Egyenlőség, 1894. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1894-02-16 / 7. szám
1894. február 16. 11 EGYENLŐSÉG. Simon, Schlesinger Ármin és Rosinger Márton tanító. — Genfi Samu dr. elnök Kozma Andornak, elnökké választatása alkalmából hozzá intézett szellemes gratuláló levelét is felolvasta. Az estélyen fesztelen jókedv, hazafias és a zsidó szellemtől áthatott érzület uralkodott. •A szép egyetértés létrejöttének ünnepe volt ezen este, melyen együtt volt a hitközség színe-java. . ■\R.) — Az uj képviselőházból. A képviselőház bizottságaiba azokat, akiknek jelöléséről előző számunkban hirt adtak, megválasztották. Azóta a bizottságok is megalakultak, és a mentelmi bizottság elnökévé ismét Chorin Ferencz drt. választották meg. Azigazságügyibizottságban az államr ■anyakönyvvezetésről szóló törvényjavaslat előadójává Jellinek Arthurt és a büntetőtörvény novellájának előadójává Chorin Ferencz drt választották meg. — Halálozás. 1 Weisz Ábrahány Szabolcs megye bizottsági tagja 74 éves korában Szakolyban jobb létre szenderült. A puritán jellemű, jótevéséről messze földönhires öreg urat négy gyermekén kívül, ezek révén a Weishaus család, 14 unoka és 7 dédunoka gyászolja, és siratja elmúltát mindaz a szegény, a ki házában valaha megfordult. A tiszteletnek és közbecsülésnek, melynek az elhunyt élte végéig tárgya volt, temetésén igen szép tanúságát szolgáltatta az, hogy Balkányról, Gelséről, Mihálydiról stb. környékbeli községből felekezeti különbség nélkül jöttek a gyászolók. Tudósítónk megjegyzi, hogy, a mi Szabolcs megye e részében eseményszámba megy, a bucsúztató magyar nyelvű volt. — A soproni hitközség elnökét,Winkler Adolfot, ki a Dunántúl zsidóságának egyik büszkesége, pótolhatlan veszteséget szenvedett. Édesanyját 1. hó 7-ikén magához szólította az úr hosszú, türelemmel viselt szenvedései után, melyet fia és menye szeretetteljes, odaadó ápolása enyhítettek mindvégig. A soproni szegények őrangyalukat veszítették a matronában, ki 89 évet élt és világtalan létére isten félelemben és jótevésben kereste a világosságot. Temetése ritka, nagy részvét mellett ment végbe, ravatala körül nemcsak a zsidóhitbeliek, hanem a kereszténység is összesereglett a végtisztesség megadására. A gyászszertartás énekrészét Deutsch Ede főkántor Thaler Mór kántor segédlete mellett végezte, s az egységes zsidóság halottját tanusította az, hogy Grünwald Manó, a soproni orb. rabbi és Tollak Miksa dr. kongressusi rabbi, ez utóbbi magyarul búcsúztatták megrendítően a mélyen sújtott, családtól, a gyámolított szegényektől és tisztelői nagy sokaságától. — A pétervásári rabbi, Fábián Márk, mint kissé elkésetten közük velünk, jobb létre szenderült. Hitközségében 38 éven át hirdette sok kitartással és szeretettel az igét s ő volt az ottani chevra kadisának megalkotója. A pozsonyi jesiváról került ki és a híres Keszav Szó remek jelesebb tanítványai közé tartozott. A hitközség, hol mind halálig működött, 22 éves korában választotta lelkipásztorává. Régi baj vitte a sirba, melynek orvoslása végett a múlt évben Karlsbadban is járt s a pesti zsidó kórházban is feküdt 3 hétig, innen abban a reményben, hogy otthona még meghosszabbíthatja életét, hazaszállították, de itt övéi karjai között harmadnapra elhunyt. Temetése nagy részvéttelel sevat hó 10 ikén ment végbe. Érdemeit ravatalánál Deutsch M. salgótarjáni rabbi és Schwarz József gyöngyösi talmudtanár, rabbihelyettes, az elhunytnak sógora, méltatták. A végtisztességadáson Ulmer Samu, Tauner Bernát és József, Rusznáik Gábor, Tick Fülöp elöljárók okai élén nemcsak a hitközség apraja-nagyja, hanem katholikusok is nagy számmal, köztük Janderer plébános, Krúdy főszolgabíró, Holló Géza szolgabiró és vidékiek is, u. m. Braun Kálmán járási hitk. elnök, Braun Ignácz, Rusznyák Éliás, Heister Adolf, Jauner Illés és Lőrincz stb. voltak jelen. — A párbaj ellen. Mig a politikai élet emberei, sőt asszonyai is, a valóságban össze-vissza karczolgatják egymást, és olyan likacsosra lődözik a levegőt, mint a spongya, addig a párbaj ellen Vázsonyi Vilmos"dr. kitűnő munkatársunk révén megindított mozgalom eljutott egészen a miniszterelnök asztaláig. Ismeretes dolog, hogy a főváros társaskörei sorban kimondták az anatémát a párbajra és memorandumokkal akarják lehetetlenné tenni. Három ilyen memorandum készült : egy a képviselőháznak, egy a kormánynak és egy az ország társasköreinek szól. A párbaj-ellenes mozgalom szervező bizottságának megbízásából mind a liánnal. Vázsonyi dr., a mozgalom lelke, szerkesztette meg. A kormánynak szóló memorandumot, a héten egy 15 társaskör küldötteiből alakult bizottság átnyújtottaWekerle miniszterelnöknek, aki üdvözölte az életre való mozgalmat. A küldöttségnek Vázsonyi dr. is tagja. — Az akadémiáról. Hét hét után módunk nyílik elszámolni arról, hogy a magyar tudományos akadémián megint szerepelt egy emberünk. Azt a becses tudós anyagot, melyet a magyar tud. akadémia a 11 magyar zsidóságban talál — ennél a lénynél jobban mi sem igazolja. A rendes akadémiai tag urak pihennek — a levelezők és vendégek pedig dolgoznak, amit korántsem panaszképpen rovunk föl, hisz a jég már megtört, s az akadémia előítéletes falai is lehullottak. A sok pererállálás végébe idejegyzem, hogy arra Ácsándy Ignácz úrnak a kiváló történettudósnak e beli felolvasása szolgáltatott alkalmat. Acsády a Miksa király korabeli jobbágyadózásról értekezett igen érdekesen és sok tudással, a jelenvoltak tetszése mellet világítván meg a XVI. század második feléből vett témáját.— Zsidó irodalmi társulat Bécsben. Az osztrák izr. unió deczember havi ülésén indítványt tettek egy zsidó irodalmi társulat létesítése végett. A kérdés megoldására akkor albizottságot küldtek ki, mely munkálataival annyira előre haladt, hogy az alapszabályokkal elkészült és azokat a plénum elé terjeszthette. A bécsi zsidó irodalmi társaság a zsidó társaság kincseit népszerűsíteni akarja és különösen a nők, meg az ifjúság szükségleteire kíván tekintettel lenni. — A szászvárosi hitközség m. hó 29-én tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, melynek előpontját — tudósítónk szerint — az uj templom építése körül érdemeket szerzetteknek szóló jegyzőkönyvi köszönet megszavazása képezte. Köszönettel tudomásul vették ezután az építő bizottság jelentését, mely szerint az építési költségek a berendezéssel együtt 7000 írtra rúgtak. A tervezés, gyűjtés és létesítés körül érdemeket szerzett Rosner Ármint, a pesti hitközség hivatalnokát és Stoldschmid Józsefet a község dísztagjává választotta meg. Megválasztották továbbá a tisztikart, mely változatlanul a régi maradt. Végül a hitközség nyilvánosan köszönetet mondott mindazoknak, kik temploma építésében elősegítették. A volt pesti főkántor testvérbátyja Friedmann Bernát Magyarépen 82 tzséves korában I. hó 10-ikén jobblétre szénderült. Tudósítónk szerint csendes magába vonult ember volt a magyar zsinagógai istentisztelet újjáteremtőjének bátyja, ki, nem volt nap, hogy jótett, nélkül hajtotta volna nyugovóra a fejét, így tanulta ezt ő a zsidó írásokban, melyeknek annyira alapos ismerője volt, hogy a felvidéken a leghíresebb rabbik is kikérték véleményét. Más hitű felebarátai is annyira tisztelték, hogy még a legizgalmasabb napok