Egri Népujság, 1922. január-június (29. évfolyam, 1-145. szám)
1922-05-16 / 110. szám
Ára hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K.1922. május 16. kedd. XXIX. évf. 110. u li&totittui peatta asáiiii*M~ •Agíiaéa félévi *I5fi*«téstatia fogadónk »I?í««g«dévre 150 £. — Egy hóra 50 K.POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztői BREZNAY IMRE. éx«r*e*stötég i üget, illetnie». K s^ók!v»tsli Líceumi ngoas«í»: f'«Sefea mám, 31. A vasárnapi népgyűlések. Népgyülések a környéken. — A miniszterelnök dunántúli útja. Eger, 1922. május 15. A miskolczi Korona-szálló nagytermében, vsárnapra 12 órakor tartotta meg programmbeszédét Duszik Lajos honvédelmi párti jelölt. Mindenki Duszik visszalépését várta Szentpály javára, de ez nem történt meg. Délután már két népgyűlés is volt Miskolczon: a Reisinger Ferencé (szociáldemokrata) és a Szentpály Istváné. — Ónodra Melczer László egységes párti jelölt támogatására leérkezett Mayer János is, aki nagy lelkesedés mellett beszélt a nagyszámú hallgatósághoz. — Pásztón Ivády Béla tartotta,meg programmbeszédét. Nagy pártja van, így megválasztása biztosra vehető. Bethlen István gróf miniszterelnök és minisztertársainak dunántúli útjáról a következőkben számolunk be: Budapest. M. T. I. Szombat este 10 órakor indult a miniszterelnök vonata, a Keleti pályaudvarról és vasárnap reggel 8 órakor érkezett be a celldömölki pályaudvarra. Fél 9 órakor vette kezdetét a népgyűlés, amelyen Bethlen miniszterelnök többek közt a következőket mondotta : Tisztelt polgártársak ! Mit akar az egységes párt? Független, erős Magyarországot nemzeti királysággal. Szociális reformokat, felekezeti békét keresztény és nemzeti alapon. Felekezeti, békét akarunk és nem harcolt Az osztályok versengésének véget kell vetni, mert úgy is sok ellenségünk van és egyesíteni kell erőinket. És a protestáns kormány is ..csak kormány. Mi nem akarunk semmiféle királyt a nemzet nyakára ültetni. Mi kereszténydemokráciát akarunk. Ennek a célnak az érdekében demokratikus alapra akarjuk építeni alkotmányunkat. Azután Vass József dr. kultuszminiszter beszélt .Meg kell szüntetni végre az osztályharcot, mert az osztályharc döntötte a nemzetet pusztulásba. Én kezet fogtam a kisgazdákkal, mert ő bennük láttam azt az ős nemzeti erőt, mely a föld mélyében gyökeredzik. A miniszterelnök ezután vonatra szállt és Szombathelyre utazott. A miniszterelnök fél 3 órakor érkezett Szombathely pályaudvarára. Hegyeshalmy kereskedelmi miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után gróf Bethlen szűnni nem akaró éljen és taps közepette emelkedett szólásra. Választási küzdelmek lepték el az országot, azonban az ellenzék részéről programmbeszédet mind ez ideig nem hallottunk. Hallottunk ugyan személyes támadásokról, de komoly programjmot mind ez ideig nem láttunk. A háború, a forradalom és az idegen megszállás, mint örökségek maradtak reánk. Azt mondja az ellenzék, hogy tessék takarékoskodni, helyes, ez így van, de ugyanakkor az ellenzék a legnagyobb reformokat követeli. A miniszterelnök ezután a drágaság okairól beszélt. A tisztviselők helyzetéről beszélve azt mondotta: A napokban egy rendelet jelenik meg, amelyben a kormány saját felelőssége tudatában tisztviselői fizetését a Kansz követeléséhez mérten majdnem egészében teljesíti. Azt is mondják, hogy meghunyászkodó politikát folytatunk. Részletesen foglalkozik a királypuccsal, beszélt a detronizációs törvényről, majd megdönti gróf Andrássynak azt a vádját, hogy a kormány nem gondoskodott a királyi családról. Ennek az országnak békére, nyugalomra van szüksége, hogy polgárai békés munkájával újra felemeljük Magyarországot Nagymagyarországra. _________________ A kormány „bűne“. Eger, 1922. május 15 Kóródi Katona János, a Haller párt, illetve a keresztény ellenzék képviselőjelöltje, f. hó 14 én, vasárnap délelőtt tartotta programmbeszédét a Városháza udvarában. A képviselőjelölt teljesen magára hagyatva kezdett hozzá programmbeszédéhez. Nem akadt Egerben senki, aki a népgyűlést, legalább a formaságok kedvéért, megnyitotta, vagy bezárta volna. Egerben Kóródi Katona János, úgy látszik, nem lesz képviselő. Da azért hallgatósága, az volt. Fölkészülve és turbulens kiszólásokkal fölfegyverkezve jelent meg az Erlach-párt és merő kíváncsiságból a Nagy János párt. Kit ne érdekelt volna a keresztény ellenzék programmja? Az a politikai programm, amit adott, programmnak, némi módosítással, nagyon okos és nagyon helyes programm, hiszen keresztény erkölcsi alapon áll, de hogy a gyakorlatban milyennek bizonyul, azt az idők és a kormányzópárt fogja megmutatni. A Haller-párt programmjában ugyanis minden benne van, amit a kormányzópártnak eddig fizikai lehetetlenség volt megalkotnia: így a földreform és a nagybirtokok vagyonváltsága, a kisemberek védelme. Általában a képviselőjelöltek szeretnek a kisemberekre apellálni. Erre csak az lehet a válaszunk, hogy az egységes párt programmja van annyira szociális, mint a Haller-párté. A legitimizmus fejtegetése közben a szónok az Erlach-párt szabad királyválasztó politikájáról beszélt, idézve Kossuth szavait, amikor ugyanis a czeglédiek nála küldöttségileg tisztelegtek Turinban. Ha tudná, hogy Magyarország királya (tehát nem Ausztria császárja) — mondotta Kossuth — ül a trónon, habozás nélkül Magyarországba utaznék és hűséget esküdne neki. Kóródi Katona János nagy bűnéül rótta fel a kormánynak, hogy 1,500,000 választópolgárt fosztott meg az új választási rendelettel szavazati jogának gyakorlásától. Ez tény. Ez igaz. S e ténnyel szemben a népgyűlés sem tudott állást foglalni. De a válasz nem sokáig késett. Mikor az októbristákról és Károlyi Mihályról volt szó, valaki elkiáltotta magát a tömegben : — Éljen Károlyi Mihály! Hát, tisztelt képviselőjelölt úr, ezért vette el a kormány 1,500,000 választópolgár szavazójogát! Mert az alacsonyabb műveltségű tömeget, amely soha sincsen tisztában még a legegyszerűbb politikai fogalmakkal sem, nagyon könnyen lehet forradalmasítani. Ezért volt az általános titkos választójognak ellensége Tisza István gróf. S az idők neki adtak igazat. A Hevesvármegyei Kertészeti Egyesület ideiglenesen megkezdte működését. Eger,1922. május 15. Még a múlt esztendőben megalakult Egerben a Hevesvármegyei Kertészeti Egyesület, részint a vármegyében működő mű- és kereskedelmi kertészek, részint pedig Egerváros és Hevesvármegye virágkedvelő közönségének bevonásával. Sohasem volt nagyobb szükség az ilyen egyesülésre, mint manapság, amikor csak a többtermelés, hazai értékeink megbecsülése, a megmaradt áldott magyar föld lehetó legnagyobb kihasználása menthet még valamennyire meg bennünket. És ha lehet még igen számottevő értékeket kipréselni a magyar földből, akkor közgazdaságunk Hamupipőkéje, a kertészet jöhet itt elsősorban számításba. De el kell ismernünk, hogy kertészetünk egy cseppet sem áll nyugateurópai színvonalon. Dolgoznunk kell tehát sokat, hogy valamiképen is megközelíthessük a nyugati államok kertészeti kultúráját és szaporítsuk vele alaposan megtépázott nemzeti vagyonunkat. Vármegyénk kertészei és virágkedvelő közönsége, élükön a minden szépért és nemesért lelkesedni tudó Cseke Gábor prelátus, nagypréposttal, fölismerték ,annak