Egyenlítő, 2007 (5. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 7-8. szám

ANGYAL VIKTÓRIA kultúra Máté Olga - Megtalált Amarillisz authner Olga 1878. január IVI elsején látta meg a napvilá­got Szigetvárott. A jómódú iparos-kereskedő nagycsalád az asszi­milációra kész zsidó polgárság példá­ját követve a cseperedő gyerekekkel (Olgával és hat testvérével) felköltö­zött a fővárosba. Édesapjának, Lőrinc­nek eltökélt szándéka volt, hogy gyer­mekei kezébe elérhető és kiegyensú­lyozott megélhetést nyújtó szakmákat adjon, így lányainak a művészi hajla­mok kiélésére is alkalmas foglalkozá­sok elsajátítását támogatta. Olga húszéves korában már a Fő utca 21-ben dolgozott egy fényké­pészeti műteremben. Ebben az idő­ben változtatta nevét Mátéra család­­ja több tagjával együtt. Mivel Ma­gyarországon nők részére nem volt fotóoktatás, ezért külföldön tanulta a mesterség fortélyait. Már majdnem egy évtizede tartott fenn műtermet, mire rászánta magát, hogy tanulmá­nyozza példaképei Rudolph Dühr­­koop, Hugo Erfurth és Perscheid munkásságát, és feltehetően ekkor állt módjában megismerni a különfé­le nemes eljárásokat és a korszerű műterem felszerelését, működését. A magyar szellemi életben alapvető változások történtek közben. 1906- ban megjelent Ady Endre Új versek kö­tete, Bartók és Kodály kiadta Magyar népdalok című kottáját, ekkor indul Lukács György és Zalai Béla filozófiai munkássága. 1907-ben Székely Ala­dár kimondta, hogy „az új fényké­pésznemzedéknek eszmélnie kell, .. .igyekezzenek az egyszerűségre, va­lóságra, közvetlenségre és egyéni művészi látásra". Máté Olga 1911 -re szakmai körökben már elis­mert művész. Egy évvel később férjhez ment a kor legígéretesebb filozófusához, Zalai Bélához, aki­nek két gyermekét 1912-től közösen nevelték, és a Veres Pálné utca 12-ben megnyitotta a sokak által látogatott műtermét. Férje révén megismer­kedett Babits Mihállyal, Kosztolányival, Juhász Gyulával (Zalai Béla központi alakja volt egy filo­zófiai asztaltársaságnak, összejöveteleiken részt vett Mannheim Károly, Dienes Pál és Olga építész bátyja révén ismert Kozma Lajos). Máté Olga szé­les baráti körébe tartozott Schwimmer Róza, Die­nes Valéria, Erdős Renée, Kaffka Margit. Szimpa­tizált a feminista mozgalommal, őt kérték fel gyű­lésük megörökítésére - képei a Nemzetközi Szüfrazsett Szövetség VII. kongresszusáról a ko­rabeli lapokba is bekerültek. Zalait az I. világháború legelején a frontra vit­ték, 1915 februárjában hadifogolytáborban tífusz­ Máté fotóművész Utazni térben és időben egy­szerre: varázslat. Velem meg­történt 2007. februárjában. Kecskeméten, a Magyar Fo­tográfiai Múzeumban jártam egy kiállításon. Máté Olga retrospektív tárlata a múlt század elejére repített. Vég­eredményként nem csak egy kiváló életművet, hanem egy nagyszerű nőt ismertem meg. E. Csorba Csilla segített hozzájutni az élményhez. A kiváló művészettörténész egyszer már megajándéko­zott, a magyar fotográfus­nőkről szóló könyve fontos állomás tanulmányaimban. Máté Olgával nem először foglalkozik, a Magyar Fotog­ráfusnők című könyvében je­lentős részt szánt neki. A Máté Olga-könyv 2006 végén jelent meg a Petőfi Iro­dalmi Múzeum és a Helikon Kiadó gondozásában. Szer­kesztő: Lenkei Júlia. Design: Kaszta Móni Ára: 3500 Ft.

Next