Egyenlőség, 1896. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-24 / 30. szám

GYENLŐSÉG. 12 1896.­ julius 24.E alapelvet kell követni, amit egyik legkiválóbb porosz tan­­férfiú mondott: »a különböző hitü gyermekek együtt ne­­velendők, mert igy türelmet és emberséget tanulnak, a legnagyobb erényeket és tulajdonokat, melyeket az állam­­nak minden irányban elő kell mozdítani.« Végül a ren­­delet fölülvizsgálatát kérik. — A berlini mag­yar eg­yesületnek öröme és gyásza van e héten. Öröme az, hogy elnöke, Kohut Adolf dr., az ismert iró és műfordító Ő felségétől a Ferencz József-rend lovagkeresztjét kapta érdemei elis­­meréséül;­­ gyász pedig úgy érte, hogy egykori elnöke, Greiner Lajos, ki a német közönséggel Mikszáth és Beniczky Bajza Lenke műveit először ismertette meg és Jókaitól is sokat fordított, meghalt. — Sonnenthal lovag־ kitüntetése. Ferdinánd bolgár fejedelem Sonnenthal Adolf udvari színésznek a héten személyesen nyújtotta át arczképét és a művésze­­tért és tudományért való arany­érmet, melyet eddig csak a román királyné kapott meg. — Zsidók a czár koronázásán. Az orosz sajtó még mindig igen sokat foglalkozik az oroszországi zsi­­dóknak a czári koronázáson való részvételével. Figyelmet, kelt ezek közül a czikkek közül a félhivatalosnál is több »Warszawski Dniewnik« egy czikke, mely a lengyel zsi­­dóknak a nemzeti ünnepen való részvételéről igen ked­­vezően nyilatkozik. A nevezett újság, mely a legkevésbbé sem filoszemita, felsőbb utasítás folytán konstatálja, hogy a zsidók Lengyelországban mindenütt, meg a legkisebb községben is, istentisztelettel és jótékony cselekedetekkel ünnepelték a czár megkoronázását, noha a czári biroda­­lom lakosai közül nekik erre legkevésbbé volt okuk. A sokat emlegetett czikk avval a lelkesült, megjegyzéssel fejezi be mondanivalóját, hogy a koronázás napja óta a mózes-hitű lengyelek számára új éra kezdődik.­­ Az Angola Jewish Association most 25 éve alakult meg. A német-franczia háborúnak végére jártak és az Alliance Isr. meglehetősen a háttérbe szorult. Mon­­tefiore Mózes akkor már 88-ik életévét járta és előre­­látható volt, hogy olyan frisseséggel, mint­ 1840-ben, nem fogja többé a zsidóság dolgait intézhetni. Ez okoknál fogva szükséges volt az Anglo Jewish Association akczió­­jára, illetőleg az általa létesített művekre. Az első elnök Valey tanár volt, ezt egy évvel később Henry de Worms, most Pickbright lord követte majd egy évtizeden át, aki kiterjedt politikai és diplomácziai összeköttetésével, sokat használt az egyesület révén a különböző országokban elnyomott zsidóknak. A harmadik elnök Sir Goldsmid Julian volt, aki a múlt évig állott az egyesület élén és százezreket fordított, a sajátjából az egyesület iskoláira és intézményeire. A mostani elnök Montefiore Claude, a nagy Montefiore egyik unokaöcscse. — Anyakönyvi statisztika. A­z. évi január 1-től május hó végéig terjedő időközben 215 és a törvény életbelépte óta 460 vegyes házasságot kötöttek zsidók és nem zsidók között. Íme tehát, míg az első 8 hónapra 235 vegyes házasság esik, addig a következő négy hónapban — bár a legtöbb házasságkötő farsang is beleesett, — csak 215 vegyes házasság jött­ létre. Az összes 460 eset közül a vőlegény 194 esetben volt keresztény és 266-ban zsidó. A 460 menyasszony közül pedig 238-an a harmincz éves koron túl voltak (158 keresztény és 80 zsidó), ami vilá­­gos tanújele annak, hogy a vegyes házasságok zsidók és keresztények között jobbára régi viszonyok törvénye­­sítései. — A londoni zsidó történelmi társulat a le­köszönt Wolf Julian helyébe Adler dr. főrabbit válasz­­totta elnökké. — Az ó­budai zsidó templom restaurálására a főváros közgyűlése a minap 500 irtot szavazott meg. — A new-yorki Hirsch br. alap, mely az orosz bevándorlók segélyezésére szolgál, az elhunyt nagy era­­berbarátnak egyik legkiválóbb alkotása. Az alap eleinte évi 120 000 dollárt kapott, miglen 1891. évi február 7-ikén két és fél millió dollárral biztosította Hirsch br. az állandóságát. Ez alap orosz és román bevándorlók segélyezésére, kenyérkeresethez segítésére, ipari kikép­­zésére, szerszámokkal való ellátására, az ifjúság tanítta­­tására, ipariskolák léte­­zésére és az angol nyelv tanítá­­sára szolgál. New-York belvárosban a bevándorlók gyermekeit az Educationel Alliance épületben nyomban tanulásra fogják. A tanítás főként, az angol nyelv elsajá­­títására irányul. 750 gyermeket állandóan 12 osztályban oktatnak. Esti kurzusokon 500 felnőtt férfi és női mun­­kás nyert angol nyelvtanítást. Az East Ninth streeten van az ipariskola, a­hol ács, esztergályos, bádogos, szoba- és czímfestést, továbbá mindenféle vasipari muni­­kát tanítanak. Az alapból az United Hebrew Charities is kap kiosztásra szánt összegeket Harrysonban (New­ Jersey) az alap telket is szerzett, ott házakat építtetett és 840 embert telepített le,­­akik közül 580 földmives, 260 pedig iparos és egyéb munkás. Az alap most a földmi­ velés terjesztésére nagyobb akcziót akar kifejteni. — Tömeg־ és rituális gyilkosság־. A maszlag, a­mit a rit. mese örökös hangoztatásával az antiszemita uj­­ságok a nép­­nek beadnak, megtermette a maga újabb szomorú gyümölcseit. Egy, a debreczeni zsidó templom­­nál dolgozó Bankó nevű munkás, a­ki csak néhány napja foglalkozik ott, azt hirdette a népnek, hogy há­­rom keresztény gyermeket falaztak be az épülő tem­­plomba, a­kiknek a zsidók előbb — állítólag — vérét vették. A »nép« valószínűleg Dankó szavai után, azt is beszéli, hogy a debreczeni zsidók óriási pénzt ad­­tak a királynak, csakhogy engedje meg százhúsz keresz­­tény gyermek leöletését, mert ezeknek vérére a templom beszentelésénél szükség lesz. A király azonban — így beszéli a néppárt »népe« tovább —, csak harminczkét gyermek leölését engedte meg.­­— Íme a néppárti maszlag, már a minden magyar ember szemében szent ország­­atyját sem kíméli és országháborító munkájában a zsidók bűnrészesévé tenné magát a felséges urat is. Azt mond­­ják, hogy őrült ember terjesztette a hírt, Dankót letur­­tóztatták és tovább nyomoznak. De nem elég Dankót letartóztatni és a hír terjesztőit nyomozni, hanem az olyan néppárti lapok között kellene szétütni, melyek tab fáját képezik a rituális mesék terjeszkedésének. — Jubileum: Kornfeld Waldemár, a Schenker és társai híres nemzetközi szállító c­ég budapesti főpénztár­­nokai. hó­ló ikén ünnepelte hivatali működésének 20-ik évfordulóját, mely alkalommal lelkes ovácziókban részesí­­tették. A tiszteletére rendezett banketten megjelentek Sonnenberg Imre tőzsdetanácsos, a c­ég budapesti főnöke, Guttmann Lajos, Melder Károly, Guttmann Géza­, Baum­­feld Zsigmond, Barna Fülöp dr., stb. Távirati üdvözletet küldtek a czég bécsi főnöke, a bécsi, berlini, hamburgi, párisi, egeri, passaui, prágai, nürnbergi és müncheni fiók­­telepek tisztviselői. — Vendég-szónoklat. Marmorstein Lipót szeniczei főrabbi a napokban sógoránál, Jordán Sándor dr. fogarasi megyés rabbinál volt vendégségben, mely alkalmat a hit­­község megragadva, fölkérte a főrabbi vendégét, hogy tart­­son szónoklatot. Marmorstein engedett a kérelemnek és a zsúfolásig megtelt zsinagógában tartalmas és lendületes exhortáczióval kötötte le hallgatói figyelmét.

Next