Egyenlőség, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-25 / 17. szám

mire az orsz. képviseleti tanitó­gyűlésbe küldendő két­ tagot választották meg s azzal az ülés véget ért. Budavölgyi Greger Miksa, a magyar borkereske­­delemnek Angliában úttörője és alapvetője, hétfőn Buda­­pesten élete 66-ik évében elhunyt. Az elhunytnak nagy ér­­demei vannak a magyar bortermelés körül, mely neki kö­­szöni, hogy Anglia piacza boraink számára megnyílt. Hogy e czélját elérhesse — a többek közt irodalmi utón is — sokat kellett küzdenie, úgy az angol fogyasztók mint a magyar bortermelők előítéletei ellen, de mindkét irányban hazafias buzgalommal oldotta meg feladatát és így a ma­­gyar bor népszerűsége Angliában kizárólag az ő érdeméül tudható be. Huszonötéves működése után 1880-ban átadta londoni vállalatát egy angol társaságnak, de ennek még 5 éven át vezetője maradt, hogy felügyeljen arra, hogy azon intézmény, melyet hazai bortermelésünk érdekében alapított továbbra is megtartsa eddigi áldásos irányát. Csak, miután e czélját biztosítva látt, lépett negyedszázados működése után tavaly nyugalomba, hogy élete végét szülőföldjén, családja körében tölthesse. A halál nem hagyott neki nagy pihenőt; elragadta őt alig egy évi nyugalom után. Az el­­hunyt nemcsak a kereskedelmi terén szerzett magának ér­­demeket; hazafias és emberbaráti czélok mindenkor lelkes és buzgó támogatóra leltek benne. Jótékony adományai ezrekre rúgtak évenkint és igy e téren is áldott emléket hagy maga után. Számtalan jótékony-egylet bőkezű támo­­gatóját veszté el benne. A magyar borkereskedés körül szerzett érdemeiért, a király 1875-ben a Ferencz József­­rend lovag-keresztjével, 1878-ban a­­ magyar nemesség adományozásával tüntette ki. Elhunytát özvegyén kívül két leánya siratja. Ezek egyike Landauer Ferencz József, helybeli nagykereskedő neje, másika pedig Angliában él és Mr. Roy Richard felesége. Az érdemes férfiú temetése csütörtökön e hó 22-én délelőtt 10 órakor ment végbe az Andrássy­ út 114. számú nyaralóból, nagyszámú közönség részvétele mellett. A halottas ház egyik első emeleti ter­­mében volt felállítva a koszorúkkal borított ravatal. A koporsó előtt bársony állványon voltak az elhunyt rendjelei. Pontban 10 órakor hozták le az udvarra a holttestett. Dr. Kayserling rabbi ecsetelte az elhunyt emberbaráti és hazafias érdemeit.. Megható gyászkar fejezte be a szer­­tartást. A végtisztességen ott láttuk a nagyszámú közön­­ség soraiban: Visontai Kovács László és Wahrmann Mór orsz. képviselőket, Burghard Konrád főrendiházi tagot, Németh Imre miniszteri tanácsost, Miklós Gyula borászati kormánybiztost. Hét jótékony egylet zászlósán vonult ki, a fővárosi szegény gyermekkert egylet pedig küldöttségé­leg volt a temetésen képviselve.­­ A németújvári választó­kerületben az előbbi képviselő lemondása folytán e héten (szerdán) Polónyi Gézát, a függetlenségi párt egyik hívét, választották meg orsz. képviselőnek. Polonyi két ellenféllel, a kormánypárti Mag­osi Elekkel és az az antiszemita gróf Festetich Pállal állott szemben. Mi örvendünk az­­antiszemita jelölt bukásának annál is inkább, mert az antiszemiták oly kor­­teskedést vittek véghez ez alkalommal, hogy valóban cso­­dálkozni lehet a népen, mely kihágásokra nem ragadtatta, magát." Gróf Festetich a­ választás előtt lépett vissza s igy a függetlenségi párt azon elemekkel gyarapodott, me­­lyek előbb az antiszemitákat támogatták. Ezt a közelséget, mely a függetlenségi és antiszemita párt közt van, sajnál­­juk és sok tekintetben osszuk a ״ Nemzetnek“ aggodal­­mait, melyek a következő sorokban nyertek kifejezést. A ״ Nemzet“ a németujvári választás eredményét ugyanis így kommentálja: Szabad tán végezetül rámutatni arra, hogy a függetlenségi antiszemiták és nem antiszemita függetlenségiek ezen németujvári együttes diadala, ha­­a helyzet csakugyan úgy áll, mint az „Egyetértés“ hirdeti, ismét azon kétes értékű ajándékok egyike lesz, melyeket az antiszemitismus a függetlenségi pártnak nyújt, hogy — sokszorosan vegye vissza tőle. Mondanunk sem kell, hogy mi — minden elvi különbség d­aczára, mely a szél­­sőbaltól elválaszt — diadalát kevesebb bajnak tartjuk, mint az antiszemitismusét. De meggyőződésünk, hogy fia vele, bármi modorban, paktálva vivja ki e diadalt, keser­­vesen meg fogja bánni — a későbbi választásokon. Ezt megmondtuk a szélsőbalnak idejekorán az 1884-iki válasz­­tások előtt; az 1887-iki választásoktól még messze va­­gyunk, de azért nem árt figyelmébe ajánlani ezt. Nekünk ugyan nem fáj a szélsőbal feje, de idejekorán konstatál­­juk, mily jelenségek közt fejlődnek a pártok az ország­­ban ez időszerűit. Lesz módunkban annak idején emléke­­zetünkbe hozhatni e jelenséget. — Zsidó államhivatalnokok Chinában. Az Orosz- és Oláhországból kivándorlott zsidók közül többen Chiná­­ba mentek, hogy ott letelepedjenek. Ezek közt számosan azóta már állami szolgálatba léptek és miután 4—5 évi gyakorlat elegendő volt, hogy a chinai nyelvet teljesen el­­sajátítsák, most már annyira előléptették, hogy a legfon­­tosabb hivatalokban is vezérszerepet játszanak. Megjegy­­zendő, hogy a nép e zsidó felekezetű hivatalnokokat igen kedveli, és hogy e zsidók chinai neveket vettek fel. A magyar zsidó ifjúság lapja. A Halász Nándor iskola igazgató szerkesztése alatt megjelenő ״ Magyar zsidó ifjúság lapja“ legutóbbi (húsvéti) száma a jeles szerkesztő közreműködése mellett szép dolgozatokat közöl többek közt Hoffman Mór és Zuckermann J. tollából. Kár, hogy e buzgósággal szerkesztett irodalmi füzet a kellő támoga­­tásban nem részesül. A ״ Magyar-Franczia Biztosító-Részény-Társaság( i. é. ápril hó 17־ én Bittó István ő excellentiája elnöklete alatt 1885. évi rendes közgyűlésén tartotta meg. Az igazgatósági jelentés ki­­emeli, hogy a folytontartó gazdasági válság és az általa minden té­­ren előidézett forgalmi pangás a biztosítási üzlet menetére is — ez a termelői és kereskedelmi tevékenység legfontosabb ágazataival minden más üzletnél szorosabban lévén összenőve a bénító és sok tekintetben hátrányos hatást gyakorolt. Eme sajnálatos tény többé­­kevésbbé a legtöbb biztosító­társaságnak m­ilt évi szárszámadásai­­ban meggyőző kifejezésre talál és ugyanazért megelégedésére szol­­gál az igazgatóságnak hogy oly eredménnyel léphet a közgyűlés elé, mely a lefolyt és általánosságban kevésbbé kedvező biztosítási üzletévre és különösen a jégágazat passiv eredményére tekintettel kielégítőnek mondható, s hogy azon kellemes helyzetben van — a tartalékok több, mint elégségesen történt javadalmazása mellett — a múlt évihez hasonló magasságú osztalék fizetését javaslatba hoz­

Next