Egri Népújság, 1923. július-december (40. évfolyam, 146-295. szám)

1923-12-25 / 292. szám

4 mmm mmMmmmmmmmmmmmmmmmmaKmmmmmmmmmmmm Film az „Egri csillagokéról. Eger, 1923. dec. 24. A most múlt napokban mutatta be ez Uránia Gárdonyi Géza gyönyörű re­gényét 7 előadásban s ezeken kívül két­szer a tanuló ifjúságnak. Úgy tudjuk, hogy minden alkalommal zsúfolt nézőtér előtt. Mivel pedig az Urániában körül­belül hatodfélszáz hely van: a jeles re­gény filmjét mintegy ötezer ember nézte meg városunkban. A film bemutatása annál érdekesebb volt, mert Egerben láthattuk először, minden más mozgóképszínházat megelőzve. Ez a körülmény mindenesetre érdeme az Uránia igazgatóságának s mutatja, hogy az áldozatkészség mellett, — hiszen harmadfélmilliót fizetett a filmért, — helyes üzleti érzék is van benne. Máskép kellene azonban vélekednünk történelmi és irodalmi érzékéről, ha nem tudnánk, hogy a legtöbb film »zsákban macska.» Nem tudhatni előre, hogy mit ér, mert bizony a mozi- és film­újságok rek­lám­dobjai nem igen szokták az igazat hirdetni. A nagy hangon magasztalt «Egri csillagok »-filmmel is így jártunk. A lelkes várakozás, a nagy érdeklődés — rendkívül csalódást és tömérdek bosszúságot hozott mindazoknál, akik csak valamennyire is értenek a dologhoz. Evvel a filmmel is úgy jártunk, mint — hogy csak egyet-kettőt említsünk — a Szerelem bolondjai­val, vagy a Fekete gyémántokkal. Nincs bennök az aprólé­­kosságig figyelő történeti hmég. Az Egri csillagokban mai nyergek vannak a lovak hátán, mikor Izabella királyné Budáról Erdélybe utazik, a kocsija ugyan korhű, de már­a Czeczey Éva kalapja a mai di­vatnak hódol. A Czeczeyné fejdísze (az I. részben) szintén mai divatú háló. És így tovább. Még nagyobb baj, hogy nem találjuk meg benne a történelmi levegőt. Czeczeyék szervezkedése a török martalócok ellen ész nélküli kapkodás, lőtás-futás (I. rész). A királyné jelenlétében lefolyó eljegyzési lakoma olyan ízléstelen dorbézolás, aminőt a XVI. század magyar nemessége soha meg nem engedett volna magának. Eger ostroma semmitmondó kapkodás, zűr­zavar, amelyből a magyarnak halált megvető vi­tézsége ugyan ki nem tűnik. Czeczey Éva, mikor Bornemissza Gergellyel házasságot köt, nem halálosan szerelmes leányzó, hanem holmi XX. századbeli szubrett. És így tovább. Elismerjük­, hogy regényt nagyon nehéz filmesíteni, de­­ bocsássanak meg a magyar filmrendezők — miért nem szívlelik meg francia és angol kollégáik hasonlíthatatlan tökéletességű munkáit, melyek nem idegesen kapkodó (sokszor jelentéktelen, vagy semmitmondó) mozza­natokat sorakoztatnak és eredményeznek, hanem az esemény lényegét, lelkét adják meglepő összefüggésben. Az Egri csillagok filmjét így­­ kár volt megcsinálni. És még nagyobb kár lesz belőle, ha a külföldre viszik. Ebből ugyan nem okul a külföld és nem fog csodálatot érezni az iránt a magyarság iránt, amely Nyugat kultúráját öntestével védte a keleti barbárság támadásai ellen. A nagy álmodó pedig ott, a Bebek­­bástyán, ha látná ezt a paródiaszerű filmet, megfordulna sírjában. EGRI NÉPÚJSÁG. A kis Jézuska ajándéka Kistályának. Eger, 1923. december 24. Talán nincs csonka Magyarországon egyetlen község sem, melynek lakói most karácsonyra olyan értékes krisztkindlit kaptak volna, mint a közeli Kistálya rom. kat. hívei. A hitközség kegyura, Dr. Bőhm János, prelátus kanonok, egervári prépost, a kistályai templomra i­j tetőt húzasott és a torony keresztjének tetejétől egész a templom aljáig kívülről teljesen kijavíttatta és befestette, a falazatot, új torony ablako­kat és két új tölgyfa ajtót tétetett a tem­plomra. Mindez kb. 35 millió koronába került. Büszkék is most erre a kistályaiak, mert, ha idegen falusi megy keresztül a falun, irigykedve kérdezgeti, hogy jutot­tak az új templomhoz? A kistályaiak szí­vesen magyarázzák, hogy mindezt az ő kegyuruk Isten és isten háza iránti szere­tetének köszönik, melynek viszonzásaké­pen december 27 én szent János apostol napján, a bőkezű kegyúr védőszentjének ünnepén, a község apraja nagyja a délelőtt 8 órakor tartandó ünnepélyes sz. misén fog imádkozni azért, hogy a jóságos Isten erő­ben, egészségben még számos éven át él­tesse nemes lelkű főpapjukat, az egri fő­káptalan díszére és pártfogoltjai javára. KIS HÍREK a nagyvilágról Külföld. A pápa kegyelmet kér az el­űzött németek számára. — Amerika maga akarja megvizsgálni a külföldre vitt né­met vagyont. — Egyetemet végzett rik­kancsok és pincérek vannak a német fő­városban. — Az angol trónbeszéd állást foglal a vádővámos rendszer ellen. — Af­ganisztán bolsevista befolyás alá került. — Török ultimátum ment Moszkvába. — Magyar küldöttség járt a hollandi király­nőnél, amely átadta neki azt az üvegfest­ményt, amit a magyar nemzet ajándéko­zott uralkodói jubileumára. — Belitska magyar követ Krakóba érkezett. — Kila­koltatták az osztrák m­onarchisták pártkö­rét. — Indián küldöttség járt Párizsban a a Népszövetségnél. Magyarország. Karácsonyra Budapest főbb vonalain felső vezetékkel közlekedik a villamos. — Megnyitották a magyar fel­­vándorlók otthonát. — Az ínségbe jutott német egyetemi tanároknak karácsonyra élelmiszert küldtek a magyar tudósok. — 125 millió aranykorona az állami költség­­vetés deficitje. — Görgei Arthur leánya a legnagyobb ínségbe jutott. — Ismét eme­lik a gyógyszerek árát.— Zichy János gróf beteg. Az oláhok hitele Rómában. Az oláh meg­szállás óta Aradon a nemzeti fájdalom megacélozza a hívők lelkét: buzgó kato­likus hitélet uralkodik a mártírok váro­sában. Erről tudomást vett a római szent­szék is és Boros Jusztina úrasszonyt a Pro Ecclesia et Pontifice aranykereszttel tüntette ki. A kitüntető aranykeresztet a római szentszék az egri minorita házfőnök­nek címére küldte, mert Rómában félnek, hogy az oláh postán elvesz, kérvén a ház­­főnököt, hogy rendje összeköttetése révén jutassa el Boros Jusztina úrasszonynak. A házfőnök az Aradra utazó Keresztúry Mária tanárnőre bízta a nagyértékű pá­pai kitüntetést, aki keblébe rejtve viszi a pápa áldásával együtt a »Pro Ecclesia és Pontific8 keresztet szenvedő magyar testvérünknek, mint egykoron Szent Pan­­krácius az élet kenyerét a börtönben szen­vedő vértanú-jelölteknek. Ilyen hitélet or­szágot állít talpra. Bízzunk ! Ez sem hozott szülővárosára becsületet. Balázs János egri napszámos különböző bűncselekmények miatt már ötízben volt több-kevesebb időre elitélve. Két nappal azután, hogy legutóbbi büntetését kitöl­tötte, egy falusi templomba tört be és azt teljesen kifosztotta. A miskolci bíróság Balázs Jánost egy évi börtön­büntetésre és három évi jogvesztésre ítélte. 1923. december 25. HÍREK, Eger, 1923. december 25 Lapunk legközelebbi száma december 28-án, pénteken, a rendes időben jelenik meg Ünnepi rend a főszékesegyházban. Ma, karácsony első napján és 6 órakor szent­­beszéd, 6­ órakor szentmise, 7 órakor ün­­nepies nagymise, utánna főkáptalani szent­beszéd, 9 órekor ünnepies káptalani nagy mise, szentbeszéddel. D. u. 3 órakor ünne­­pies vecsernye, utánna főkáptalani prédi­káció. — 26-án (karácsony másodnapján) Szent István első vértanú ünnepén reg­gel 726 órakor evangélium magyarázat, 6 órakor csendes szentmise. 1 órakor ünne­pies nagymise utánna ezentbeszéd. 9 óra­kor nagymise és szentbaszéd. D. u. 3 óra­kor vecsernye. — Itt említjük meg, hogy karácsony három napján a Szerviták tem­plomában szentségimádás lesz. Szász György : Az egri áll. kisegítő iskola tanári testületének egyik szorgal­mas és hivatásszerető tagja dőlt ki az élők sorából, vasárnap virradóra. Négy árvá­nak és özvegyének lett szomorúbbnál szo­morúbb karácsonya. A boldogult, alig több, mint egy hete fönn járt, hirtelen dőlt ágy­ba, 40 fokos lázzal, melyből senki sem gondolta, hogy nincs kiépülés. A 49 éves férfi Hajdudorogon született. Atyja 48-as honvéd főhadnagy volt. Egerben 1905 óta működött. Családját évről-évre csapások érik. Egyik lánykája mo­st is súlyos beteg. Temetése kedden d. u. 2 órakor a Kertész u. 20 sz. gyászos házból a Kisasszony temetőbe. Gárdonyi Géza «Karácsonyi álom» című betlehemes játékát a napokban hozta színre a Nemzeti Színház igazgatósága. A repríznek nagy sikere volt. A Lorántffy Zsuzsanna egylet karácsonya Vasárnap este a ref. imaházban, nagy ér­deklődés mellett tartották meg a szeretet ünnepét. Néhány hete Arany-est volt itt, most a családi szeretet legszebb ünnepén, a szeretet költőjének művei uralták az es­tet. A Szabolcska-est, Demeter József kar­mester, vegyes karának áhitatos énekeivel tarkítva, méltó befejezéshez jutott kb. 25—30 gyermek hasznos ajándékokkal va­ló megörvendeztetése folytán. A felnőttek­nek szánt adományok másnap kerültek kiosztásra. A Lorántffy egylet rövid fenn­állása után büszke lehet ekkora sikerére. Az egri Ébredő Magyarok Egyesülete a hadiárvakart. Kedves karácsonyi meglepe­tésben részesítette az É. M. E. a város ha­­diárváit, közülök a tizenhat legszegényebb hadiárvának 20—20 ezer koronát vitt a szegényes karácsonyfájára. Ez összeget a december 16 án rendezett ünnepély befo­lyó százaiból hozta össze , az ezreseket pedig a legjobb szívű ébredők dobták a gyűjtő urnába. Meglestük, hogy Gröber Jenő 100 ezer, Elek István 100 ezer, Asz­talos Gyula 20 ezer, Kálnoky Viktor 10 ezer1, Bálint János 10 ezer, Kóczán Sán­dor 10 ezer, Gárdonyi Sándor, Hibay György dr., Müller Ferenc, Szongott Ti­vadar és Virágh József 5—5 ezer koro­nát csúsztattak a névtelen kasszába. A mindenség Ura jutalmazza meg őket, akik fölkarolják a hazáért elesettek gyermekeit, a Krisztus szivére borult hadiárvákat. Eljegyzés: Zahradnik Rózsikát elje­gyezte Beszeda Ernő. A csábító c. háromfelvonásos színmű­vet január 4-én és 5-én hozza színre a Műkedvelők Köre. A darab, melyet Hevesi Gusztávné rendez, a legelső rangú szerep­­osztásban megy és nincs kétség arra néz­ve, hogy nagy sikert ér el. Channing P. amerikai írónak ez a darabja nagy siker­rel járja a világot s különösen Ameriká­ban értékelik és méltányolják tanító irá­nya miatt. A világvárosok romlott leve­gője tömérdek eseiben veszélyezteti az ár­tatlanságot, amely ellen Charming drámá­jában hiábavaló minden mesterkedés. Az ártatlanság diadallal került ki a darabból, a csábító pedig elveszi méltó büntetését.

Next