Egri Népújság, 1924. január-június (41. évfolyam, 1-149. szám)
1924-04-16 / 89. szám
Ára 800 korona. Eger, 1924. április 16. szerda, XLI. évf. 89. bjl Előfizetési díj postai szállítással Bgs hóra. 20XXX) K 1 Égész és félévi előfizetést Negyedévre 60.000 K '----t nem fogadnak el —POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám II. Az osztrákok és mi. Eger, 1925. ápr. 15. A külföldi kölcsön végeszakadatlan vitájával kapcsolatban nem érdektelen, ha némi összehasonlítást teszünk a Lajtán túli és a magyar lélek között. Nem is olyan régen, szinte a porba rujtva vergődött Ausztria. S akkor még Magyarország — a viszonyokhoz képest — virágjában volt. Csodálkozva olvastuk, hogy milyen szédületesek voltak az árak és munkabérek Ausztriában. Elképpedtünk, mikor a »gemütlich« Bécs vendéglői árszabásának roppant nagy számait olvastuk. Bizonyos elégültséggel gondoltunk a mi »fényesnek” mondható helyzetünkre, mert hiszen nálunk, a Lajtántúlhoz képest, nem volt nyomorúság, hanem inkább jólét A rend és nyugalom szempontjából is hasonlíthatatlanul könnyebb volt a helyzetünk , mint mezőgazdasági termelő ország, bizton remélhettünk a jobb jövőben. És mi történt ? dönt, Ausztria megszerezte a külföldi köramely azután helyrezökkentette közgazdasági és pénzügyi életét. És ez természetes is, mert hiszen a külföld érdeke is azt kívánja, hogy kihelyezett pénzét biztonságban tudja. Ezért számíthatunk más államok közgazdasági és pénzügyi támogatására, amely nagy segítségünkre lesz abban, hogy talpra álljunk. Ausztria megértette és megérezte, mit jelent ez a támogatás. Méltányolta is, mert hiszen a Reichsrath semmi nehézséget nem támasztott ellene s semmi akadályt eléje nem gördített. Az egész törvényjavaslatot megszavazta egy délelőtt. Meghallgatta Seypel kancellár rövid beszédét, a pártvezérek rövid hozzászólását, és egy-kettőre törvény lett a javaslatból. Milyen más a helyzet nálunk ? ! Jóllehet Magyarország éppen úgy a porba sújtva vergődik, mint akkor Ausztria : már hetek óta csépeli a nemzetgyűlés az üres szalmát. A szóáradat eleinte nyolc-, most meg már tizenhatórás üléseken folyik szakadatlanul.. össze A kisszámú ellenzék óraszámra hord hetet-havat, csak hogy az időt húzza s akadályozza a javaslatnak tető alá jutását. Megértjük ezt bizonyos mértékig az osztrák és a magyar vérmérséklet közötti különbségből, de nem tudjuk megmagyarázni mai, irtózatos komoly helyzetünkben. Ilyenkor el kellene hallgatnia minden más tényezőnek, vágynak, célnak, tervnek, érdeknek. Ilyenkor csak az ország, a nemzet érdeke jöhet számításba s az 1848. julius 11 -iki országgyűlés jelenetének kellett volna megismétlődnie. Pedig a nemzetgyűlésnek is akadt Nyáry Pálja az Apponyi Albert gróf személyében. A különbség csak az, hogy az ellenzék meghallgatta ugyan, de nem szívlelte meg ennek a patriarcha-politikusnak bölcs kijelentését . . . Sajnos, nálunk jobban tudják a politikusok egymást gyűlölni, mint a hazát szeretni. ■ff. Tulajdonképen 1920-ban Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését pontban 7 órakor nyitotta meg Szcítovszky Béla elnök. A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a szanálási javaslatok vitáját. Farkas István a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját bírálta. Nem helyesli, hogy a kormány lekötötte zálogba a vagyonváltsági jövedelmeket, mert ezzel megbénította a földreformot. A népoktatás és gyermekvédelem kiépítését és szociális politikát sürget. Ausztria példáját idézi, ahol a kormányok valósággal egymásra licitáltak szociális javaslataikkal. Két határozati javaslatot terjeszt be, mégpedig, hogy a pénzügyminiszter egy hónap alatt jelentést terjesszen be a Devizaközpont működéséről, másodszor, hogy a lakáskérdést vegyék ki a javaslatból és külön törvényjavaslat alakjában terjesszék a Ház elé. A javaslatot nem fogadja el. Sándor Pál a következő szónok: Előre kijelenti, hogy a javaslatot elfogadja, bár evvel két és fél évre a hatalmat kiadjuk a kezünkből. A forradalmak óta jött kormányok az okai, hogy a külföld még mindig nem ismer bennünket. Bethlen becsületesen törekedett arra, hogy rendezett állapotokat teremtsen, de az eredmény nem volt megfelelő, ezért távoznia kellett volna. Elismeri, hogy Tisza óta Bethlen az egyetlen tradicionális államférfi, aki eredményeket tudott elérni. Sem Andrássy, sem Apponyi nem bizonyultak jó vezetőknek. Meg kell szüntetni a rendeletekkel való kormányzást és helyre kell állítani a legteljesebben a törvény uralmát. A javaslatot nem taktikából fogadja el, hanem vesztettük el a háborút!“? azért, mert az ország újjáépítését tartja szem előtt. Még több kölcsön ráférne erre az országra. Szóvá teszi a parlamenti tanácskozások színvonalát. A képviselők a legsértőbb szavakkal illetik egymást. A parlament nívóját föl kell emelni. A külföld olvassa a kiszínezett újságcikkekből ezeket a tanácskozásokat, ami nagyon rossz hatást kelt. Rámutat arra, hogy tulajdonképen 1920-ban vesztettük el a háborút, mert akkor Franciaország hajlandó lett volna visszacsatolni az elszakított területeket, ha Magyarország biztosítéko nyújtott volna arra, hogy szomszédaival jó viszonyban akar élni. A békekötés részleteiről cikksorozatot írt egy Nelson nevű angol újságíró, aki bennfentes volt francia politikai körökben. A franciák a vasutat és a nagyipar ellenőrzését követelték, hogy ne mozgósíthassunk és ágyúkat ne gyárthassunk. Ennek fejében Franciaország 1 millió frank kölcsönt nyújtott volna és 100 milliót adott volna nemzetközi kikötő építésére. A kormány az ajánlatot azonban visszautasította. Friedrich : Ezt már tárgyaltuk le a Házban és maga foglalt legjobban állást ez ellen. Sándor Pál: Mert nem ismertem a dolog hátterét. Franciaország érdeke a monarchia visszaállítása akár konföderáció, akár a Habsburg restauráció útján. Franciaország csak habozik, hogy ezt a tervet Csehországon keresztül vagy máson keresztül, valósítja e meg ? Ezután a szanálási javaslatokat bírálja. Egyelőre nem emelik a vasúti díjszabást. De aztán aranyparitásos viteldíjak lesznek. Budapest. Legutóbb híre terjedt, hogy a Máv. ismét 50%-os tarifaemelést tervez. Mint értesülünk, illetékes helyen megcáfolták a tarifaemelés hírét. Azonban, ha a Máv. reorganizációja megtörténik, aranyparitásos tarifát fognak megállapítani. Májusban kezdi meg működését a Magyar Nemzeti Jegybank, Budapest. Mihelyt a vonatkozó törvényjavaslatokat a parlament letárgyalta és elfogadta, azonnal megkezdődnek a a jegybank felállítására vonatkozó előkészületek. Először a részvényjegyzési felhívást bocsátják ki ■ ennek lejegyzése után lesz meg az alakuló közgyűlés. Az alakulást követő 1 hónapon belül pedig már működni fog a bank. Ennek időpontja május végére remélhető. Az eddigi tervek szerint a Devizaközpont, mint önállóan működő intézmény megszűnik és a Jegybank egyik osztályaként fog működni tovább. A Jegybank alaptőkéje 30 millió aranykorona lesz.______________________ A szerb királyi pár megkoronázása. Belgrád. Sándor király annélkül vette át az uralmat, hogy megkoronáztatta volna magát. A szerb fővárosban azonban már készülnek a koronázási ünnepségekre. A királlyá kenést a Skicza koronázó zárdában fogja végezni a szerb patriarcha.