Egyenlítő, 2005 (3. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám
tatónál eltöltött szakmai gyakorlat, amit kiegészít a mentor-szociális munkás és pszichoszociális segítség. A program előkészítő szakasza zajlik, a foglalkoztatási, képzési szakasz azonban nem kezdődött el, mert a szakácstanfolyamhoz mind ez ideig nem sikerült foglalkoztató partnert találni. Hiába az elnyert pályázat, a foglalkoztatók nem szívesen alkalmaznak elismert menekülteket, nem bíznak munkájukban. Még ha sikerül is nyitott foglalkoztatót találni, elriasztja őket a pályázathoz kapcsolódó tengernyi papírmunka. A menedékkérők munkaerő-piaci helyzetének elősegítésére indult 2005 áprilisában az „ESÉLY” Munkaerő-piaci orientáció menedékkérőknek - EQUAL projekt, amelyben a Menedék Egyesület, a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ, a Békés Megyei Munkaügyi Központ, a Cordelia Alapítvány és az ILS Nyelviskola vesz részt.23 A lakhatCLA Az elismert menekültek elismerésüket követően 6 hónapig maradhatnak a menekülttáborban. Ezt az időszakot a BÁH további 6 hónappal meghosszabbíthatja. A hospitalizáció hatásait figyelembe véve gondolhatnánk azt is, hogy ez az időszak még túl sok is. Tekintetbe véve azonban, hogy a menekültek szakszerű és hatékony állami segítség híján még a civil szervezetek aktív támogatásával sem találnak munkát, és nem tudják megteremteni a „kinti élet” legalapvetőbb feltételeit sem, ez az időszak - sajnos - olykor kevésnek bizonyul, így került az utcára tavaly egy koszovói menekült albán asszony, akinek négy gyermekét (egyikük súlyosan fogyatékos) ideiglenesen intézetben helyezték el. A civil szervezetek, köztük a Menedék Egyesület vagy az Oltalom nem egy ügyfelét fenyegette már hajléktalanság. A képlet alapvetően igen egyszerű. A menekültek rendszerint nemhogy nem rendelkeznek olyan anyagi forrásokkal, amelyek saját lakás vásárlását tennék lehetővé, de sokszor még annyi induló tőkéjük sincsen, ami egy bérleti szerződés megkötéséhez szükséges több havi kaució letételét lehetővé tenné, nem beszélve arról, hogy munka hiányában miből fizetnék hosszú távon a lakbért? Az egyszeri letelepedési segélyt (felnőttek esetén 40.000 forint) is csak a kiköltözést követően vehetik ténylegesen igénybe (az elbíráláskor kell kiköltözöttnek lenniük). Az igénybevehető otthonteremtési támogatás valójában igen kedvezményes feltételekkel (1-15 év) nyújtott, kamatmentes hitel, melynek összege öt vagy annál több tagú család esetén is csak maximum 1,5 millió forint, szintén nem jelent megoldást. Ez az összeg - jelentős saját források, vagy bankkölcsön nélkül - nem elegendő a lakásvásárlásra. A bankkölcsön felvételét szinte ellehetetleníti az első helyen bejegyzendő állami jelzálogjog. Ezt a támogatási formát 2004-ben mindössze egy fő igényelte. A menekülteknek a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti jegyző által nyújtható lakhatási támogatás sem segít az albérlet megszerzésében, ugyanis az csak érvényes bérleti, albérleti szerződés vagy befogadó nyilatkozat alapján, előzetes környezettanulmány esetében jár. Ha ezeket az akadályokat mégis sikerül leküzdeni, hátra van még a bérbeadók bizalmatlansága. Az állam által létrehozott jelenlegi támogatási rendszer önmagában nem képes ezeknek a problémáknak az orvoslására. A BÁH fontolgatja az átfogó integrációs stratégia keretében „integrációs centrumok” létrehozását, a „meglévő infrastrukturális lehetőségek felhasználásával”. Ilyen integrációs centrumok kialakítása, figyelembe véve a befogadó állomások közvetlen közelében elhelyezett integrációs házak vegyes tapasztalatait, nem segítené érdemben a tényleges beilleszkedést, bár enyhítené a lakhatás problémáit. Oktatás A migráns gyerekek, az elismert menekültek és a befogadottak gyermekei éppúgy tankötelesek, mint a magyar állampolgárok gyermekei. Az Oktatási Minisztérium (OM) tájékoztatása szerint 1995 óta a 2003/2004-es tanévre 5000-ről 1.2575-re emelkedett a hazai közoktatási intézményekben tanuló külföldi állampolgár tanulók száma, és ez várhatóan tovább növekszik majd. Bár a tanulók 64%-a a környező országokból származik, és többségük magyar anyanyelvű, így is jelentős azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek hatékony részvételét a közoktatásban a nyelvtudás hiánya gátolja, emiatt szükség lehet a migráns gyerekek értékelésekor - legalábbis kezdetben - valamiféle más mércét alkalmazni. A hazai és a külföldi oktatási rendszerek gyakran inkompatibilisek. A sajátos családi szocializációs hatások, a migráns létet sokszor kísérő egzisztenciális problémák, a hazai szociokulturális ismeretek hiánya is veszélyeztetheti, értékválságba sodorhatja a migránsok gyerekeit. Ezért is szükséges, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyan működjön a migráns gyermekek esetében is. A menekültek, befogadottak gyerekeinek, bár gondjaik számos vonatkozásban azonosak más külföldi tanulókéival, ezen felül sokszor a menekültlétből, menekültélményből fakadó speciális problémákkal is szembe kell nézniük. A poszttraumás szomatikus és pszichés tünetekkel küzdő gyerekek különleges törődést igényelnek. Másrészt a menekültlét számos gyakorlati problémát is felvethet: esetenként a gyerekek nem rendelkeznek hitelt érdemlő iratokkal korábbi iskolai tanulmányaikról. Ilyenkor célszerű abba az évfolyamba elhelyezni őket, amelyre a szülő bemondása alapján a gyermek jogosult. A migráns gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatosan felmerülő problémák aktualitását az EU- csatlakozás adta. Az OM 2004-ben egy munkacsoportot hozott létre az érintett kormányzati szervek, a civil szféra szakembereiből a közoktatási törvényben előírt speciális, migráns gyerekek oktatására vonatkozó megfelelő „interkulturális” pedagógiai program kialakítására, melynek alapján kidolgozhatóak a migráns gyermekek oktatásához szükséges tantervek, segédanya