Egri Népújság, 1924. január-június (41. évfolyam, 1-149. szám)

1924-04-16 / 89. szám

Ára 800 korona. Eger, 1924. április 16. szerda, XLI. évf. 89. bjl Előfizetési díj postai szállítással Bgs hóra.­­ 20XXX) K 1 Égész és félévi előfizetést Negyedévre 60.000 K '----t nem fogadnak el —­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon­szám II. Az osztrákok és mi. Eger, 1925. ápr. 15. A külföldi kölcsön végeszakadatlan vitájával kapcsolatban nem érdektelen, ha némi összehasonlítást teszünk a Lajtán túli és a magyar lélek között. Nem is olyan régen, szinte a porba rujtva vergődött Ausztria. S akkor még Magyarország — a viszonyokhoz képest — virágjában volt. Csodálkozva olvastuk, hogy milyen szédületesek voltak az árak és munkabérek Ausztriában. Elképped­­tünk, mikor a »gemütlich« Bécs vendég­lői árszabásának roppant nagy számait olvastuk. Bizonyos elégültséggel gondol­tunk a mi »fényesnek” mondható helyze­tünkre, mert hiszen nálunk, a Lajtántúl­­hoz képest, nem volt nyomorúság, hanem inkább jólét A rend és nyugalom szem­pontjából is hasonlíthatatlanul könnyebb volt a helyzetünk , mint mezőgazdasági termelő ország, bizton remélhettünk a jobb jövőben. És mi történt ? d­önt, Ausztria megszerezte a külföldi kör­amely azután helyrezökkentette közgazdasági és pénzügyi életét. És ez természetes is, mert hiszen a külföld ér­deke is azt kívánja, hogy kihelyezett pén­zét biztonságban tudja. Ezért számítha­tunk más államok közgazdasági és pénz­ügyi támogatására, amely nagy segítsé­günkre lesz abban, hogy talpra álljunk. Ausztria megértette és megérezte, mit jelent ez a támogatás. Méltányolta is, mert hiszen a Reichsrath semmi nehézsé­get nem támasztott ellene s semmi aka­dályt eléje nem gördített. Az egész tör­vényjavaslatot megszavazta egy délelőtt. Meghallgatta Seypel kancellár rövid be­szédét, a pártvezérek rövid hozzászólását, és egy-kettőre törvény lett a javaslatból. Milyen más a helyzet nálunk ? ! Jól­lehet Magyarország éppen úgy a porba sújtva vergődik, mint akkor Ausztria : már hetek óta csépeli a nemzetgyűlés az üres szalmát. A szóáradat eleinte nyolc-, most meg már tizenhatórás üléseken fo­lyik szakadatlanul.. össze A kisszámú ellenzék óraszámra hord hetet-havat, csak hogy az időt húzza s akadályozza a javaslatnak tető alá jutását. Megértjük ezt bizonyos mértékig az osztrák és a magyar vérmérséklet közötti különbségből, de nem tudjuk megmagya­rázni mai, irtózatos komoly helyzetünk­ben. Ilyenkor el kellene hallgatnia min­den más tényezőnek, vágynak, célnak, tervnek, érdeknek. Ilyenkor csak az or­szág, a nemzet érdeke jöhet számításba s az 1848. julius 11 -iki országgyűlés jele­netének kellett volna megismétlődnie. Pe­dig a nemzetgyűlésnek is akadt Nyáry Pálja az Apponyi Albert gróf személyé­ben. A különbség csak az, hogy az el­lenzék meghallgatta ugyan, de nem szív­lelte meg ennek a patriarcha-politikusnak bölcs kijelentését . . . Sajnos, nálunk jobban tudják a po­litikusok egymást gyűlölni, mint a hazát szeretni. ■ff­. Tulajdonképen 1920-ban Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését pontban 7 órakor nyitotta meg Szcítovszky Béla elnök. A nemzetgyűlés mai ülésén folytat­ták a szanálási javaslatok vitáját. Farkas István a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját bírálta. Nem helyesli, hogy a kormány lekötötte zálogba a vagyonvált­­sági jövedelmeket, mert ezzel megbéní­totta a földreformot. A népoktatás és gyermekvédelem kiépítését és szociális politikát sürget. Ausztria példáját idézi, ahol a kormányok valósággal egymásra licitáltak szociális javaslataikkal. Két ha­tározati javaslatot terjeszt be, még­pedig, hogy a pénzügyminiszter egy hónap alatt jelentést terjesszen be a Devizaközpont működéséről, másodszor, hogy a lakáskér­dést vegyék ki a javaslatból és külön tör­vényjavaslat alakjában terjesszék a Ház elé. A javaslatot nem fogadja el. Sándor Pál a következő szónok: Előre kijelenti, hogy a javaslatot elfogadja, bár evvel két és fél évre a hatalmat kiadjuk a kezünkből. A forradalmak óta jött kor­mányok az okai, hogy a külföld még mindig nem ismer bennünket. Bethlen be­csületesen törekedett arra, hogy rendezett állapotokat teremtsen, de az eredmény nem volt megfelelő, ezért távoznia kellett volna. Elismeri, hogy Tisza óta Bethlen az egyetlen tradicionális államférfi, aki eredményeket tudott elérni. Sem Andrássy, sem Apponyi nem bizonyultak jó vezetők­nek. Meg kell szüntetni a rendeletekkel való kormányzást és helyre­­ kell állítani a legteljesebben a törvény uralmát. A ja­­­­vaslatot nem taktikából fogadja el, hanem­­ vesztettük el a háborút!“? azért, mert az ország újjáépítését tartja szem előtt. Még több kölcsön ráférne erre az országra. Szóvá teszi a parlamenti ta­nácskozások színvonalát. A képviselők a legsértőbb szavakkal illetik egymást. A parlament nívóját föl kell emelni. A kül­föld olvassa a kiszínezett újságcikkekből ezeket a tanácskozásokat, ami nagyon rossz hatást kelt. Rámutat arra, hogy tu­­lajdonképen 1920-ban vesztettük el a há­borút, mert akkor Franciaország hajlandó lett volna visszacsatolni az elszakított te­rületeket, ha Magyarország biztosítéko nyújtott volna arra, hogy szomszédaival jó viszonyban akar élni. A békekötés részleteiről cikksorozatot írt egy Nelson nevű angol újságíró, aki bennfentes volt francia politikai körökben. A franciák a vasutat és a nagyipar ellenőrzését követelték, hogy ne mozgó­síthassunk és ágyúkat ne gyárthassunk. Ennek fejében Franciaország 1 millió frank kölcsönt nyújtott volna és 100 mil­liót adott volna nemzetközi kikötő építé­sére. A kormány az ajánlatot azonban visszautasította. Friedrich : Ezt már tárgyaltuk le a Ház­ban és maga foglalt legjobban állást ez ellen. Sándor Pál: Mert nem ismertem a dolog hátterét. Franciaország érdeke a monar­chia visszaállítása akár konföderáció, akár a Habsburg restauráció útján. Franciaor­szág csak habozik, hogy ezt a tervet Csehországon keresztül vagy máson ke­resztül, valósítja e meg ? Ezután a szaná­lási javaslatokat bírálja. Egyelőre nem emelik a vasúti díjszabást. De aztán aranyparitásos viteldíjak lesznek. Budapest. Legutóbb híre terjedt, hogy a Máv. ismét 50%-os tarifaemelést tervez. Mint értesülünk, illetékes helyen meg­cáfolták a tarifaemelés hírét. Azonban, ha a Máv. reorganizációja megtörténik, arany­paritásos tarifát fognak megállapítani. Májusban kezdi meg működését a Magyar Nemzeti Jegybank, Budapest. Mihelyt a vonatkozó tör­vényjavaslatokat a parlament letárgyalta és elfogadta, azonnal megkezdődnek a a jegybank felállítására vonatkozó elő­készületek. Először a részvényjegyzési felhívást bocsátják ki ■ ennek lejegyzése után lesz meg az alakuló közgyűlés. Az alakulást követő 1 hónapon belül pedig már működni fog a bank. Ennek időpontja május végére remélhető. Az eddigi tervek szerint a Devizaközpont, mint önállóan működő intézmény megszűnik és a Jegy­bank egyik osztályaként fog működni tovább. A Jegybank alaptőkéje 30 millió aranykorona lesz.______________________ A szerb királyi pár megkoronázása. Belgrád. Sándor király annélkül vette át az uralmat, hogy megkoronáztatta volna magát. A szerb fővárosban azonban már készülnek a koronázási ünnepségekre. A királlyá kenést a Skicza koronázó­ zárdá­­ban fogja végezni a szerb patriarcha.

Next