Eger, 1942. július-december (53. évfolyam, 103-206. szám)

1942-07-22 / 115. szám

2 F­O­I* T? paté rozsdabarna, az egészségügyi csapaté fekete, a testőrségé skarlát­vörös, a képviselőházi őrségé pedig skarlátvörös posztó. A méneskari tisztek és legénység is vörös posztót, a tábori lelkészek és honvédorvosok feketebársony, a hadbírák vörösbársony, a honvéd­mérnökök meggyszínvörös bársony, a hadbiztosok karminvörös bársony, a gazdászati tisztek karminvörös posztó, a honvédállatorvosok sötét­kék bársony, a nevelőtanárok lila­­bársony, a gyógyszerügyi tisztvi­selők fekete posztók, a számvevő­ségi tisztviselők karminvörös posz­tó, a műszaki tisztviselők meggy­színvörös posztó, az irodai tisztvi­selők pedig papagályzöld posztó haj­tókát viselnek. F) közönség segítsen a kormánynak a zugforgalom megszüntetésében A gazdasági cselédek ügye a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya előtt Eger, július 22. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya jú­lius 18-án ülést tartott. Györffy Kálmán elnöki megnyitójában szé­les áttekintést nyújtott a gazdasági helyzet pillanatnyi kívánalmairól, elsősorban a mezőgazdasági munka­bérek, cseléd, summás és napszá­mos munkások ellátási, ruha- és lábbeli igényeinek megoldását sür­getve. A közellátás igényeinek megfele­lően termelni ma igen nehéz fel­adat a sokirányú rendelkezés kö­vetkeztében, veszedelmes és útját kell állni a meg nem engedett úton való, úgynevezett fekete forgalom szélesebb körökben való kialakulá­sának, mert ez a termelési rend felborulásához és a városi ellátás csődjéhez vezethetne. A kormányzat körültekintéssel és szigorral kezeli ezeket a kérdése­ket, de a gazdatársadalom önfegyel­mének és rendfenntartási ösztönei­nek is segítségére kell lennie a kor­mánynak ebben az irányban. Az elnöki megnyitóhoz Borhy Miklós, Déry Gyula, Jankó-Brezo­­vay András, Kakassy Ödön, Molnár Gusztáv és Szabó Gyula hozzá. Megállapították, hogy szóltak a vi­szonyok eltolódása következtében az eddigi természetbeni járandóságra épített cselédfizetési rendszer ab­­ban a pillanatban, amint a gazda­sági cseléd ellátottsága korlátozó­dik, csődöt mond és a gazdaságok, beleértve a kisgazdaságokat is, ál­landó munkaerő nélkül fognak ma­radni. A gazdasági cseléd Heves megye szőlő- és kertkultúrával telített, vagy iparilag fejlettebb vidékein a magas napszám és egyéb termé­szetű munkabéreket látva, azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a jövő évre ő is a „szabad foglalko­zás után néz. A nagy munkáskereslet mellett a viszonylag kisebb létszámú gazda­sági cselédség ilyen irányú tervezge­­tései sikerrel is fognak járni, vi­szont a mezőgazdasági termelésben a közellátásnál fontos szerepet be­töltő, 40—50 holdnál kezdődő gaz­daságok munkaerő nélkül marad­nak. A lábbeli- és ruházatbeli ellátás s egyéb részletkérdések megtár­gyalása után a választmány a mi­­­niszterelnökhöz intézendő feliratban mezőgazdaságnak a gazdasági élet minden kérdésével összefüggő kérdései intézményes rendezését fogja kérni. Balogh István igazgató beszámolt a megyében befejezéshez közeledő szarvasmarha igénybevételi akció so­rán szerzett tapasztalatokról, di­­csérőleg emlékezve meg a községi elöljáróságok és elsősorban a jegy­zők nagy körültekintéssel és lelki­ismeretességgel végzett munkájá­ról s a gazdatársadalom megérté­séről.­­ Jelentésének érdekes része volt az, amely Heves megyét köze­lebbről érdeklő gyümölcs- és zöld­­főzelékpiac belföldi és külföldi ér­tékesítési lehetőségeinek széleskörű fokozódásáról számolt be, megálla­pítva, hogy a viszonylag igen nagy területen termelt paradicsom és dinnye értékesítése a megfelelő előkészítések után biztosítva van. Dr. Déry Gyula, a lótenyésztési szakosztály-igazgató a lótörzsköny­vezési munkák befejezéséről adott számot és a füzesabonyi lódíjazás­­ról számolt be, végül Szabó Gyula terjesztett elő indítványt a nova- és otelló-kérdés rendezéséről, melyet a választmány elfogadva, a miskolci Kamara szőlő- és borgazdasági szak­osztályának legközelebbi ülése elé utalt. Az indítvány lényege az, hogy a nova-borok forgalomból való kivonását kell a kormányzatnak biztosítania, ezzel szemben az otelló­boroknak a direkttermő jellegtől függetlenül a rendes szokvány­borokhoz hasonló, korlátozások nél­küli forgalmat kell biztosítania. Györffy Kálmán elnök indítvá­nyozta, hogy az igazgató-választ­mányi ülés táviratban üdvözölje Szinyei-Merse Jenő kultuszminisz­tert kinevezése alkalmából. Az új kultuszminiszter nemcsak mint he­ves megyei földbirtokos, hanem mint az egyesület igazgató-választmányá­nak tagja is, élénk részt vett az egyesület közérdekű munkájában. Ugyancsak elhatározták az elnök indítványára Konkoly-Thege Sándor államtitkárnak üdvözlését is, kinek kinevezése megyeszerte a legna­gyobb örömet keltette. Konkoly-Thege Sándort az OMKE heves megyei állattenyésztési vándor­­gyűlése és tanulmányútja során a 1942- július 22 fél vármegye gazdaközönsége köz­vetlenül megismerte és megszerette, benne és működésében biztos zálo­gát látja annak, hogy a mezőgaz­daság és állattenyésztés legégetőbb kérdései megoldásánál fokozott kö­rültekintés és hozzáértés fognak érvényesülni. A mezőgazdaságban dolgozók gabonafejadagjának felemelését kéri a miskolci Gazdakamara Eger, július 22. Most tartott közgyűlése egyhan­gú határozatából a miskolci Gazda­kamara felterjesztésben kérte közellátásügyi minisztertől, hogy a a nehéz testi munkát végző mezőgaz­dasági munkás és minden dolgozó kisgazda részére a kenyérgabona­fejadagot 350 kg-ra, minden más családtagnál 250 kg-ra, a mezőgaz­dasági cselédeknél pedig a férfi fejadagot 500 kg-ra felemelje. A kora hajnaltól késő estig állandóan és a legnehezebb beosztásban dol­gozó cselédek, munkások és kis­gazdák teljes munkaképességének biztosítása céljából erre múlhatat­lanul szükség van. A kérelem hi­vatkozik a gazdasági cselédek és kisbirtokosok megszokott és nehe­zen változtatható táplálkozási mód­jára és annak jelentőségére, hogy a gazdasági cselédeket a termelés za­vartalansága érdekében megfelelő kedvezményekkel kell a gazdasá­gokhoz kötni a jelenlegi nehéz mun­kásviszonyok mellett, amikor a job­ban fizető ipari és bányaüzemek a legjobb mezőgazdasági munkások jelentékeny részét fokozódó mérték­ben elvonják a mezőgazdaságtól. A 3600/1942. M. E. sz. rendelet 7. §-a a fejadag szükséghez mért mó­dosítására lehetőséget ad. Egert a miskolci kerületi gazdasági főfelügyelőséghez osztották be A földművelésügyi kormányzat a mezőgazdaság fejlesztését célzó milliárdos tervvel kapcsolatban el­határozta, hogy tökéletesíti a föld­művelésügy adminisztrációját is. — így elhatározta a földművelésügyi minisztérium, hogy decentralizálja az ügyeket és a gazdasági felügye­lőségek fölé széles hatáskörrel ke­rületi főfelügyelügyelőségeket szer­vez. Az ország kerületi beosztása már meg is történt s ebben Heves vármegye, Abauj-Torna, Borsod, Gömör és Nógrád vármegyékkel együtt a miskolci főfelügyelőséghez nyert beosztást. A vármegye gazdasági ügyeinek első hatósága tehát a jövőben miskolci kerületi gazdasági felügye­­­lőség lesz. f) jog, a kard és munka apotheozisa a budapesti Szent István-ünnepségeken és nemzetközi Vásáron Eger, július 22. Budapesti tudósítónktól: Régen volt Budapestnek olyan nagyszabá­sú, átfogó és sokoldalú propaganda­eseménye, mint amilyennek a Nem­zetközi Vásárral egyidőre eső ezévi budapesti Szent István-hét ígérke­zik. Mintha az ország tanúságot kívánna tenni ősi jogai, a nemzet évezredes szabadsága és egy új év­ezred ígéretét jelentő törhetetlen harci és alkotó erőről! A nagy ünnepségekben a törté­nelmi múltat, az ország szent ha­gyományait változatlanul most is a budavári Szent Jobb-körmenet fogja képviselni. De kiegészül ez a haza­fias ünnepség még egy másik nagy eseménnyel, melynek színtere Hősök­ tere lesz. A Szépművészeti­­ Múzeum aulájában a magyar erő, jog és összetartás örök jelképét, az ezeréves »Szent Korona« hű mását állítják ki. Körülötte üveg alatt erős megvilágításban a magyar al­kotmány, a magyar nemzeti sza­badság legfontosabb jogalkotásai, az Arany Bullától a kormányzó­helyettest választó törvényig, mind­megannyi bizonyítéka annak az egyenes, következetes útnak, ame­lyen a nemzet szabadságának vé­delmében, törvényeiben, jogalkotá­saiban ezer éve jár. A Szépművé­szeti Múzeum termeiben történelmi képtárat állítanak ki. Az aulát és a hatalmas termeket tompított zene, ősi magyar egyházi dalok lengik át. Szemben, a Műcsarnok épületében, *Az ezeréves magyar kard« néven az államalkotás második pillére, a jog támasza — a kard, ezer év magyar hőseinek harca elevenedik meg a Hadimúzeum és a Vitézek Zrinyi-tagozata féltve őrzött kincsei­nek bemutatásában. A két kiállítás között a közép­pont: a Névtelen Katona sírja. A sírnál díszőrség, pálmaliget, meg­megújuló tisztelgő ünnepségek fog­ják bizonyítani, hogy a nemzet nem felejti el hősi halált halt fiait, akik az ország létéért vívott küzdelem­ben életüket is feláldozták a nem­zet egységéért, az ország területi épségéért. Nem messze ettől a nagy, meg­ható nemzeti demonstrációtól, Városliget legszebb részén, a ma­­­gyar ipar a ma erejét, a jövő

Next