Eger, 1942. július-december (53. évfolyam, 103-206. szám)
1942-07-22 / 115. szám
2 FOI* T? paté rozsdabarna, az egészségügyi csapaté fekete, a testőrségé skarlátvörös, a képviselőházi őrségé pedig skarlátvörös posztó. A méneskari tisztek és legénység is vörös posztót, a tábori lelkészek és honvédorvosok feketebársony, a hadbírák vörösbársony, a honvédmérnökök meggyszínvörös bársony, a hadbiztosok karminvörös bársony, a gazdászati tisztek karminvörös posztó, a honvédállatorvosok sötétkék bársony, a nevelőtanárok lilabársony, a gyógyszerügyi tisztviselők fekete posztók, a számvevőségi tisztviselők karminvörös posztó, a műszaki tisztviselők meggyszínvörös posztó, az irodai tisztviselők pedig papagályzöld posztó hajtókát viselnek. F) közönség segítsen a kormánynak a zugforgalom megszüntetésében A gazdasági cselédek ügye a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya előtt Eger, július 22. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya július 18-án ülést tartott. Györffy Kálmán elnöki megnyitójában széles áttekintést nyújtott a gazdasági helyzet pillanatnyi kívánalmairól, elsősorban a mezőgazdasági munkabérek, cseléd, summás és napszámos munkások ellátási, ruha- és lábbeli igényeinek megoldását sürgetve. A közellátás igényeinek megfelelően termelni ma igen nehéz feladat a sokirányú rendelkezés következtében, veszedelmes és útját kell állni a meg nem engedett úton való, úgynevezett fekete forgalom szélesebb körökben való kialakulásának, mert ez a termelési rend felborulásához és a városi ellátás csődjéhez vezethetne. A kormányzat körültekintéssel és szigorral kezeli ezeket a kérdéseket, de a gazdatársadalom önfegyelmének és rendfenntartási ösztöneinek is segítségére kell lennie a kormánynak ebben az irányban. Az elnöki megnyitóhoz Borhy Miklós, Déry Gyula, Jankó-Brezovay András, Kakassy Ödön, Molnár Gusztáv és Szabó Gyula hozzá. Megállapították, hogy szóltak a viszonyok eltolódása következtében az eddigi természetbeni járandóságra épített cselédfizetési rendszer abban a pillanatban, amint a gazdasági cseléd ellátottsága korlátozódik, csődöt mond és a gazdaságok, beleértve a kisgazdaságokat is, állandó munkaerő nélkül fognak maradni. A gazdasági cseléd Heves megye szőlő- és kertkultúrával telített, vagy iparilag fejlettebb vidékein a magas napszám és egyéb természetű munkabéreket látva, azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a jövő évre ő is a „szabad foglalkozás után néz. A nagy munkáskereslet mellett a viszonylag kisebb létszámú gazdasági cselédség ilyen irányú tervezgetései sikerrel is fognak járni, viszont a mezőgazdasági termelésben a közellátásnál fontos szerepet betöltő, 40—50 holdnál kezdődő gazdaságok munkaerő nélkül maradnak. A lábbeli- és ruházatbeli ellátás s egyéb részletkérdések megtárgyalása után a választmány a miniszterelnökhöz intézendő feliratban mezőgazdaságnak a gazdasági élet minden kérdésével összefüggő kérdései intézményes rendezését fogja kérni. Balogh István igazgató beszámolt a megyében befejezéshez közeledő szarvasmarha igénybevételi akció során szerzett tapasztalatokról, dicsérőleg emlékezve meg a községi elöljáróságok és elsősorban a jegyzők nagy körültekintéssel és lelkiismeretességgel végzett munkájáról s a gazdatársadalom megértéséről. Jelentésének érdekes része volt az, amely Heves megyét közelebbről érdeklő gyümölcs- és zöldfőzelékpiac belföldi és külföldi értékesítési lehetőségeinek széleskörű fokozódásáról számolt be, megállapítva, hogy a viszonylag igen nagy területen termelt paradicsom és dinnye értékesítése a megfelelő előkészítések után biztosítva van. Dr. Déry Gyula, a lótenyésztési szakosztály-igazgató a lótörzskönyvezési munkák befejezéséről adott számot és a füzesabonyi lódíjazásról számolt be, végül Szabó Gyula terjesztett elő indítványt a nova- és otelló-kérdés rendezéséről, melyet a választmány elfogadva, a miskolci Kamara szőlő- és borgazdasági szakosztályának legközelebbi ülése elé utalt. Az indítvány lényege az, hogy a nova-borok forgalomból való kivonását kell a kormányzatnak biztosítania, ezzel szemben az otellóboroknak a direkttermő jellegtől függetlenül a rendes szokványborokhoz hasonló, korlátozások nélküli forgalmat kell biztosítania. Györffy Kálmán elnök indítványozta, hogy az igazgató-választmányi ülés táviratban üdvözölje Szinyei-Merse Jenő kultuszminisztert kinevezése alkalmából. Az új kultuszminiszter nemcsak mint heves megyei földbirtokos, hanem mint az egyesület igazgató-választmányának tagja is, élénk részt vett az egyesület közérdekű munkájában. Ugyancsak elhatározták az elnök indítványára Konkoly-Thege Sándor államtitkárnak üdvözlését is, kinek kinevezése megyeszerte a legnagyobb örömet keltette. Konkoly-Thege Sándort az OMKE heves megyei állattenyésztési vándorgyűlése és tanulmányútja során a 1942- július 22 fél vármegye gazdaközönsége közvetlenül megismerte és megszerette, benne és működésében biztos zálogát látja annak, hogy a mezőgazdaság és állattenyésztés legégetőbb kérdései megoldásánál fokozott körültekintés és hozzáértés fognak érvényesülni. A mezőgazdaságban dolgozók gabonafejadagjának felemelését kéri a miskolci Gazdakamara Eger, július 22. Most tartott közgyűlése egyhangú határozatából a miskolci Gazdakamara felterjesztésben kérte közellátásügyi minisztertől, hogy a a nehéz testi munkát végző mezőgazdasági munkás és minden dolgozó kisgazda részére a kenyérgabonafejadagot 350 kg-ra, minden más családtagnál 250 kg-ra, a mezőgazdasági cselédeknél pedig a férfi fejadagot 500 kg-ra felemelje. A kora hajnaltól késő estig állandóan és a legnehezebb beosztásban dolgozó cselédek, munkások és kisgazdák teljes munkaképességének biztosítása céljából erre múlhatatlanul szükség van. A kérelem hivatkozik a gazdasági cselédek és kisbirtokosok megszokott és nehezen változtatható táplálkozási módjára és annak jelentőségére, hogy a gazdasági cselédeket a termelés zavartalansága érdekében megfelelő kedvezményekkel kell a gazdaságokhoz kötni a jelenlegi nehéz munkásviszonyok mellett, amikor a jobban fizető ipari és bányaüzemek a legjobb mezőgazdasági munkások jelentékeny részét fokozódó mértékben elvonják a mezőgazdaságtól. A 3600/1942. M. E. sz. rendelet 7. §-a a fejadag szükséghez mért módosítására lehetőséget ad. Egert a miskolci kerületi gazdasági főfelügyelőséghez osztották be A földművelésügyi kormányzat a mezőgazdaság fejlesztését célzó milliárdos tervvel kapcsolatban elhatározta, hogy tökéletesíti a földművelésügy adminisztrációját is. — így elhatározta a földművelésügyi minisztérium, hogy decentralizálja az ügyeket és a gazdasági felügyelőségek fölé széles hatáskörrel kerületi főfelügyelügyelőségeket szervez. Az ország kerületi beosztása már meg is történt s ebben Heves vármegye, Abauj-Torna, Borsod, Gömör és Nógrád vármegyékkel együtt a miskolci főfelügyelőséghez nyert beosztást. A vármegye gazdasági ügyeinek első hatósága tehát a jövőben miskolci kerületi gazdasági felügyelőség lesz. f) jog, a kard és munka apotheozisa a budapesti Szent István-ünnepségeken és nemzetközi Vásáron Eger, július 22. Budapesti tudósítónktól: Régen volt Budapestnek olyan nagyszabású, átfogó és sokoldalú propagandaeseménye, mint amilyennek a Nemzetközi Vásárral egyidőre eső ezévi budapesti Szent István-hét ígérkezik. Mintha az ország tanúságot kívánna tenni ősi jogai, a nemzet évezredes szabadsága és egy új évezred ígéretét jelentő törhetetlen harci és alkotó erőről! A nagy ünnepségekben a történelmi múltat, az ország szent hagyományait változatlanul most is a budavári Szent Jobb-körmenet fogja képviselni. De kiegészül ez a hazafias ünnepség még egy másik nagy eseménnyel, melynek színtere Hősök tere lesz. A Szépművészeti Múzeum aulájában a magyar erő, jog és összetartás örök jelképét, az ezeréves »Szent Korona« hű mását állítják ki. Körülötte üveg alatt erős megvilágításban a magyar alkotmány, a magyar nemzeti szabadság legfontosabb jogalkotásai, az Arany Bullától a kormányzóhelyettest választó törvényig, mindmegannyi bizonyítéka annak az egyenes, következetes útnak, amelyen a nemzet szabadságának védelmében, törvényeiben, jogalkotásaiban ezer éve jár. A Szépművészeti Múzeum termeiben történelmi képtárat állítanak ki. Az aulát és a hatalmas termeket tompított zene, ősi magyar egyházi dalok lengik át. Szemben, a Műcsarnok épületében, *Az ezeréves magyar kard« néven az államalkotás második pillére, a jog támasza — a kard, ezer év magyar hőseinek harca elevenedik meg a Hadimúzeum és a Vitézek Zrinyi-tagozata féltve őrzött kincseinek bemutatásában. A két kiállítás között a középpont: a Névtelen Katona sírja. A sírnál díszőrség, pálmaliget, megmegújuló tisztelgő ünnepségek fogják bizonyítani, hogy a nemzet nem felejti el hősi halált halt fiait, akik az ország létéért vívott küzdelemben életüket is feláldozták a nemzet egységéért, az ország területi épségéért. Nem messze ettől a nagy, megható nemzeti demonstrációtól, Városliget legszebb részén, a magyar ipar a ma erejét, a jövő