Egri Népújság, 1923. július-december (40. évfolyam, 146-295. szám)
1923-12-25 / 292. szám
4 mmm mmMmmmmmmmmmmmmmmmmaKmmmmmmmmmmmm Film az „Egri csillagokéról. Eger, 1923. dec. 24. A most múlt napokban mutatta be ez Uránia Gárdonyi Géza gyönyörű regényét 7 előadásban s ezeken kívül kétszer a tanuló ifjúságnak. Úgy tudjuk, hogy minden alkalommal zsúfolt nézőtér előtt. Mivel pedig az Urániában körülbelül hatodfélszáz hely van: a jeles regény filmjét mintegy ötezer ember nézte meg városunkban. A film bemutatása annál érdekesebb volt, mert Egerben láthattuk először, minden más mozgóképszínházat megelőzve. Ez a körülmény mindenesetre érdeme az Uránia igazgatóságának s mutatja, hogy az áldozatkészség mellett, — hiszen harmadfélmilliót fizetett a filmért, — helyes üzleti érzék is van benne. Máskép kellene azonban vélekednünk történelmi és irodalmi érzékéről, ha nem tudnánk, hogy a legtöbb film »zsákban macska.» Nem tudhatni előre, hogy mit ér, mert bizony a mozi- és filmújságok reklámdobjai nem igen szokták az igazat hirdetni. A nagy hangon magasztalt «Egri csillagok »-filmmel is így jártunk. A lelkes várakozás, a nagy érdeklődés — rendkívül csalódást és tömérdek bosszúságot hozott mindazoknál, akik csak valamennyire is értenek a dologhoz. Evvel a filmmel is úgy jártunk, mint — hogy csak egyet-kettőt említsünk — a Szerelem bolondjaival, vagy a Fekete gyémántokkal. Nincs bennök az aprólékosságig figyelő történeti hmég. Az Egri csillagokban mai nyergek vannak a lovak hátán, mikor Izabella királyné Budáról Erdélybe utazik, a kocsija ugyan korhű, de mára Czeczey Éva kalapja a mai divatnak hódol. A Czeczeyné fejdísze (az I. részben) szintén mai divatú háló. És így tovább. Még nagyobb baj, hogy nem találjuk meg benne a történelmi levegőt. Czeczeyék szervezkedése a török martalócok ellen ész nélküli kapkodás, lőtás-futás (I. rész). A királyné jelenlétében lefolyó eljegyzési lakoma olyan ízléstelen dorbézolás, aminőt a XVI. század magyar nemessége soha meg nem engedett volna magának. Eger ostroma semmitmondó kapkodás, zűrzavar, amelyből a magyarnak halált megvető vitézsége ugyan ki nem tűnik. Czeczey Éva, mikor Bornemissza Gergellyel házasságot köt, nem halálosan szerelmes leányzó, hanem holmi XX. századbeli szubrett. És így tovább. Elismerjük, hogy regényt nagyon nehéz filmesíteni, de bocsássanak meg a magyar filmrendezők — miért nem szívlelik meg francia és angol kollégáik hasonlíthatatlan tökéletességű munkáit, melyek nem idegesen kapkodó (sokszor jelentéktelen, vagy semmitmondó) mozzanatokat sorakoztatnak és eredményeznek, hanem az esemény lényegét, lelkét adják meglepő összefüggésben. Az Egri csillagok filmjét így kár volt megcsinálni. És még nagyobb kár lesz belőle, ha a külföldre viszik. Ebből ugyan nem okul a külföld és nem fog csodálatot érezni az iránt a magyarság iránt, amely Nyugat kultúráját öntestével védte a keleti barbárság támadásai ellen. A nagy álmodó pedig ott, a Bebekbástyán, ha látná ezt a paródiaszerű filmet, megfordulna sírjában. EGRI NÉPÚJSÁG. A kis Jézuska ajándéka Kistályának. Eger, 1923. december 24. Talán nincs csonka Magyarországon egyetlen község sem, melynek lakói most karácsonyra olyan értékes krisztkindlit kaptak volna, mint a közeli Kistálya rom. kat. hívei. A hitközség kegyura, Dr. Bőhm János, prelátus kanonok, egervári prépost, a kistályai templomra ij tetőt húzasott és a torony keresztjének tetejétől egész a templom aljáig kívülről teljesen kijavíttatta és befestette, a falazatot, új torony ablakokat és két új tölgyfa ajtót tétetett a templomra. Mindez kb. 35 millió koronába került. Büszkék is most erre a kistályaiak, mert, ha idegen falusi megy keresztül a falun, irigykedve kérdezgeti, hogy jutottak az új templomhoz? A kistályaiak szívesen magyarázzák, hogy mindezt az ő kegyuruk Isten és isten háza iránti szeretetének köszönik, melynek viszonzásaképen december 27 én szent János apostol napján, a bőkezű kegyúr védőszentjének ünnepén, a község apraja nagyja a délelőtt 8 órakor tartandó ünnepélyes sz. misén fog imádkozni azért, hogy a jóságos Isten erőben, egészségben még számos éven át éltesse nemes lelkű főpapjukat, az egri főkáptalan díszére és pártfogoltjai javára. KIS HÍREK a nagyvilágról Külföld. A pápa kegyelmet kér az elűzött németek számára. — Amerika maga akarja megvizsgálni a külföldre vitt német vagyont. — Egyetemet végzett rikkancsok és pincérek vannak a német fővárosban. — Az angol trónbeszéd állást foglal a vádővámos rendszer ellen. — Afganisztán bolsevista befolyás alá került. — Török ultimátum ment Moszkvába. — Magyar küldöttség járt a hollandi királynőnél, amely átadta neki azt az üvegfestményt, amit a magyar nemzet ajándékozott uralkodói jubileumára. — Belitska magyar követ Krakóba érkezett. — Kilakoltatták az osztrák monarchisták pártkörét. — Indián küldöttség járt Párizsban a a Népszövetségnél. Magyarország. Karácsonyra Budapest főbb vonalain felső vezetékkel közlekedik a villamos. — Megnyitották a magyar felvándorlók otthonát. — Az ínségbe jutott német egyetemi tanároknak karácsonyra élelmiszert küldtek a magyar tudósok. — 125 millió aranykorona az állami költségvetés deficitje. — Görgei Arthur leánya a legnagyobb ínségbe jutott. — Ismét emelik a gyógyszerek árát.— Zichy János gróf beteg. Az oláhok hitele Rómában. Az oláh megszállás óta Aradon a nemzeti fájdalom megacélozza a hívők lelkét: buzgó katolikus hitélet uralkodik a mártírok városában. Erről tudomást vett a római szentszék is és Boros Jusztina úrasszonyt a Pro Ecclesia et Pontifice aranykereszttel tüntette ki. A kitüntető aranykeresztet a római szentszék az egri minorita házfőnöknek címére küldte, mert Rómában félnek, hogy az oláh postán elvesz, kérvén a házfőnököt, hogy rendje összeköttetése révén jutassa el Boros Jusztina úrasszonynak. A házfőnök az Aradra utazó Keresztúry Mária tanárnőre bízta a nagyértékű pápai kitüntetést, aki keblébe rejtve viszi a pápa áldásával együtt a »Pro Ecclesia és Pontific8 keresztet szenvedő magyar testvérünknek, mint egykoron Szent Pankrácius az élet kenyerét a börtönben szenvedő vértanú-jelölteknek. Ilyen hitélet országot állít talpra. Bízzunk ! Ez sem hozott szülővárosára becsületet. Balázs János egri napszámos különböző bűncselekmények miatt már ötízben volt több-kevesebb időre elitélve. Két nappal azután, hogy legutóbbi büntetését kitöltötte, egy falusi templomba tört be és azt teljesen kifosztotta. A miskolci bíróság Balázs Jánost egy évi börtönbüntetésre és három évi jogvesztésre ítélte. 1923. december 25. HÍREK, Eger, 1923. december 25 Lapunk legközelebbi száma december 28-án, pénteken, a rendes időben jelenik meg Ünnepi rend a főszékesegyházban. Ma, karácsony első napján és 6 órakor szentbeszéd, 6 órakor szentmise, 7 órakor ünnepies nagymise, utánna főkáptalani szentbeszéd, 9 órekor ünnepies káptalani nagy mise, szentbeszéddel. D. u. 3 órakor ünnepies vecsernye, utánna főkáptalani prédikáció. — 26-án (karácsony másodnapján) Szent István első vértanú ünnepén reggel 726 órakor evangélium magyarázat, 6 órakor csendes szentmise. 1 órakor ünnepies nagymise utánna ezentbeszéd. 9 órakor nagymise és szentbaszéd. D. u. 3 órakor vecsernye. — Itt említjük meg, hogy karácsony három napján a Szerviták templomában szentségimádás lesz. Szász György : Az egri áll. kisegítő iskola tanári testületének egyik szorgalmas és hivatásszerető tagja dőlt ki az élők sorából, vasárnap virradóra. Négy árvának és özvegyének lett szomorúbbnál szomorúbb karácsonya. A boldogult, alig több, mint egy hete fönn járt, hirtelen dőlt ágyba, 40 fokos lázzal, melyből senki sem gondolta, hogy nincs kiépülés. A 49 éves férfi Hajdudorogon született. Atyja 48-as honvéd főhadnagy volt. Egerben 1905 óta működött. Családját évről-évre csapások érik. Egyik lánykája most is súlyos beteg. Temetése kedden d. u. 2 órakor a Kertész u. 20 sz. gyászos házból a Kisasszony temetőbe. Gárdonyi Géza «Karácsonyi álom» című betlehemes játékát a napokban hozta színre a Nemzeti Színház igazgatósága. A repríznek nagy sikere volt. A Lorántffy Zsuzsanna egylet karácsonya Vasárnap este a ref. imaházban, nagy érdeklődés mellett tartották meg a szeretet ünnepét. Néhány hete Arany-est volt itt, most a családi szeretet legszebb ünnepén, a szeretet költőjének művei uralták az estet. A Szabolcska-est, Demeter József karmester, vegyes karának áhitatos énekeivel tarkítva, méltó befejezéshez jutott kb. 25—30 gyermek hasznos ajándékokkal való megörvendeztetése folytán. A felnőtteknek szánt adományok másnap kerültek kiosztásra. A Lorántffy egylet rövid fennállása után büszke lehet ekkora sikerére. Az egri Ébredő Magyarok Egyesülete a hadiárvakart. Kedves karácsonyi meglepetésben részesítette az É. M. E. a város hadiárváit, közülök a tizenhat legszegényebb hadiárvának 20—20 ezer koronát vitt a szegényes karácsonyfájára. Ez összeget a december 16 án rendezett ünnepély befolyó százaiból hozta össze , az ezreseket pedig a legjobb szívű ébredők dobták a gyűjtő urnába. Meglestük, hogy Gröber Jenő 100 ezer, Elek István 100 ezer, Asztalos Gyula 20 ezer, Kálnoky Viktor 10 ezer1, Bálint János 10 ezer, Kóczán Sándor 10 ezer, Gárdonyi Sándor, Hibay György dr., Müller Ferenc, Szongott Tivadar és Virágh József 5—5 ezer koronát csúsztattak a névtelen kasszába. A mindenség Ura jutalmazza meg őket, akik fölkarolják a hazáért elesettek gyermekeit, a Krisztus szivére borult hadiárvákat. Eljegyzés: Zahradnik Rózsikát eljegyezte Beszeda Ernő. A csábító c. háromfelvonásos színművet január 4-én és 5-én hozza színre a Műkedvelők Köre. A darab, melyet Hevesi Gusztávné rendez, a legelső rangú szereposztásban megy és nincs kétség arra nézve, hogy nagy sikert ér el. Channing P. amerikai írónak ez a darabja nagy sikerrel járja a világot s különösen Amerikában értékelik és méltányolják tanító iránya miatt. A világvárosok romlott levegője tömérdek eseiben veszélyezteti az ártatlanságot, amely ellen Charming drámájában hiábavaló minden mesterkedés. Az ártatlanság diadallal került ki a darabból, a csábító pedig elveszi méltó büntetését.