Egyenlőség, 1899. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)
1899-12-03 / 49. szám
1899. deczember 3 E GYÉN nagy jelentőségét és humanitárius értékét is föl tudja becsülni. Úgy a fekvő, mint a bejáró betegek közül a legkevesebben 1889-ben fordultak a zsidó kórházhoz, a a legtöbben 1898-ban. Egyes, osztályok beteglétszámában voltak ugyan ingadozások, de nincs ingadozás a keresztény betegek létszámában, mely a tiz év során úgy a fekvő, mint a bejáró csoportban állandóan emelkedett. 1898-ban már 332 fekvő, és 10.142 bejáró beteg volt keresztény, tehát sokkal nagyobb a tiz éves évi átlag felénél. (153935,10474־). A bejáró betegeket 1889-től 1893-ig bezárólag csak három osztályon: a belgyógyászatin, sebészetin és szemészetin gyógyították. 1894-től kezdve azonban már 6 osztályon nyújtottak rendelést. Az újak a gégerendelés, a fülgyógyászat és a nőgyógyászat. A 10 év során 18,052 fekvő betege és 140,883 bejáró betege volt a zsidó kórháznak. A bejáró betegek közül 49,704־ et a belgyógyászati, 27,729-et a sebészeti, 53,627-et a szemészeti, 3408-at a gégerendelő, 4102־ et a fülgyógyászati, 2113-at a nőgyógyászati osztályon orvosoltak. Olyan számok ezek, amelyek a pesti zsidó hitközség kórházának szolgálatát az emberszeretet nagy munkájában a legelsők közé emelik. Harmadik fölolvasó estéjét az Izr. Magyar Irodalmi Társulat fölolvasó osztálya f. hó 5-ikén este 6 órakor rendezi a pesti izr. hitközség központi épületének dísztermében (Sip utcza 12). Fölolvasnak: Dr. Vajda Béla, losonczi rabbi a franczia zsidók történetéből a XIV. században. Sebestyén Károly ־־ Van Isten!« czimű, erre az alkalomra írt költeményét olvassa föl. A harmadik fölolvasó Gerő Ödön (Viharos) lesz. Fölolvasásának czime: »Beruria«, így hívták a talmud egyik legérdekesebb nőalakját, kiről Gerő Ödön erre az alkalomra novellát irt. — Lazarus jubileuma. Lazarus Mór írt, a nagy néppsychologust, aki — saját szavai szerint — azért tartja magát néppsychologusnak, mert zsidó, a héten ünnepelték tudorsága elnyerésének 50-ik évfordulója alkalmából. Lazarus Mór dr. 1824 évi szeptember 15- ikén született egy Posentartománybeli községben Filehnében. Apja rabbi volt. Eleinte kereskedői pályára ment, de később a braunschweigi gymnáziumba járt s a bölcsészet doktori oklevelet a berlini egyetemen nyerte el. Tizenegy évvel később a berni egyetemen psychologiát tanított, majd visszatért Berlinbe, hol a Kungsakadémián tanított, míg nem a berlini egyetem tanárává nevezték ki. Született idealista. A nyelvnek választékos mestere. A Herbart iskolájából való, kinek tudós ismertetője. Főműve a 3 kötés »Das Lebender Seele«. A tudomány terén való jelentősége azonban a néppsychologia és a nyelvtudomány terén csúcsosodik ki. Erre a térre sógora, a nemrég elhunyt Steinthal vitte. Lazarus forró szeretettel csüng vallásán. Az 1869-iki lipcsei és az 1871-iki augsburgi zsidó zsinatot ő vezette, a berlini »Lehranstalt für die Wissenschaft des Judenthums «-t szintén ő segítette megalapítani. Fölségesen gondolkodik a vallásról, mely szavai szerint a népek szellemének szervezetében a szivet képviseli. A szív szünetlenül dobog, más testrészek hol működnek, hol pihennek. Ha egyszer a szív megszűnik dobogni , oda az élet. Azt mondja továbbá, hogy a vizsgálódás nélkül való hagyományosság vak és ostoba, a haladás pedig hideg és terméketlen kegyelet nélkül. A réginek mindig újra kell születnie, mintegy a lélekben újjáteremtődnie, az újnak a régi gyökérről kell kiselkednie. A régibe bele kell merülnünk, az újba föl kell emelkednünk. Lazarus legutolsó művei vallásosak és theologiai természetűek. Ilyenek Jeremiáshoz írt kommentárja, és az »Ethik des Judenthums«. Felesége Nahida Remy, az ismert írónő, aki néhány évvel ezelőtt tért zsidó hitre, ,׳ hogy az idealista, a bölcs és tudós Lazarus felesége lehessen. — Egy filantróp halála. Baján, f. hó 27־ ikén meghalt Fischer Sámuel, a jótékonyságáról megyeszerte ismert milliomos. A bajai zsidó hitközségnek még életében átadta a főtéren levő százötvenezer forintot érő és tisztán , hatezer forintot jövedelmező bérházát. A ház jövedelmének felhasználása iránt úgy intézkedett, hogy kétezer forintot huszonöt éven át egyik pénzintézetnél elhelyezzenek és miután már a tőke (50.000 frt) kamataival és kamatok kamataival 25 évig gyümölcsözött, abból egy szegény aggok menháza építendő. Halálának évfordulóján minden évben 300 forint osztandó ki a város szegényei között, évi 150 forinttal kiváltandó a zálogházból öt forintig elzálogosított ágyneműje a szegény embereknek. Évi ezer forint fölött a hitközség szabadon rendelkezhetik. A házbér jövedelméből jut továbbá a bajai kórháznak minden évben 300 forint, szegény leányok kiházasítására évi háromszáz forint. Továbbá két tanuló évenként 100—100 forint ösztöndíjat kap, 600 forint jut a bajai zsidó Chevra-Kadisának. A ház jövedelmének többi részét is mind jótékony és kulturális czélokra hagyta. Ezenkívül az év elején egy kétezer forintos alapítványt tett a bajai katholikus főgymnásiumnál oly czélból, hogy annak kamatait két olyan szegény tanuló élvezze, akik a magyar nemzet történetét legjelesebben tudják. A nagykanizsai hitközség jövő évi költségvetése szerint, melyet mint múlt heti számunkban írtuk, a november 191־ ei közgyűlésen elfogadták, az 1900 évi szükséglet 104.400 korona, a bevétel 76,570 korona. Ily módon 27,830 koronát hitközségi adóból kell fedezni. A nagyváradi orth. hitközség vasárnap délután megválasztotta új képviselőtestületét, mert a réginek mandátuma az év végével lejár. A választást Steiner Benjamin és Diósy Lajos vezették. A 71 képviselőtestületi tag között 11 új van. Az elhunyt hitközségi elnöknek Ullmannak mind a két fiát Sándort és Felixet beválasztották. Az új választottak között vannak továbbá Bóz Simon, a Kálmán-gyár igazgató helyettese és Moskovits Miksa bankigazgató, valamint Weintraub Mór. Az alakuló ülés, amikor a képviselőtestület a maga kebeléből elnököt és elöljárósági tagokat választ, deczember 10 ikén lesz. A szabadkai Chevra-Kadisa november 26-ikán megújította tiszti karát, mely most a következő: Elnök: Geiger Mór. Elöljárók: Buchswald Márk, Grinfeld Fülöp, Löwy Simon, Fólák József. Pénztárnok : Metzner Henrik. Ellenőr: Weitzenfeld Illés. Választmány: Blau Géza dr., Deutsch Zsigmond, Engler Ignácz, Geiger Salamon, Kunetz Mór, Koch Mór, Krauser Károly, Kráhl Lipót dr., Krausz Mór, Milkó Izidor dr., Perl Sándor, Pirnitzer Vilmos, Reiner Fülöp, Rottmann Imre, Szilasi Fülöp dr ., Tószegi Dávid, Wellesz Zsigmond, Weitzenfeld Salamon, Weiszberger ,Mór, Wiener Lipót,, Weinhut Adolf. Megjegyezzük, hogy ezen választást a m. kir. belügyminisztérium rendelete folytán ejtették meg, a hatóság által kirendelt alkapitány elnöklete mellett. — Arczkép. Irtuk, hogy Horn Károly dr. 10 éve vezeti az esztergomi zsidó hitközség ügyeit s ezen idő alatt főképpen a község anyagi helyzetét rendezte. LŐSÉG . -------------------------------------------------------------------------9