Egyenlőség, 1894. július-december (13. évfolyam, 27-51. szám)

1894-09-14 / 37. szám

EGYEN­LŐS­É­G .1894. szeptember 14. n­ hozta ki s Szirtes Ign. főreáliskolai tanár rajzolta azt meg. A terítő bordeaux plüschből készült. A finom arany­­hímzés közepén a jeruzsálemi szent asztalt ábrázolja. Struktúrája a bibliában őrzött adatok után van vázolva. Az asztalon a hét ágú csillár áll, tömör talapzaton hatal­­mas gömb alakú mécseivel. Mellette két kancsó a papi lavállók számára. Az asztal lapját liliom és mandulafa levelekből kombinált koszorú köríti, az asztal lábait négy pántból készített heveder tartja össze. A pántokon fek­­szik, amint az a Titus dicsőségére emelt diadalíven Ró­­mában még mai napság is látható, a két ágú trombita, az egyenes hozsanna és kajla kürt. Az edények képeit művé­­szi keret fogja körül. A keretben a palesztinai gyümölcs­­fajok és azok virágai, szőlő, búza, gránát és olaj vannak művészi hímzésben feltüntetve. Ezt egy görög és arabs motívumokból kombinált másik keret követi. Ennek köze­­pén a hat­ és 8 ágú csillag a­­Dávid pajzsa. ׳ Szögletei­­ben pedig a második állam idejéből fennmaradt a héber, vagy szamaritán írásjegyekkel ellátott pénzek utánza­­tai vannak ezüstben kihímezve. A terítő széleiről dús arany rojtozat omlik alá. A munka Budapesten készült.­­ A pécsi zsidógimnázium ügye a sikernek mind több reményével bontakozik ki. Az, hogy a hely­­beli katholikus gimnáziumban a jelentkező növendékeket befogadni nem lehetett és az első osztályból 68 tanulót kellett visszautasítani, csak sürgősebbé és az egész vá­­ros lakossága előtt mielőbb megoldandóvá teszi a ker­­elést. A zsidóság a maga részéről nem is tagadja meg önmagát. A gimnázium javára eddig is jelentékeny ado­­mányokat kötöttek le, így Jánosi Engel Mihály 1000 fitot, Liirschfeld Sámuel, Schwabach S. G. 500—500 frtot, Kohn Herman 300 frtot, Deutsch Ádám­, Spitzer Jakab, Friedmann József 250—250 frtot, Spitzer S. 200 frtot, Spitzer Lajos 100 frtot. Az intézet létesüléséhez szük­­séges első 25.000 frt így mihamar együtt lesz és a be­­avatott körök nézete szerint a kormány támogatásának megnyerése sem fog nehézségekbe ütközni.­­ A bécsi Alliance titkára öt évvel ezelőtt, itt járt Budapesten és a pesti hitközség elöljáróságának több tag­­jával érintkezésbe lépett a cégből, hogy az Alliancenak szerezzenek Magyarországon is működési teret. Az inté­­zet részéről fölajánlotta, hogy az északi megyékben több iskolát emeltet, melynek tanítási nyelve német leszen. A pesti hitközség vezéremberei ezt az ajánlatot, mely jó­­indulatu volta mellett — hazafiatlan tettre csábított — dicséretükre legyen mondva, annak idején visszautasítot­­ták. Az ajánlat alapját az képezte, hogy az Alliancenak Magyarországból évente 2000 frt tagdíj jövedelme van. Erre a magyar tagdíjra a bécsi Alliance most nem szo­­rul, mert Hirsch dr. nagy galicziai alapítványa fölöslegessé tette. A 2000 frtot tehát most vissza lehetne szerezni magyarországi és magyar czélok számára, ami, h ha meg­­történik, két jóravaló elemi iskolát lehetne belőle mind­­járt létesíteni a felvidéken.­­ A kereszténység־ védelemre szorul immár az antiszemitizmus ellen, olyan fokot ért el. Hogy az anti­­szemitizmus lehetetlen volta teljesen megvilágosodjék, csak éppen erre volt szükség. Berlinből jelentik a neve­­zetes esetet. Az antiszemitáknak egy frakc­iója ott Förster vezetése alatt, új eszmék, körül csoportosult. Az urak nem akarnak egyebet, mint az ótestamentum kiközösítését az egyházból és iskolából, meg akarják reformálni a zsidók után már most a kereszténységet is; egyesíteni kívánják továbbá az összes jelenlegi és volt német országokat egy Nagynémetországgá, vagyis Európa képét szeretnék meg­­változtatni; végül pedig esetről-esetre a nép által akar­­nák a császárokat megválasztatni. Ez a frakczió, mely német liberális antiszemitának nevezi magát, ilyen módon közös védelemre készteti a kereszténységet és a zsidósá­­got. Mi a magunk részéről szívesen szövetkezünk a kö­­zös védelemre. — A vágújhelyi hitközség rabbija. Mandel Ármin dr., aki eddig Mindszenten hirdette isten igéit, a napokban szokásos ünnepségek mellett foglalta el új állomását. Mivel Mandel Ármin dr. első­sorban magyar szónok, az ő székfoglalása jelentékeny momentum a vág­­újhelyi hitközség magyarosodásának történetében. Úgy tudjuk, határszéli hitközségeink közül Vágujhely az egye­­düli hitközség, melynek magyar hitszónoka van. Példá­­ját követhetnék a többiek is. — A paksi hitközség gyásza. A paksi status quo szr. hitközséget nagy gyász érte. Folyó hó 5-én szélhüdés következtében hirtelen halállal múlt ki tudós rabbija, Adler Sándor. Az érdemes rabbi, kit életében halálra üldöztek ellenfelei, és kit halála után ellenfelei is siratnak, hivei közt általános szeretetnek és tisztelet­­nek örvendett. Bár szorosan alkalmazkodott a vallási tör­­vényekhez, hódolt mindenkor a modern szellemnek, s e kettőt párhuzamosan terjesztette hivei között. A temetési szertartás f. hó 6-án rendkívüli részvéttel ment végbe. Gyászbeszédeket mondtak: a boldogodnak fia, ki a félegyházai hitk. lelkésze, Adler dr. bajai rabbi, Pár­­tos dr. dunaföldvári rabbi (magyarul), továbbá a bony­­hádi haladópárti és a jankováczi orth. izr. hitk. lelkészei. Csak egy tündökölt hallgatásával, kit pedig leginkább megilletett volna a gyászbeszéd mondása: a paksi orth. izr. hitközség rabbija: Sa0fér Szuszmann. Nem akart beszélni ott, hol haladópárti rabbi mondott gyászbeszé­­det, mert ez elve ellen lett volna. A temetésen képvi­­selve voltak a környékbeli összes izr. hitközségek, a helyi hatóságok és a helybeli összes felekezetek. — Uj zsinagóga. A rákospalotai hitközség, mely­­nek csak kevés tagja van, 11,000 frtnyi költséggel uj templomot építtetett, melyet a minap ünnepély kapcsán adták át hivatásának. Az eddigi ideiglenes templomtól Libermann Jakab lévai főrabbi búcsúztatta el a hitközsé­­get, mely után mennyezet alatt a három tórát átvitték az uj helyiségbe, mely előtt az iskolai gyermekek a »Hymnusz׳-t énekelték. Ezt a 24. zsoltár éneklése és a templom kulcsának üdvözlő beszéd kíséretében való át­­adása követte Friedmann Lajos által. Majd a matorot énekelték, meggyújtották az örökmécset, elhelyezték a tórákat a frigyszekrénybe, ezután a tórával körmenet kö­­vetkezett a templomban mind énekkisérettel. Erre három, csinos avató beszéd következett, mely közül kettőt Schwarz Jakab újpesti főrabbi, egyet pedig a lévai főrabbi, Lieber­­mann Jakab tartott. A szép ünnepséget ének fejezte be. A csinos templom létesítésének főérdeme Schwarz Jakab hitközségi elnököt illeti meg, akit fáradozásaiban nemcsak hitközsége, hanem Rákospalota nyaraló-közönsége is támogatott.­­ Az új egyetemi tanárok, Goldziher Ignácz dr. és Schwarcz Gusztáv dr. f. hó 15-én déli 12 órakor te­­szik le a hivatalos esküt az egyetemi tanács előtt. — Meg­­említjük itt egyúttal, hogy Goldziher dr., ki mint a magy. tud. akadémia képviselője a genfi orientalista kongressuson részt vett, s a kineveztetéséről is ott értesült — a kongressuson .A költészet származásának története az araboknál« czimen fölolvasást tartott, mely­­ről a lapok a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. — Igazságügyi kinevezés. Ausztriában, hol zsidó ritkán jut igazságügyi hivatalba, most Keim Jakab államügyészi helyettest a bécsi Landesgericht birájává nevezték ki.

Next