Egyenlítő, 2005 (3. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám
I múltológia I // n 1 PETŐ ANDREA : LEHETŐSÉG, AKARAT ÉS DÖNTÉS I Az 1989 előtti magyar női emigránsok elbeszélései A Magyarország társadalomtörténetét tárgyaló összefoglaló monográfia meghatározása szerint a „tipikus 1956-os disszidens (...) 25 évnél fiatalabb, férfi, egyetemi hallgató vagy szakmunkás”. Ennek alapján úgy tűnik, mintha mindenki, aki elment Magyarországról, férfi lett volna - holott tudjuk, hogy ez nem így volt. Mindez persze nem meglepő, hiszen a hagyományos politikai és kulturális ábrázolás szerint a migráns férfi, a migrációval foglalkozó tanulmányok pedig nem szentelnek külön figyelmet a nemeknek. Az 1945 utáni magyar kivándorlással kapcsolatos tanulmányok „vezető politikusokkal” foglalkoznak, akik a kommunista uralom miatt hagyták el a hazájukat, és ezek a rendkívüli politikai személyiségek kevés kivételtől eltekintve mind férfiak. A politikai kivándorlás első hullámáról készült feljegyzésekben még találunk női neveket, de ahogy múlt az idő, és a kommunista Magyarországról kivándorlók egyre szűkebb politikai teret találtak munkájukhoz, ezek az asszonyok is eltűntek a listáról. 1947 és 1956 között a határok zártak voltak. 1956-ban 175 082 fő hagyta el az országot, őket a társadalomtudomány nem dokumentálta, róluk feljegyzés nem készült. 1958-1984 között évente 1500 kivándorlót regisztráltak, ám a politikai okok miatt az 1989 előtt Magyarországról kivándorolt nőkről sem találunk anyagot. A láthatatlanság oka az, hogy hiányzott a nemre érzékeny adatfelvétel, hiszen a migrációt elemző tanulmányok általános feltételezése szerint a férfi dönt, és ő mondja ki: el kell mennünk. Azok a nők tehát, akik 1989 előtt tudatos döntés eredményeképpen hagyták el Magyarországot, eddig nem kerültek a kutatások fókuszába. A migráció története és a társadalmi nemek A társadalmi nemek vizsgálata a migrációs tanulmányokban gyakran mellékletként jelenik meg: csupán megszámolják a nőket és megvizsgálják társadalmi, gazdasági szerepüket. Ezt többek között az okozta, hogy a migrációs tanulmányok a munkaerő-migráció vizsgálatából nőttek ki, amiben a nők, a női munkavállalás jellegzetességei miatt, történetileg hátránnyal indulnak és „nem láthatók”. Általában a férfiaknak vannak olyan, a közszférában fontosnak tartott érdemeik (politikai tevékenység vagy jól transzferálható szaktudás), amelyek alapján remélhetik a más országba való befogadást. Annak „megszámolása”, hogy hány férfi és hány női migráns volt, csak a vizsgálat első szintjét jelentheti. A társadalmi nemekre érzékeny elemzéshez nem csupán erre az adatra lenne szükség, de a migrációs kategóriákat társadalmi nemekre érzékenyen kellene meghatározni. Át kell gondolni a „férfi családfő” fogalmát - például ha a feleség van állásban, mert ő alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkát is elvállal, míg a férje nem. E komplex tényezők alapulján lehet csak elemezni a továbbiakban, hogy a migráció során „a társadalmi kapcsolatrendszerek rendszere hogyan járul hozzá a társadalmi nem szerinti társadalmi gyakorlatok létrehozásához és reprodukciójához”. 1989 után a migráció fogalmából adódó bizonytalanságok tovább növekedtek, hiszen kérdés, hogy ki számít migránsnak: az ingázó idénymunkás, a menekült, a peregrinus, a családegyesítés miatt vagy az agyelszívás során külföldre menő. Az utóbbi időkben a szakirodalomban felmerült az európai migráció feminizációja is, tehát az, hogy az ideiglenes munkaerő-piaci migráció a felvevő munkaerőpiac jellegzetességei miatt (babysitter, cseléd, betegápoló) főleg nőket vonz. A magyar migrációs tanulmányok fejlődése is követi az európai trendet.9 A vizsgálatok két iskolához tartoznak. Egyrészt a „nyugati” szociológiai megközelítésekhez, amelyekre a statisztikai adatok gyűjtése, az antropológiai, narratív elemzések és a szociálpszichológiai elemzések jellemezőek. Másrészt a történeti, nemzetközpontú megközelítésekhez, amelyek során a szórványmagyarságra (magyarok a volt Magyarország területén) és a diaszpórára (a nyugati magyarság) koncentrálnak. Az emigráns ebben a keretben a politikai okból távozót jelenti.10