Egri Népújság, 1924. január-június (41. évfolyam, 1-149. szám)

1924-04-17 / 90. szám

ára 800 korona. Előfizetési díj postai szállítással I POLITIKAI NAPILAP. Egy hóra. . 20.000 K I Égisz és félévi előfizetést I Negyedévre 60.000 K > ----­­nem fogadunk el. --- I Felelős Szerkesztő: BREZNAY IM­RE. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon­szám 11. Napi politika. A namzetgyűlésen akadálytalanul folyik a szanálási vita. Ma az hír járta, hogy a szocialisták mérsékeltebb magatartást fog­­nak tanúsítani, hogy még az ünnepek előtt befejezhető legyen a javaslat letár­­gyalása. Ez a hír azonban még eddig nem nyert beigazolást, mert a szocialisták közül ismét sokan jelentkeztek szólásra. Egy ellenzéki újság azt a hírt kommen­tálja, hogy Rakovszky belügyminiszter távozik állásából. A lap tudni véli, hogy a miniszterelnök a belügyi tárca betölté­séről már hosszabb idő óta tárgyal és Puky Endrét szemelte ki a belügyminisz­teri állásra. Smith, Magyarország főbiztosa, elindult New­ Yorkból (Neue Freie Presse) Smith Jeremiás, Magyarország pénzügyi főbiztosa az Aqui­­tánia hajóval elindult Európába. Előbb Párisban és Genuában tölt néhány napot s csak azután jön Budapestre. Itt említ­jük meg, hogy Széchenyi gróf magyar kö­vet már behatóan tárgyal a magyar köl­csön elhelyezéséről. Merényletet akartak elkövetni a kormányzó ellen. Budapest. A­­ budapesti rendőrség szenzációs merénylettervnek jött nyomára. A kommunizmus bukása után külföldre szökött három munkás avval a célzattal jött haza Magyarországba, hogy a kor­mányzó ellen merényletet kövessen el. Az összeesküvők Sztárom Sándor, Zborovszky János és Seress Károly valamelyik szín­ház előtt, majd mikor ez nem sikerült az olasz—magyar mérkőzésen akarták a me­rényletet végrehajtani. Közben a rendőr­ség lefülelte őket. A merénylők anarchis­táknak vallják magukat. Apponyi Albert gróf Pécsett. Pécs. A Magyar Külügyi Társaság első vidéki gyűlését április 27-én Pécsett tartja meg. A társasággal Pécsre utazik Apponyi Albert gróf is, ki »Magyarország és a Nemzetek Szövetsége« címen tart előadást. Nem változtatják meg a szanálási javaslat lakásügyi intézkedéseit. Borsos Endre mint tanácsos a lakás­ügyi intézkedéseket most beszéli meg a szakminiszterekkel Hivatalos helyen ki­jelentették, hogy a szanálási javaslatok lakásügyi részét nem változtatják meg, csupán a kis egszisztenciák védelmére kért a kormány felhatalmazást. Eger, 1924. április 17. csütörtök, XLI. évf. 90. sa. Ma is az ellenzéki szónokok beszéltek a Ház ülésén. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését pontban 7 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A mentelmi­ bizottság határozatából Propper Sándor és Nagy Emil megkövették a Házat. A szanálási javaslatok első szónoka Szeder Ferenc, aki Erdélyi Aladár fejtege­téseire reflektál és több határozati javas­latot terjeszt be. Utánna Szilágyi Lajos beszél, aki visszautasítja a személyét ért rágalmakat. Majd az I. számú jegyző­könyvvel foglalkozik, amely az általános béke érdekében tartalmaz intézkedéseket. Evvel szemben kifejti, hogy inkább a béke érdekében állana az, ha visszaadnák ha­tárainkat és megtartanák a Millerand-féle kísérőlevelet. Beszél a belső kölcsönről, amelynek tervezetét pártközi konferencia elé kellett volna terjeszteni. Beszélt a kis antant születéséről, amelyet a kormány korábbi kardcsörtető (?) politikája hozott létre. Határozati javaslatot nyújt be az új választások kiírására. A következő szónok Ulain Ferenc. A jóvátétel ügyének kérdését nem látja rendezve. Törekedni kell arra, hogy a jóvátételi összeget megállapítsák, külön­ben mindig a fejünk fölött lebeg a jóvá­tétel Damokles-kardja. Majd a kölcsönről beszél és kijelenti, hogy az államháztartás rendbehozatalára kölcsönt felvenni nem lett volna szabad, csupán befektetési cé­lokra. Részletesen foglalkozik a német járadékmárkával, amit szerinte nálunk is meg lehetett volna csinálni. Erre vo­natkozóan 800 millióval kellett volna meg­terhelni a mezőgazdasági és ipari üzeme­ket. Ez lett volna alapja a járadékbank­nak, vagy a földbanknak.­­ A Jegyintézet az előírt terv sze­rint fennmaradna 1925. júliusáig, amely ideig be kellene vonni a papírpénzt és ettől kezdődően csak a zöldkorona lenne érvényben. 1926-ban térnének át az ő ter­ve szerint az arany koronára. A jegybank kérdésével foglalkozva kijelenti, hogy nem veszi figyelembe az egyes érdekeket. Gon­doskodni kell az agrár­hitelekről is. A jegy­bank alapszabályaiban ki kell mondani, hogy a jegybank által kihelyezett hitelnek legalább 30%/§-a mezőgazdasági hitel le­gyen. Előadja, hogy mezőgazdasági hitel­­szövetkezeteink teljesen elsorvadtak. Helyesnek tartaná vagy farm bank létesítését, mezőgazdasági. A nagyban­kok az utóbbi időben nagy befolyást szereztek az ország gazdasági életében. (Az ülés tart.) Milyen területeket vett igénybe az O. F. B. ítélete Egerben ? Eger, 1924. április 16. Az Országos Földbirtokrendező Bíró­ság ítélete szerint Egerben 55 kat. holdnyi házhelyre van sürgősen szükség. Ennél­fogva szükségesnek látta a felajánlott területeknek igénybevételén kivül több területnek a megváltását. A következő területek jutottak ki­osztásra : 1. Heller József és Preszler Zsigmond telke 4 házhelyre. 2. Eger város telkeiből: a) a Hóhérparton 20, b) a Sándor és Rákóczi-út közötti Békatőn 6, c) a Ráchegy-, Könyök- és Szalapart közötti részen 8, d) a Veröszalaparton IS, e) a Felsőepreskertben 38, f) a Deák Ferenc út végén a Zöld­koszorú tér városi szénatér előtti részén 9, g) a Honv. baraktáborban 25 házhelyre. 3. A Sertésvásártéren 25 és a 4. Baromvásártéren 25 házhelyre. 5. A Kerecsendi út mellett keletre lévő káptalani földeken 208 házhelyre. Az ítélet szerint 341 házhely kerül kiosztásra, így tehát a számos igénylő el­utasítása után megállapított 341 elfogadott igénylő közül jut mindegyiknek hely. Sokan nem is jelentkeztek sorshúzásra sem. Némelyek pedig a sorshúzás után nem jelentkeztek a telek kiválasztására. Idézést fognak küldeni azoknak, akik a telket már kiválasztották és ezek négy cövekkel tartoznak a helyszínen meg­jelenni s a műszaki szemle alapján bir­tokba fogják őket helyezni. A délnémet úszókörzet vezetője reváns úszómérkőzést akar München és Eger úszói között. Eger, MTI. A Münchenben székelő délnémet úszókörzet vezetője, Bernáti, Hevesy László révén kérdést intézett dr. Czekkelhez, a Move. Egri Sportegylet ügy­vezető elnökéhez, hogy hajlandó lenne-e München és Eger között revans úszómér­­kőzést rendezni. Ebben a tárgyban a Move­ Egri Sportegylet fel is vette az érintkezést Münchennel, hogy a nyár fo­lyamán clubközi mérkőzést rendezzenek.

Next