Egri Népujság, 1922. július-december (29-39. évfolyam, 146-283. szám)

1922-09-27 / 219. szám

óra 6 korona Eger, 1922 szeptember 27. szerda XXXIX évi 219 sz. Előfizetési díjak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 400 K. — Egy hóra 140 K. P­OLITIKAI NAPILAP. Felelős a serkesztő : BREZNAY­I JEL RE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon­szám 11. A törvényhatósági bizottság közgyűlése. A vármegye 100.000 koronát szavazott meg a Horthy akcióra. —Minden hold után */2 kg. búza inségadót vetnek ki. — Az ipari vállalatok, bankok, kereskedések inség­­adóját szakbizottság javaslata alapján állapítják meg. — Kvalifikációhoz kívánja kötni a Törvényhatósági Bizottság a képviselői mandátumot. Eger, 1922. szeptember 26. Ma délelőtt 10 órakor tartotta a Tör­vényhatósági Bizottság rendes őszi köz­gyűlését, Isaák Gyula alispán elnöklete alatt. Napirend előtt Csepela Lajos dr. kápolnai esperes plébános szólalt föl a Horthy-akció érdekében. — Horthy Miklós kormányzó úr Őfő­­méltósága Heves vármegye két városát fogja a közeli napokban meglátogatni. Azok az érzelemnyilvánítások, melyek a főméltóságú urat illő tisztelettel és lelkes hódolattal fogadják, csak akkor lesznek őszinték és értékesek, ha diadalra visszük azt a segélyakciót, amelynek az élén ő áll s amelynek a kürtjét ő fújta meg. Mindig rezonál szívemben az az érzés, hogyha keresztény és nemzeti politikát akarunk, akkor ezt a keresztényi nemzetmentő ak­ciót szívvel lélekkel támogatnunk kell. Ha analizáljuk a dolgok folyását, akkor látjuk, hogy bizonyos osztályok meggazdagodtak, a gazdasági konjunktúra fölemelte őket. Ezeknek nemcsak erkölcsi, hanem hazafias kötelességük is, hogy a nemzetmentő ak­cióhoz vagyonuk arányában hozzájárul­janak. Senkinek nem­ szabad fukarkodnia, szűkmarkúnak lennie. Mi, akik ismerjük a viszonyokat, használjunk föl minden esz­közt, hogy ne végződjék fiaskóval­ ez a törekvés, hogy méltó legyen ahhoz a nagy névhez, amely e nemzetmentő mozgalmat megindította. A bizottság lelkesen megéljenezte a szónokot. Isaák Gyula alispán javaslatára a Horthy-akciót a jelentések elhangzása után tárgyalták. Kiküldött munkatársunk a Törvény­hatósági Bizottság őszi közgyűléséről a következőket írja: A közgyűlést, mely mérsékelt érdek­lődés mellett folyt le, amennyiben nagyon sokan hiányoztak, 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Isaák Gyula alispán. Puchlin Lajos vm. főjegyző előter­jeszti az évnegyedes jelentést. Örömmel jelenti a főméltóságú kor­mányzó látogatását, Bobory György dr. főispán vitézi avatását. Kegyeletes sza­vakkal emlékezik meg Stészel Sándornak, az irgalmasrend egri házfőnökének halálá­ról. Jelenti Lipovniczky István dr. min. tanácsos m. kir. közig. bíróvá való kine­­veztetését, amit örömmel vesz tudomásúl a bizottság s az elhúnyt Stészel Sándor érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg. A közegészségügyi állapotok kedve­­­zőek, a közrendészet terén fontosabb ese­­­­mények nem fordultak elő. A kir. állami­­ építészeti hivatal új főnöke, Tóbiás József­­ kir. műszaki tanácsos már elfoglalta hiva­talát. Teljes munkakedvvel hozzálátott a­­ múltak mulasztásainak pótlásához, tehát remélhető, hogy a közutakat hamarosan i­dőkarba hozzák. A jelentés elhangzása után Isaák­y Gyula alispán javaslatára a Törvényható­­­­sági Bizottság elhatározta, hogy Bobory György dr. vitézzé avatása felett való örömének jegyzőkönyvben ad kifejezést s ezt a jegyzőkönyvet elküldi a főispánnak. Ezután Mártonffy Lajos vm. árvaszéki elnök olvassa föl jelentését. Hevesi Gusztáv vm. aljegyző referált a Horthy-akcióról. — Csepela Lajos dr. esperes plébános úr napirend előtt volt szíves megemlékezni erről a mozgalomról. Az elhangzottakhoz nagyon kevés hozzáfűzni valóm van. A vármegye 100 000 koronát szavazott meg erre a célra. Az összeg kevés ugyan, de jelenlegi vagyoni viszonyai nagyobb ter­het nem bírnak meg. Az állandó választ­mány javasolja, hogy a vármegye vesse ki az inségadót, miszerint minden katasz­­trális hold után, tekintet nélkül arra, mit termel, ha kgt. búzát szolgáltassanak be, vagy ez értéknek megfelelő más terményt, esetleg készpénzt a Horthy akcióra. így körülbelül 15 vagyon búzát lehet várni, ami 15 milliónak felel meg. Az ipari vállalatokra, kereskedésekre, nagybankokra vonatkozóan az alispán el­nöklete alatt egy szakértő bizottság össze­hívását javasolja, amely határozna az in­­ség­adó kivetésének módozatai felett. Ezt a határozatot a legközelebbi törvényha­tósági bizottsági ülés elé terjesztenék. A javaslatot a bizottság elfogadja. Török Kálmán kanonok, v. ország­­gyűlési képviselő: Valamennyiünket át­hatja az a tudat és kötelesség, amivel az országnak tartozunk. De kérdem, remél­hető-e, hogy az adókivetés teljes sikerrel jár, ha a bizottság a maga tekintélyével szankcionálja határozatát. Igen, vagy nem ? Zsaák Gyula alispán: megnyugtatja a bizottsági tagot. A határozatot jóváha­gyás végett a belügyminiszterhez küldi fel és a miniszteri szankcionálás után teljes jogh­atályosságú lesz. Kijelenti még, hogy az önkéntes adományokat is beszámítják az insegadóba. Ezután a tárgysorozat részletes tár­gyalása következett. Lukács Gyula dr. vm. aljegyző refa­rált a kéményseprők magasabb díjszabást kérelmező beadványáról. A múlt közgyű­lés elutasította a kéményseprőket, akik a kereskedelmi miniszterhez fordultak or­voslás végett. A miniszter leiratot intézett a vármegyéhez, melyben kéri, hogy he­lyezkedjék a méltányosság álláspontjára. Az állandó választmány javasolta, hogy a kéményseprési díjszabás alapja 20 koronás kéményseprés legyen. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. A kereskedelmi miniszter leirata ér­telmében az államépítészeti hivatalok út­­beutazási költségeit a közgyűlés az állami műszaki hivatalokkal egyenlő mértékben állapítja meg. Ezután a vármegyék átiratainak tár­gyalása következett. Debreczen szab. kir. város az új vá­lasztójogi törvény ügyében írt át a Tör­vényhatósághoz. A passzív választójogra vonatkozólag követeli, hogy a képviselői mandátumot megfelelő képesítéshez kössék. A közgyűlés elhatározta, hogy ilyen értelemben átír a választójogi törvény módosítása tárgyában a nemzetgyűlésnek. Az aktív választójoggal kapcsolatban a nyílt szavazást követeli. Szeged városa a kényszerépítkezések elrendelése ügyében írt át a Törvényha­tósághoz. A tőke­erős vállalatokat kény­szeríteni kell az építkezésre, valamint a nagybankokat arra, hogy erre a célra azoknak, akik építkezni akarnak, megfelelő kölcsönt folyósítsanak. A közgyűlés ebben a szellemben ír föl a kormányhoz. A vármegyei tisztviselők státusren­dezése ügyében írt át Sopron vármegye. Bár idejét múlta már, amennyiben az ide­vonatkozó törvény életbe lépett, a közgyű­lés úgy határozott, hogy a törvény rang­sor megállapításának pontját módosítani kívánja, amennyiben a rangsor a megvá­lasztás időpontjától számítódjék, ne pedig 1922. március 1-től. Tegyék lehetővé azt is, hogy az a tisztviselő, aki hosszabb időt eltölt egy állásban (mert esetleg nincs üresedés), a következő fizetési osztályok­ba léphessen, vagy a megfelelő javadal­mat élvezhesse. A választott törvényhatósági bizott­sági tagsági helyeket betöltetlenül hagy­ták, mivel a 420 tagú testületből csak 30 tag hiányzik s a választás fölösleges iz­galmakat okozna. A legközelebbi ülés december hó 19 én lesz. A nemzet- és országmentő, az élet- és vagyonvédő Horthy-gyűjtésre minden ado­mányt szívesen fogad, nyilvánosan nyugtat és rendeltetési helyére juttat az Egri Népújság szerkesztősége.

Next