Egri Népújság, 1924. január-június (41. évfolyam, 1-149. szám)
1924-04-18 / 91. szám
Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra. . 20.000 K 1 Egész és félévi előfizetést Kentéért« «0.000 K 1 ----- nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAY IMRESzerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám 11. Napi politika. A jegybank részvényeinek jegyzésére tegnap szövegezték meg a felhívást a pénzügyminisztérium államtitkárának és Bod Jánosnak közreműködésével. A felhívás arra kéri a gazdákat,hogy vegyék ki hazafias kötelességtudással részüket a jegybank megalapításából és anyagi erejükhöz mérten jegyezzenek a részvényekből. A felhívást az Országos Mezőgazdasági Kamara nevében Almássy Imre gróf elnök és Marschall Ferenc igazgató írták alá. A miniszterelnök a nemzetgyűlés ülésén nyilatkozik a parlamentben elhangzott ellenzéki kívánságokról. Ez a nyilatkozat az általános vita végén, tehát esetleg már a mai napon várható. A miniszterelnök részletesen ki fog terjeszkedni minden ellenzéki kívánságra, s azokat, amelyek a javaslatok lényegét nem érintik, megfontolás tárgyává teszi s azok honorálása elől nem is fog elzárkózni. Különösebb érdeklődéssel várják a miniszterelnök nyilatkozatát a pénzügyi bizottság újjászervezéséről. Azokat a híreket, amelyek a kormánypárt és a demokratikus ellenzék közötti tárgyalásokról szóltak, megerősítik. A tárgyalások azonban nem hivatalos formában indultak meg a szanálási vita gyors befejezése céljából. Főleg Berky Gyula és Erődy Harrach Tihamér fáradoznak azon, hogy az ellenzéket meggyőzzék a kormány azon szándékáról, hogy a javaslatok letárgyalása után nem fog elzárkózni az elől, hogy az ellenzék követeléseit megfontolja és ezekre vonatkozóan tárgyalásokat kezdjen. Ma pedig Huszár Károly, Heinrich Ferenc, Almássy László, Pesthy Pál stb. már hivatalosan is tárgyalnak az ellenzékkel. A közvetítők a legjobb reményekkel néznek a tárgyalások eredménye elé. Miskolcz bizalmat szavazott a kormánynak Miskolcz. A város tegnapi közgyűlésén elhatározta a tb. bizottság, hogy a kormányt legmesszebbmenő bizalmáról biztosítja, feliratban üdvözli és a szanálási javaslatok mielőbbi letárgyalását kívánja. Az indítványt Lichtenstein László és társai nyújtották be és Halmay Béla dr. főjegyző terjesztette elő. Angol kormányválság fenyeget. London: Macdonald a jövő hó közepén beadja lemondását, mert a munkáskormány helyzete a konzervatívok és liberálisok merev álláspontja miatt, mindinkább tarthatatlannak mutatkozik. Az alsóház feloszlatásáról is beszélnek. s Ára hétköznap 800 kor., vasárnap 1000 kor. Eger, 1924. április 18. péntek, XLI. évi 91. m. Bethlen István gróf miniszterelnök nagy beszédet mondott a nemzetgyűlésen, ülését Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai pontban 7 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend szerint következik a szanálási javaslat folytatólagos tárgyalása- Az elnök felolvassa azoknak a képviselőknek nevét, akik a zárószó jogán fognak felszólalni. Mielőtt az elnök ezeket a képviselőket felszólalásra hívná, Bethlen István gróf szólal fel. (Halljuk, halljuk!) Bethlen gróf: Legyen szabad — úgymond — azok után, amiket a pénzügyminiszter úr kifejtett, az általános vita befejezésekor reflektálni azokra a dolgokra, amik az ellenzéki oldalról elhangzottak. Azok a beszédek külpolitikai, alkotmányjogi, belpolitikai és pénzügyi szempontból foglalkoztak a javaslattal. Legyen szabad a kérdések minden csoportjával foglalkozni és a magam s a kormány álláspontját kifejteni. A beszédek során az objektív kritikától kezdve találkozunk egészen a hazaárulás vádjáig, találkozunk szemrehányásokkal is. A kormány maga részéről azon az állásponton van, hogy az objektív kritikát megfelelő válaszban kell részesíteni. Én megértem azokat, akik a javaslatban kifogásolják a külföldi ellenőrzést. Nem csak megértem. Ne méltóztassék azt gondolni, mintha a kormánynak örömet szerzett volna az a kontroll, hanem méltányoljuk is ezeket a felfogásokat. Nem úgy van most, mint a régi időben, mikor szabadon vehettünk fel kölcsönt Most az a helyzet, hogy csak kontroll mellett juthatunk kölcsönhöz. Ezt a körülményt a mai helyzetben kell keresni. A szónokok egyik része a helyzet okát megtalálta a külpolitikai viszonyokban, amelyek ma Európában uralkodnak. Mások azonban a kormány tehetetlenségével magyarázták a kontrollt és hasonló dolgokat. Azok, úgy látszik, nem látják azt a külpolitikai helyzetet, amely jelenleg fennáll. Azokat mindenképen figyelembe kell venni. Ismétlem: én csak objektív kritikával akarok foglalkozni. Nem lehet hivatásunk egymás viszonyaiba nézni, egymás becsületes intencióiban kételkedni. Ahol látom, hogy az objektív kritika mellett más intenció érvényesül, ahol gyanúsítást tapasztalok, ahol egyeseknek hazafias meggyőződését is kétségbe vonják, ott semmi objektivitásról nem lehet beszélni. Itt nemcsak megszűnik a vitatkozás lehetősége, hanem a kormány a tekintélyét is feladná, ha ily kritikára a maga részéről válaszolna. Ami ma a külpolitikai felfogást illeti, Apponyi Albert jól fejezte ki magát, amikor azt mondotta, hogy az akció egyik forrásának azt kell tekintenünk, hogy a nagyhatalmak arra törekednek, hogy Középeurópában konszolidáció alakuljon ki, de evvel szemben állott azok törekvése, akik nem tudván megfeledkezni a múltról, a maguk egoisztikus törekvéseit tovább folytatták és a szanálást lehetetlenné akarták tenni. Andrássy szerint mi nagy bizalmatlansággal állottunk szemben a külföld részéről és ezért nem volt eredményes a törekvésünk. Én azt hiszem, hogy minden hazafias érzésű embernek kötelessége a mai körülmények között az erre vonatkozó felfogását kifejteni. Mindenekelőtt kötelessége a kormánynak az, hogy rámutasson arra, hogy kontroll nélkül nem vagyunk képesek kölcsönt szerezni. — Rá kell mutatni az okokra, amelyek mutatják, hogy itt vis major áll fenn. Rossz tanácsadója a nemzetnek, aki az hiszi, hogy most is azokon az utakon járhatunk, amelyeken jártunk, amikor egy nagyhatalomnak voltunk részese. Azt megteheti egy egyén, hogy öngyilkos legyen, amikor mindene elveszett, de egy nemzetet ilyen útra vezetni lehetetlen. (Folytatás a 3-ik oldalon.) Kisebbségi konferencia lesz Bécsben. Meghívták a magyarokat is! Bécs. Hat hét múlva kisebbségi konferencia lesz Bécsben. A konferencia eszméje angol politikusoktól származik s azon csak parlamenti képviselők vehetnek részt, mégpedig az utódállamok valamennyi kisebbségének képviselői. Meghívást kaptak Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia és Románia kisebbségei is, tehát a németek, magyarok, rutének, horvátok, szlovének, mohamedánok stb. Az ülések nyilvánosak lesznek. Ezúttal az államok határaival nem foglalkoznak, csak arról fognak beszélni, hogy milyen eszközökkel nyomják el a különböző államférfiak a békeszerződés megsértésével a kisebbségeket. Konkrét követeléseket fognak megszerkeszteni, amelyeket a Népszövetség elé fognak terjeszteni. sateaeeeeeenesmstmBHeHeHeeeBeaeflee Bratianu a törököket akarja szövetségbe vonni Oroszország ellen. Konstantinápoly. Bratianu oláh külügyminiszter április 20-án Konstantinápolyba utazik. Bár a látogatást magánjellegűnek mondják, diplomáciai körökben mégis azt hiszik, hogy Románia az orosz veszedelemre való tekintettel a törököknél keres segítséget, vagy legalább is semlegességi szerződést akar velük kötni.