Egri Népújság, 1924. január-június (41. évfolyam, 1-149. szám)

1924-04-18 / 91. szám

Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra. . 20.000 K 1 Egész és félévi előfizetést Kentéért« «0.000 K 1 ----- nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAY IMRE­Szerkesztőség: Eger, Liceu­m. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon­szám 11. Napi politika. A jegybank részvényeinek jegyzésére tegnap szövegezték meg a felhívást a pénzügyminisztérium államtitkárának és Bod Jánosnak közreműködésével. A fel­hívás arra kéri a gazdákat,­­hogy vegyék ki hazafias kötelességtudással részüket a jegybank megalapításából és anyagi ere­jükhöz mérten jegyezzenek a részvények­ből. A felhívást az­­ Országos Mezőgazda­sági Kamara nevében Almássy Imre gróf elnök és Marschall Ferenc igazgató írták alá. A miniszterelnök a nemzetgyűlés ülésén nyilatkozik a parlamentben elhangzott ellenzéki kívánságokról. Ez a nyilatkozat az általános vita végén, tehát esetleg már a mai napon várható. A miniszterelnök részletesen ki fog terjeszkedni minden ellenzéki kívánságra, s azokat, amelyek a javaslatok lényegét nem érintik, megfon­tolás tárgyává teszi s azok honorálása elől nem is fog elzárkózni. Különösebb érdeklődéssel várják a miniszterelnök nyi­latkozatát a pénzügyi bizottság újjászer­vezéséről. Azokat a híreket, amelyek a kormány­párt és a demokratikus ellenzék közötti tárgyalásokról szóltak, megerősítik. A tár­gyalások azonban nem hivatalos formá­ban indultak meg a szanálási vita gyors befejezése céljából. Főleg Berky Gyula és Erődy Harrach Tihamér fáradoznak azon, hogy az ellenzéket meggyőzzék a kormány azon szándékáról, hogy a javaslatok le­­tárgyalása után nem fog elzárkózni az elől, hogy az ellenzék követeléseit meg­fontolja és ezekre vonatkozóan tárgyalá­sokat kezdjen. Ma pedig Huszár Károly, Heinrich Ferenc, Almássy László, Pesthy Pál stb. már hivatalosan is tárgyalnak az ellenzékkel. A közvetítők a legjobb re­ményekkel néznek a tárgyalások ered­ménye elé. Miskolcz bizalmat szavazott a kormánynak­ Miskolcz. A város tegnapi közgyűlé­sén elhatározta a tb. bizottság, hogy a kormányt legmesszebbmenő bizalmáról biztosítja, feliratban üdvözli és a szaná­lási javaslatok mielőbbi letárgyalását kí­vánja. Az indítványt Lichtenstein László és társai nyújtották be és Halmay Béla dr. főjegyző terjesztette elő. Angol kormányválság fenyeget. London: Macdonald a jövő hó köze­pén beadja lemondását, mert a munkás­­kormány helyzete a konzervatívok és li­berálisok merev álláspontja miatt, mind­inkább tarthatatlannak mutatkozik. Az alsóház feloszlatásáról is beszélnek. s Ára hétköznap 800 kor., vasárnap 1000 kor. Eger, 1924. április 18. péntek, XLI. évi 91. m. Bethlen István gróf miniszterelnök nagy beszédet mondott a nemzetgyűlésen, ülését Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai pontban 7 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend szerint következik a sza­nálási javaslat folytatólagos tárgyalása- Az elnök felolvassa azoknak a képviselők­nek nevét, akik a zárószó jogán fognak felszólalni. Mielőtt az elnök ezeket a kép­viselőket felszólalásra hívná, Bethlen Ist­ván gróf szólal fel. (Halljuk, halljuk!) Bethlen gróf: Legyen szabad — úgy­mond — azok után, amiket a pénzügy­miniszter úr kifejtett, az általános vita befejezésekor reflektálni azokra a dol­gokra, amik az ellenzéki oldalról elhang­zottak. Azok a beszédek külpolitikai, al­kotmányjogi, belpolitikai és pénzügyi szem­pontból foglalkoztak a javaslattal. Legyen szabad a kérdések minden csoportjával foglalkozni és a magam s a kormány ál­láspontját kifejteni. A beszédek során az objektív kritikától kezdve találkozunk egészen a hazaárulás vádjáig, találkozunk szemrehányásokkal is.­­ A kormány maga részéről azon az állásponton van, hogy az objektív kri­tikát megfelelő válaszban kell részesíteni. Én megértem azokat, akik a javaslatban kifogásolják a külföldi ellenőrzést. Nem csak megértem. Ne méltóztassék azt gon­dolni, mintha a kormánynak örömet szer­zett volna az a kontroll, hanem méltányol­juk is ezeket a felfogásokat. Nem úgy van most, mint a régi időben, mikor sza­badon vehettünk fel kölcsönt Most az a helyzet, hogy csak kontroll mellett jutha­tunk kölcsönhöz. Ezt a körülményt a­­ mai helyzetben kell keresni. A szónokok egyik része a helyzet okát megtalálta a külpolitikai viszonyokban, amelyek ma Európában uralkodnak. Má­sok azonban a kormány tehetetlenségével magyarázták a­­ kontrollt és hasonló dol­gokat. Azok, úgy látszik, nem látják azt a külpolitikai helyzetet, amely jelenleg fenn­áll. Azokat mindenképen figyelembe kell venni. Ismétlem: én csak objektív kriti­kával akarok foglalkozni. Nem lehet hi­vatásunk egymás viszonyaiba nézni, egy­más becsületes intencióiban kételkedni. Ahol látom, hogy az objektív kritika mel­lett más intenció érvényesül, ahol gyanú­sítást tapasztalok, ahol egyeseknek haza­fias meggyőződését is kétségbe vonják, ott semmi objektivitásról nem lehet beszélni.­­ Itt nemcsak megszűnik a vitatko­zás lehetősége, hanem a kormány a tekin­télyét is feladná, ha ily kritikára a maga részéről válaszolna. Ami ma a külpolitikai felfogást illeti, Apponyi Albert jól fejezte ki magát, amikor azt mondotta, hogy az akció egyik forrásának azt kell tekinte­nünk, hogy a nagyhatalmak arra töreked­nek, hogy Középeurópában konszolidáció alakuljon ki, de evvel szemben állott azok törekvése, akik nem tudván megfeledkezni a múltról, a maguk egoisztikus törekvé­seit tovább folytatták és a szanálást lehe­tetlenné akarták tenni. Andrássy szerint mi nagy bizalmatlansággal állottunk szem­ben a külföld részéről és ezért nem volt eredményes a törekvésünk. Én azt hiszem, hogy minden hazafias érzésű embernek kötelessége a mai körülmények között az erre vonatkozó felfogását kifejteni. Min­denekelőtt kötelessége a kormánynak az, hogy rámutasson arra, hogy kontroll nél­kül nem vagyunk képesek kölcsönt sze­rezni. — Rá kell mutatni az okokra, ame­lyek mutatják, hogy itt vis major áll fenn. Rossz tanácsadója a nemzetnek, aki az hiszi, hogy most is azokon az utakon jár­­­hatunk, amelyeken jártunk, amikor egy nagyhatalomnak voltunk részese. Azt megteheti egy egyén, hogy öngyilkos le­gyen, amikor mindene elveszett, de egy nemzetet ilyen útra vezetni lehetetlen. (Folytatás a 3-ik oldalon.) Kisebbségi konferencia lesz Bécsben. Meghívták a magyarokat is! Bécs. Hat hét múlva kisebbségi kon­ferencia lesz Bécsben. A konferencia esz­méje angol politikusoktól származik s azon csak parlamenti képviselők vehetnek részt, még­pedig az utódállamok vala­mennyi kisebbségének képviselői. Meghí­vást kaptak Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia és Románia kisebbségei is, tehát a németek, magyarok, rutének, hor­­vátok, szlovének, mohamedánok stb. Az ülések nyilvánosak lesznek. Ezúttal az államok határaival nem foglalkoznak, csak arról fognak beszélni, hogy milyen eszkö­zökkel nyomják el a különböző államfér­fiak a békeszerződés megsértésével a ki­sebbségeket. Konkrét követeléseket fognak megszerkeszteni, amelyeket a Népszövet­ség elé fognak terjeszteni. sateaeeeeeen­esmstmBHeHeHeeeBeaeflee Bratianu a törököket akarja szövetségbe vonni Oroszország ellen. Konstantinápoly. Bratianu oláh kül­ügyminiszter április 20-án Konstantiná­­polyba utazik. Bár a látogatást magán­jellegűnek mondják, diplomáciai körök­ben mégis azt hiszik, hogy Románia az orosz veszedelemre való tekintettel a tö­rököknél keres segítséget, vagy legalább is semlegességi szerződést akar velük kötni.

Next