szoklay Lajos városi főügyész megbetegedett és e végből két hónapi szabadságot kért. Javasolja, hogy a szabadság engedélyeztessék, de egyszersmint gondoskodni kell a helyettesítésről is, mert most igen fontos ügyek előtt állunk, így mostanában kell megcsinálni a szerződést a városfejlesztő részvénytársasággal a városi fürdőre, de még azonkívül is az ügyész hosszabb ideig nem nélkülözhető. Az állandóválasztmán javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy helyettes ügyészekké dr. Jankovics Dezső és dr. Dallos Iván ügyvédeket válassza meg. Ugyancsak napirend előtt szóvá tette dr. Setét Sándor a spanyol nátha terjedését és kérte a polgármestert, vajjon nem tartja e szükségesnek intézkedni,, különösen az iskolák közül mivel a betegség a legnagyobb mértékben az iskolás gyermekek között terjed, Jankovics Dezső polgármester közölte, hogy a városi orvosokat már felhívta jelentésre s azután tárgyalni fog az alispánnal afelett, vajjon nem merült fel szüksége annak, hogy az iskolák bár rövid ideig is szüneteljenek. A napirenden az országos hadigondozó hivatal átirata volt az első. Trak Géza főjegyző előadja, hogy a Hadigondozó a vincellériskolának rokkantak és hadiárvák kiképzési céljaira ingyenes átengedését kéri. Ezt a kérdést az Egri Újság már annak idején ismertette. A vincellériskola telkét a város úgy adta át az államnak, hogy ha erre a célra nem használatik, akkor a rajta épült épületekkel együtt visszaszál a városra. Ha tehát most a Hadigordozónak ajánljuk fel, úgy ezt a jogot kockáztatjuk. Módot kell tehát találni, hogy mind a két szempont érvényesüljön. Dutkay Pál úgy tartja, hogy a Vincellér iskola nem felelt meg eddig a feladatának, tehát az értünk elvérzett kannáink árváinak és a rokkantaknak tartozunk azzal, hogy ebben is segítségükre legyünk. Bayer Henrik arra hívja fel a figyelmet, hogy a vincellériskolára szükség van. Azután meg a telep egy miliő fajtiszta szőlővesszőt tartozik adni az egri szőlősgazdának, amire szintén nagy szükség van. Azt ajánja, hogy ne adjuk át a vincellériskolát. Dr. Setét Sándor úgy véli, hogy a vincellériskolára tényleg nagy szükség van, ha az eddig nem felelt meg a feladatának, akkor szorítani kell erre, de ilyen eminens bortermelő város nem adhat fel ilyen szakiskolát. Meg lehet azonban találni a módját annak, hogy a vincellér iskola is megmaradjon és a Hadigondozó is elhelyezést nyerjen. Eddig is hiba volt az, hogy a földműves gyermekek csak tizenhat éves korukban juthattak be a vincellériskolába, most a Hadigondozó által tervezett iskolával a 13—16 évesek is juthatnak ilyen földműves szakiskolához. Cseke Gábor szintén a mellett van, hogy mind a két iskola szükséges és ezt a földművelési miniszter kiküldöttjével való személyes megbeszéléssel el is lehet érni. Az állandó választmány úgy határozott, hogy a vincellériskolát nem adja át, mert arra a városnak szüksége van, de a Hadigondozó részére kész telket és segítséget adni a felállítandó iskola számára. Egyidejűleg megkeresi a földművelési minisztert, hogy miután már megszűnik az oka annak, hogy a vincellériskola nem fungál, (amennyiben a Vöröskereszt kórház onnan már régen kiköltözött) tehát a vincellériskolát újból nyissa meg és céljának megfelelőig indíttassa meg a szakoktatást. A húsos piaci, patakszéli és halas piaci boltok bérlete lejárt az állandó választmány azt javasolja, hogy árverés útján értékesítsék. A sertéshizlaló részvénytársaságra jegyzett 100 drb. részvényre szükséges összeget a Kovács János ala-4