Egri Népujság, 1921. július-december (28. évfolyam, 146-297. szám)

1921-10-27 / 244. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Megint itt vagyunk, kérem alássan. Kormányosdi. Kisgyermekek öröme. Operett, esetleg tragikomédia, annyi felvo­násban, amennyiben tetszik. Irta: Para Lizis. Előadják Palika, Ernőké, Zolika, Viliké, Palcsika. Megint itt vagyunk, kérem alássan. Szörnyű unalmas ez a Bécs. Az ember azt sem tudja, hogy mi csináljon. Para Lizis bácsi írt egy darabot, aminek a címe «Kormányosdi.» Elhatároztuk, hogy mű­kedvelő előadást rendezünk a jó bécsiek örömére, hogy az emigráns kultúra fölé­nyét kézzelfoghatóan bebizonyítsuk. A rendetlenezés munkáját Hatvani báró bá­csi volt szíves elvállalni. A szerepeket a Magyar Távirati Iroda alábbi jelentése szerint már betöltöttük és kitöltöttük. Már most csupán statisztákat keresünk. Bécs. M. T. I. A Bécsben időző emig­ránsok a budapesti események hatása alatt elhatározták, hogy kormányt alakítanak. Tegnap nagygyűlést tartottak, melyben a következő alakulatot hozták létre : Lovászy külügyminiszter, Garami belügyminiszter, Rónai Zoltán igazságügyminiszter, Bőhm Vilmos hadügyminiszter, Szende Pál pénz­ügyminiszter. A sajtó vezetőjéül Hatvani Lajos báró, kiváló irodalmi kalandort sze­melték ki. Az emigráns kormány azt re­méli, hogy a cseh kormány segítségével bevonul Budapestre és átveszi a hatalmat. Károlyi Mihályhoz táviratot intéztek, mely­ben felszólítják, hogy azonnal utazzék Bécsbe. Bécsi politikai körökben nagy de­rültséget keltett az operett-kormány fel­lépte s legfőképen az, hogy számítanak a kis antant támogatására. Uj állások a városnál. Eger, 1921. okt. 26. Megírtuk annak idején, hogy Eger városa vállalkozik a forgalmi adó keze­lésére, amelyből nem jelentéktelen hasz­nunk lenne. Evvel kapcsolatban — miután több új állás szervezése vált szükségessé — megvalósítják azt a tervet is, hogy az adóügyek kezelését elválasztják a szám­­­­­vevőségtől. A Szervezkedési Szabályrendelet ugyan már régebben intézkedett több ilyen állásról, amelyeket azonban eddig nem töltöttek be. A betöltés most elodázhatat­lanná lett sah. polgármester a követ­kezőkben hirdeti a pályázatot: ad. 15717/921. Pályázati hirdetmény. Eger r. t. város tanácsa, a képviselő testület 13506/kgy. 511/921. számú felhatal­mazása alapján a Szervezkedési Szabály­rendelettel rendszeresített s ezideig még be nem töltött következő állásokra és pedig: egy a VIII. fiz. osztba sor. tanácsnoki, egy a IX. fiz. osztba sor. I. osztályú aljegyzői, egy a IX. fiz. osztba sor. számvevői, egy a X. fiz. osztba sor. adópénztári ellenőri, egy a X. fiz. osztba sor. nyilvántartói, egy a X. fiz. osztba sor. közig. kiadói, egy a X. fiz. osztba sor. irattárnoki, egy a X. fiz. osztba sor. közgyámi (ha árvaszéki előadói teendőket végez — ellenesetben a XI. fiz. osztba), egy a X. fiz. osztba sor. pénztár tiszti, egy a XI. fiz. osztba sor. műszaki tiszti, kilenc esetleg a XI. fiz. osztba sor. adótiszti, két a XI. fiz. osztba sor. végrehajtói, egy fiz. osztba nem sorozott fogyasz­tási pénztári ellenőri, hat fiz. osztba nem sor. napidíjasi, két fiz. osztba nem sor. becsüsi és egy fiz. osztba nem sor. húsbiztosi állásra, valamint ezek betöltése folytán meg­üresedő egyéb állásokra pályázatot hirdet. Felhívja mindazokat, kik a felsorolt állások valamelyikét elnyerni óhajtják, hogy az 1912: LVIII. t. c., illetve az 1883: I. t. c.-ben és a városi Szervezkedési Sza­bályrendeletben előírt elméleti és gyakor­lati képzettséget, megszakítás nélküli elő­életüket, nyelv­ismeretüket, családi és egészségi állapotukat, erkölcsi magavise­­letüket igazoló okmányokkal és anyakönyvi kivonattal fölszerelt kérvényüket a városi közig, iktatóban 1921. évi nov. hó 8-ának déli 12 órájáig bezárólag adják be. A későbben beérkező kérvények figye­lembe vétetni nem fognak. A már közszolgálatban állók kérvé­nyüket közvetlen felettes hatóságok útján adják be. A kiírt állások a v. képviselőtestü­lettől nyert felhatalmazás alapján, a v. ta­nács által, választás útján töltetnek be s valamennyi állás megbízatása csak a leg­közelebbi általános tisztujitásig terjedő időre szól. Eger, 1921. okt. hó 25-én tart. tan. ülésben. Trak Géza h.-polgármester, Quillemann tábornok Nyugat­­magyarország kormánybiztosa. Cziráky főispán utóda. Szombathely. Szombathely városa tel­jesen nyugodt. Quillemann tábornok kör­­letparancsnok a magyar kormány tudatá­val átvette Nyugatmagyarország kormány­biztosságát. A tábornok rövidesen rendet teremtett. Sigray Antal grófot, Horvát Lász­lót, Gerhardt őrnagyot és Renner osztrák főhadnagyot őrizetbe vették. Szombathely. A belügyminiszter Czi­ráky főispánt fölmentette és helyébe Hardt vasvármegyei főispánt nevezte k­i. Kormányrendelet a kenyér és a péksü­temények előállításáról és forgalmáról. Eger, 1921. okt. 26. A kenyér és fehérsütemények előállí­tása, árusítása és árának megállapítása iránt a miskolczi Kereskedelmi- és Ipar­kamara közlése szerint a kormány rende­letet adott ki. A rendelet szerint közfo­gyasztás céljára csupán háromféle minő­ségű (typusú) kenyeret szabad előállítani és pedig : a) fehér, b) félbarna és c) barna kenyeret. Fehér kenyeret csupán főzőlisztből, félbarna kenyeret csupán 6 Cs lisztből, barna kenyeret 7^2 (barna) lisztből szabad előállítani.­­Fehér süteményt (zsemlyét, császár­­zsemlyét, kiflit stb.) közfogyasztás céljára csupán nullás és főzőlisztből szabad előál­lítani. Fehérsütemény előállításához ke­­nyérlisztet használni tilos. A kész zsem­lyének legalább 4 dkg., a kész császár­­zsemlyének legalább 4 dkg., a kész kifli­nek legalább 3,5 dkg. súlyúnak kell lennie. Kenyeret csak súly szerint szabad árusítani. Kenyeret és fehérsüteményt csak pé­kek, fű­szerkereskedők, csemegekereskedők, hentesek és szatócsok hozhatnak forga­lomba, illetőleg árusíthatnak. Kész ételeket és italokat kiszolgáltató üzemek (vendéglő, korcsma, penzió, kávéház, kávémérés, tej­csarnok, cukrászda, bár, bodega, kifőzés stb.) csak a kiszolgáltatott ételekhez és italokhoz árusíthatnak kenyeret és fehér­süteményt. Budapest székesfőváros területén kí­vül (vidéken) a kenyérnek piaci árusítása ezentúl is szabad. Viszontelárusítók kenyeret kilogrammonként a péktől való a beszerzési árnál csak egy koronával áru­síthatják drágábban. A kereskedelemügyi minisztert felhatalmazták, hogy a kenyér­nek, valamint a fehérsüteménynek árát mind a viszontelárusítókkal, mind a fo­gyasztókkal szemben megállapíthassa. Aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi, vagy kijátsza, avagy megszegés­ben vagy kijátszásban bármi módon köz­reműködik, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és 2000­­-ig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő. A rendelet november hó 1-én lép életbe. Héjjas nem csatlakozott a lázadókhoz. Sopron: A Héjjas Iván parancsnok­sága alatt álló felkelő csapatok Héjjas rendelete folytán a védelmi őrséget látták el. A lázadók felszólították Héjjast, hogy csatlakozzon osztagaival. Megígérték neki, hogy abban az esetben, ha támogatja a Károly-csapatok akcióját s a király be­vonul Pestre, hadvezérré léptetik elő. Kü­lönféle eszközökkel igyekeztek szándékuk­nak megnyerni, de Héjjas hajthatatlan maradt. Időközben megtévesztő táviratot is menesztettek hozzá, hogy a király már bevonult Budapestre. Héjjas mind­ennek ellenére törhetetlenül bízott abban, hogy a lázadók nem érik el céljukat. A vissza­vonuláskor Héjjas útját állta a szétzüllött csapatoknak és így megakadályozta azt, hogy a fegyelmezetlen katonák esetleges károkat okozzanak. Nem voltak bajorok a lázadók között. Budapest. M. T. I. Egyes kisebb la­pokban adtak hírt arról, mintha a lázadó csapatokban nemcsak osztrák katonák, ha­nem bajorok is részt vettek volna. Ez a hír nem felel meg a valóságnak. Három évfolyamot hívtak be Szerbiában. — Albán remények. Belgrád. Ma hirdették ki az ukázt, amelynek értelmében három évfolyam be­hívását rendelték el. A három évfolyamba beletartoznak a tartalékos tisztek és a le­génységi állomány. A behívás célja az, hogy a szükséges intézkedéseket kellő szi­gorral foganatosíthassák a magyarországi eseményekkel szemben. A Dunán a moni­torok felvonultak és a flottila tüntetést rendezett. A dunai hajók készen állanak, hogy a felvonulás esetén segítségére le­hessenek a gyalogságnak. Az albán felkelő csapatok újabb tá­madásra készülnek, mert azt hiszik, hogy a magyarok ellen küldött csapatok a szerb hadsereg erejét lényegesen meggyöngítik és számottevő eredményt csak akkor ér­hetnek el, ha a felvonulást kihasználják.

Next