Egri Népujság, 1921. július-december (28. évfolyam, 146-297. szám)

1921-11-26 / 269. szám

Blasché«! dijak postai szállitáss«« ! POLITIKAI NAPILAP. Sfész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 150 K. — Egy hóra 50 K. — Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség­i Eger, Liceum. Kiadóhivatalt Liceumi nyomdai Telefon­szám 11. Jó lesz vigyázni! Eger, 1921. nov. 25. A Call című angol lap 1920. május 30-iki számában megjelent Trockijék uta­sítása a kommunista szervezkedésről, mel­­­lyel a világ forradalmasítását készítik elő. Szóról szóra idézzük a tervezet­ egyes részleteit: • Annyi bizonyos — mondja a terve­zet — hogy a kommunisták és a forradal­márok holnap csak­is abban az esetben irányíthatják majd a proletár tömegeket, ha ma vezérszerepet vállalnak a meglevő szakszervezetekben «. «Szükséges, hogy minden szakszerve­zetben, minden helyi munkáspártban, min­den társalakulat vezetőségében egy forra­­­dalmár-kommunista csoportot létesítsünk, mely a munkások tömegét a kommuniz­mus felé terelje. Ez által felhasználhatjuk a meglevő munkás-szervezeteket a forra­dalmár proletariátus céljaira és rövid idő alatt biztosítani lehet azt, hogy a szak­szervezetekben és a munkáspártban min­den végrehajtó és szervező tisztségre kom­munistákat válasszanak«. «Ily módon, ha mi szolgáltatjuk a munkásosztály vezetőinek javarészét, ter­mészetes, hogy a kommunista párt fog ve­zetni a válságos időkben». Ez az ördögi tervezet óvatosságra inti mindenek előtt a munkásságot. A proletárdiktatúra bukása után mindenütt azzal mentegették magukat az öntudatos, szervezett munkások, hogy ők az egészet nem akarták, máskép képzelték a dolgot, a lelkiismeretlen vezérek vezették f őket a vörös romlásba. Hát ez a veszély Trockijék ördögi tervezete szerint még mindig fe­nyegeti az öntudatos munkásokat. Ezért mondjuk, hogy a szociáldemokrácia min­dig vemhes; ha elvetél, hát kommuniz­must szül. Jó lesz tehát a munkásoknak is vi­gyázni ! De vigyázzanak a hatóságok is! Nem veszik észre, hogy exponált kommunisták mikép helyezkednek el gyá­rakban, vállalatokban — néha bár teljesen ismeretlenek, de — könnyelműen kiállított erkölcsi bizonyítvánnyal, mely igazolja megbízhatóságukat. Míg a szegény beugra­tott suszterlegényektől, szabólegényektől, boltossegédektől féltik a jogrendet és in­ternálják őket, addig a volt vezérek már egyes munkatelepeken, mint őrszemek, a burzsujoktól jól fizetve,­­ elhelyezkedtek. Leninék pokoli tervezete mellett az igazságnak, a jognak nem lehet szembe­kötve állnia! n. A belső politika hivei. A keresztény párt egyik része követi Bethlent, másik része ellenzékbe megy át. — Visszaál­lítják a közélelmezési tárcát. — A miniszter­­elnök Nagyatádival nem tudott megegyezni. Eger, 1921. nov. 25. Budapest. A keresztény pártok vég­leges állásfoglalását a szombati értekezlet fogja eldönteni. Bizonyos az, hogy a párt egyik része követi Bethlen Istvánt, másik része, amely erős legitimista álláspontra helyezkedik s vagy 15 tagot számlál, el­lenzékbe megy át. A ma délelőtti minisztertanács aktuá­lis kérdésekkel foglalkozott. Jól értesült körökből úgy tudjuk, hogy a kormány visszaállítja a közélel­mezési tárcát és ezt egy keresztény párti politikussal tölti be. Szóba került, hogy nagyatádi Szabó nem távozik el végleg, hanem tárcanélküli miniszter lesz. Érte­sültünk továbbá, hogy Bethlen gróf kor­mányalakításával kapcsolatban az ellenzék táborában is nagy mozgolódás észlelhető. A miniszterelnök és Nagyatádi Szabó között befejeződtek a tárgyalások. Amint tudjuk, megegyezés nem jött létre. Nagy­atádi minden rábeszélés ellenére is megma­radt eredeti álláspontja mellett. Nagyatádi ugyanis csak akkor hajlandó belemenni az egységes pártba, ha az megtartja továbbra is kisgazda-jellegét. Egész bizonyosra vehető, hogy Nagyatádi álláspontja következtében Bethlen egész terve felborulással fe­nyeget. A holnapi értekezletről épen ezért nem lehet prognózist adni. A Bethlen-programm, Budapest. A Bethlen István gróf pro­gram­jának főbb pontjai a következők: 1. A választójogi törvény megalkotása. 2. Közigazgatás reformja. 3. A Főrendiház reformja. 4. Pénzügyi javaslatok, amelyek arra vonatkoznak, hogyan lehet az állam gaz­dasági helyzetét megjavítani. 5. A vagyonváltság befejezése. 6. A kiviteli illeték szabályozása. 7. Szociális javaslatok. 8. Munkásbiztosítás. 9. Az ipartörvény revíziója. 10. Kereskedelmi szerződések kötése. 11. Olyan politika folytatása, amely nem emeli a drágaságot, de mégis alkal­mas arra, hogy a valutát stabilizálja. Bethlen gróf az egységes pártot tel­jesen a kisgazdákra támaszkodva alapítja meg. Ha az egységes párt nem jön létre, a Házat feloszlatják és új választásokat írnak ki. Mit olvas Eger közönsége? Elmúlt az ősz, nyakunkon a tél min­den kellemetlenségével és minden bajával. Ha nem is lesz nagyon meleg szobánk, de azért még­sem fagyunk meg. . . Van világítónk is, így hasznosan és kelleme­sen tölthetjük el a hosszú téli estéket. . . A város két találkozó­helye a Katolikus Kör és a Kaszinó termei is megélénkül­nek. . . Az olvasótermekben napról-napra többen vannak, különösen mostanában, amikor annyi politikai újdonságra van kilátás. Aztán megbeszélik az eseménye­ket, olykor egyik-másik eléggé hevesen bizonyítgatja saját álláspontját. — Könnyű az uraknak, mondják erre az­­ asszonyok, mehetnek mindenfelé és szó­rakozhatnak ! Persze, mintha ők nem szórakozná­nak ! A háztartás, a toalett mellett­— mond­juk meg úgy, ahogy van, — különösen este bőven jut idő az olvasásra. És ol­vasnak is, mit bizonyít a Sajtóvállalat, a Kaszinó könyvtárának nagyarányú igény­­bevétele, nem is számítva azt, hogy a kö­zép- és egyéb iskolák könyvtáraiból is sokan táplálkoznak, nemcsak kicsiny és nagy diákok, hanem a papák, mamák sőt még a jó ismerősök is. Mindig eszembe jut egy ismerősöm, aki igen-igen szerény sors­ból küzdötte fel magát tiszteletreméltó életpályára. Ez az úr a kis­fiát beadta a gimnáziumba, ahol a gyerek az első könyv­tári könyvosztás alkalmával Donászy Fe­renc Toldy Miklósát vitte haza olvasás céljából. Az apának szemébe ötlött a nagy, vaskos kötet és elkezdte lapozgatni, majd olvasásához fogott. . . S annyira bele­merült Toldy Miklósunk csodálatos kaland­jaiba, hogy észre sem vette a rohanó órá­kat, melyek őt foglalkozásához hívták. . . . Élete társa ,előtt, aki szemrehányást tett neki tétlenségéért, a következő szavakkal mentegette magát: — Gyermekkoromban soha sem volt módomban ilyen gyönyörű könyveket ol­vasni. . . Szüleim szegények voltak, így jó volt, ha a mindennapi kenyeret tudták biztosítani számomra. Ne sajnáld hát ezt a néhány órát tőlem, ki sohasem lehettem boldog gyermek. . . — De most az voltam, amikor ezt a könyvet olvastam. Visszaképzeltem magam gyermekkoromba. Lelkesedtem a hősért. Öröme az én örömöm , bánata az bánatom is volt, íme, ez a kis esemény is mutatja, hogy a középiskolai könyvtárak könyveit nemcsak a tanulók, hanem a szülők is szívesen olvassák. Tekintve pedig a sok iskolát, amelyeknek többé-kevésbbé igen értékes könyvtáruk van: sok százra megy azoknak a műveknek a száma, amelyek ezen az úton szellemi táplálékai Eger csa­­ládainak. A Sajtószövetkezet kölcsön-könyvtá­­rában sok száz tudományos és szépiro­dalmi kötet van. Ez a szám persze az állandó beszerzések folytán úgyszólván

Next