Egri Népújság, 1927. január-június (44. évfolyam, 1-145. szám)
1927-04-29 / 96. szám
2 Európa második leghosszabb hídja épül fel Belgrád és Pancsova között. Belgrád, április 28. A szkupstina megszavazta a Belgrád és Pancsova között építendő új Duna-híd 300 millió dinár költségét. Az építési munkálatokat már megkezdték. — 1930-ra készen kell lennie az új hídnak, mely 1200 méter hosszú lesz és így második leghosszabb híd lesz Európában. A vasszerkezeteket az új hídhoz egy német konzorcium szállítja a jóvátételi számlára. Mami BMassBBRBHMMaeiwnsia Hamis tanuzásra való rábírás miatt elítéltek egy szentesi ügyvédet. Szeged, április 28. A szegedi büntető törvényszék ma délelőtt dr. Balázs Imre szentesi ügyvédet hamistanuzásra való rábírás miatt 4 havi fogházra, a hamis tanukat pedig 4-től 14 hónapig terjedő börtönbüntetésre ítélte. Vasárnap délelőtt ismeretterjesztő előadást tart Siposs Géza gyáros az Urániában. Mint már többször írtuk, vasárnap délelőtt 11 órakor az Uránia mozgóban vetített képekkel illusztrált előadást tart Siposs Géza, II. Lajos bajor királyról, aki 40 évvel ezelőtt oly tragikusan fejezte be művészi inspirációkkal telített életét , aki megépíttette azokat az itt bemutatandó királyi kastélyokat, amelyeknek csodájára jár az egész világ. Az jótékonycélú előadás tartalma olyan benyomást tesz majd közönségére, mintha a helyszínen közvetlen szemlélői volnánk azoknak a csodás alkotásoknak, amelyek a romantikus életű királynak és igazi művészetének hírét örök időkre megőrzik s amelyek tanulságosak lehetnek mindenkire nézve, aki a formát, ízlést és így az esztétikát is szereti. ■sucsbksk £ BsaesassBissjcsa aa esess SORI NAPDJBA! Akció indul a vitézségi érmek díjainak rendezése ügyében. Több képviselő akciót indított legutóbb a hadi vitézségi érmek pótdíjának kifizetése, illetőleg megváltása ügyében. Körülbelül félmillió vitézségi éremtulajdonos van az országban, akik hosszú idő óta az érmeik után járó pótdíjakat vagy egyáltalán nem, vagy csak elenyésző csekély mértékben kapták meg az illetékes hatóságok útján. A vitézségi éremtulajdonosok hiába fordultak a honvédelmi minisztériumhoz, minden próbálkozásuk eredménytelen maradt, a pótdíjakat nem fizették ki nekik. Az érdekes problémával kapcsolatban Szabó Sándor munkatársunk előtt a következőket mondotta : **••*> * mws»«w»dws äMMfr»*:-■»>«sewine*» vtr&mnMs*<sa<n> — Én abban a hiszemben vagyok, hogy valóban bekövetkezik az, hogy a népjóléti miniszter a rokkantellátási adóból juttat valamit a vitézségi éremtulajdonosoknak. Végeredményben ez helyes megoldás volna, ha a népjóléti tényleg tudnának valami dotációt adni erre a célra. A vitézségi érmek pótdíjának és megváltásának kérdését épp oly fontosnak tartom, mint a hadikölcsön valorizálás problémáját. Erre való tekintettel a legközelebb okvetlenül felvetjük ezt a kérdést és kérni fogjuk a kormányt, hogy keressen valamilyen megoldást. Csalás és lopás miatt elitélt gazdasági cseléd. Kovács József (paksi) 26 éves mezőkövesdi gazdasági cseléd Kormos Rezső kápolnai terménykereskedőtől hamis igazolvánnyal, nem létező búzára 64 pengő előleget vett fel, gazdájától, Tóbiás Bálint mezőkövesdi gazdától pedig több ízben kisebb nagyobb mennyiségű gabonát lopott. A gabona eladásánál Kis Imre, Ritter Lajos és Orosz János kápolnai legények voltak segítségére, akikkel Kovács a szerzett pénzt elmulatta. Az egri kir. törvényszéken csalás és lopás vétsége miatt Kovács Józsefet 4 hónapi fogházra, 8 pengő pénzbüntetésre, 2 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanezen időre való felfüggesztésére, míg Kis, Ritter és Orosz kápolnai legényeket orgazdaság vétsége miatt 21—21 napi fogházra ítélte a biróság. Tizenhárom évi fegyházra ítélte a kecskeméti kir. törvényszék Schmidt Ferencet, aki Jakabszálláson a templomban meggyilkolta az oltár előtt imádkozó Magyar György plébánost. A királyi ügyész súlyosbításért felebbezett az ítélet ellen. Kecskemét, április 28. A kecskeméti kir. törvényszék büntető tanácsa három napon át tartó főtárgyalás után ma hirdette ki ítéletét Magyar György jakabszállási plébános borzalmas meggyilkolásának bűnpszében. Magyar György plébános 1926. május 29. én délután fél négy órekor a jakabszállási r. kath. templomban a litániát végezte Schmidt Ferenc abonyi születésű 32 éves orgoványi kereskedő, egy részeges, erkölcstelen életet élő ember, aki az első padsorokban hallgatta a vecsernyés a litánia végén hirtelen előrántotta Frommer-pisztolyát és 4—5 lépés távolságból agyonlőtte az oltár előtt imádkozó papot. Az elvetemült gyilkos a törvényszék előtt is cinikusan, szinte kihívóan viselkedett és az 50 tanú terhelő vallomásával szemben folyton azt hangoztatta, hogy nem előre megfontolt szándékkal követte el a legszörnyűbb gyilkosságot, amelyet valaha tárgyalt a bíróság. Rág Miklós törvényszéki tanácselnök ma délben fél egy órakor hirdette ki az ítéletet. A kir. törvényszék bűnösnek mondta ki Schmidt Ferencet a büntetőtörvénykönyv 279. szakaszába ütköző szándékos emberölés bűntettében azért, mert Magyar György jakabszállási r. kath lelkészt a templomban, az oltár előtt, litánia közben, tettét előre meg nem fontolva, agyonlőtte. Ezért a bíróság Schmidt Ferencet a mérsékelt enyhítő körülmények figyelembe vételével 13 évi fegyházra ítélte. A kir. ügyész súlyosbításért felebbezett az ítélet ellen. Cserkészek a gyermekvédelem szolgálatában. A cserkészek között mozgalom indult meg a külvárosok züllésnek induló gyermekeinek megmentésére. Egy cserkésztörvény szerint »a cserkész ahol tud, segít« a törvénynek talán egyik legszebb megvalósítása ez a gyermekvédelmi akció, melyet nemrég indított meg Borsitzky Sándor dr. budapesti rendőrkapitány, a Magyar Cserkész Szövetség ügyésze. Az önkéntes munkára jelentkezett öreg cserkészek száma a fővárosban jelenleg százon felül van s a vidéken most vannak alakulóban hasonló — — cserkészekből álló — gyermekvédelmi csoportok. A húsz éven felüli cserkészeket előzőleg kioktatják az idevágó törvényekre és rendeletekre, a gyermek-kriminalisztika és kriminélpszichológia, valamint a fennálló szociális társadalmi berendezések ismeretére, hogy kellő felkészültséggel támogathassák a fiatalkorú bíróságok, a rendőri gyermekbíróságok s a fiatalkorúak ügyészének ezirányu tevékenységét 18. CS8 3S8E2iffil3aj»K3SSS3B3KS HSS «SJSSRJ «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában 1» 1927. április 29 HÍREK - Eger, 1927. április 29. — Fecském, drága kis madaram, hát megjöttél? El-elrőppenszereszem alatt és fejem fölött, talán hálásan köszöngeted, hogy megőriztem a régi fészket, vagy üdvözölsz, mint szerető, régi ismerőst, vagy tán azt kérdezed, hogy birtokba veheted e ismét nálam kis tanyádat? Nézd, mosolygok, igy látja szívesen vendégét és így ad beleegyezést az, aki szeret. Hanem, merre jártál, mit láttál? Ne hidd, hogy csicsergésedet nem tudom megérteni! Tehát ezeket mondod : Messze, messze innét pogány, vad népek laknak. Tőlük jöttem. Kis fecskeszivem, mely naponta legszebb dalával énekel az ég felé, nagyon szomorú volt ottan, hol az emberek nem ismerik még sem az Istent, sem az igazságot, sem az erkölcsöt. Anyák megölik gyermekeiket, az asszonyt élve temetik meghalt férje mellé. Ott az az erényes ember, aki sokat gyilkolt és aki borzut tud állani. Arrafelé a babona és bűbájolás a divat és borzalmas nyavalyákban százezrek kínlódnak és élő emberek testén bűzlik és rothad a hús. Örültem, hogy elszánhattam szomorú földjükről. Ahogy repültem időfelé, útközben egy nagy város legnagyobb palotájának ablakára szállottam pihenni. Ott hallottam, hogy jó emberek segíteni akarnak azokon a szegény pogányokon, világosságot akarnak közéjük küldeni, hitet és szeretetet, jó szót és orvosságot. Megveregettem csőrömmel ott azt a nagy ablakot: nálunk madaraknál igy szokás csókolni... * Én pedig udvaromról felsétáltam szobámba s az íróasztalomon levő missiós perselybe bedobtam egy fényes ezüstpengőt. Kádár József. Bethlen István grófot Miskolc díszpolgárává választják. Szerdán délben Mikszáth Kálmán főispán hivatalában értekezlet volt, amelyen a törvényhatósági bizottság meghívott, különböző pártokhoz tartozó tagjai vettek részt. Az értekezleten arról volt szó, hogy indítványt terjesztenek elő, amelyben javasolni fogják Bethlen István gróf miniszterelnöknek olaszországi sikerei alkalmából Miskolc város díszpolgárává való választását. Az indítványhoz az értekezlet hozzájárult s így azt a közgyűlés vita nélkül fogja határozattá emelni.