Egyenlőség, 1903. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1903-07-05 / 27. szám
XXII. évfolyam. Budapest, 1903. julius 5. 27. szám. EGYENLŐSÉG Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest,V.,Váczi-körút 18, hová minden küldemény intézendő. POLITIKAI JELLEGŰ, ZSIDÓ FELEKEZETI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. SZERKESZTI: SZABOLCSI MIKSA. Előfizetési feltételek: Egész évre házhoz küldve.. 16 kor. Fél évre..................................8 . Negyedévre...........................4 » MB30.JE3SL.ENIK M. & IN 13 JEC IN VA ® A. IN A. Tartalom: Amerika !)apja. Irta: Mezei Ernő. — Zsidó gimnázium. Irta: Zakár Sámuel. — Gyöngyszemek : a talmudból és midrasból. (Kabalista bibliamagyarázat. — Az ifjú és az élvezetek. — A semmittevő asszonyról. •— A feleség megbecsülése. — A házasságról. — Munka és áldás. — A vallás czélja. — Hogy építsünk. — Mi változik ? — Az öklelő tudós. — Eltévedt koszorú. — A szándék teszi. — Egyebek.) írta: Szabolcsi Miksa. —Kisenev. (Tiltakozó gyűlés Párisban. — Roosevelt elnök a kisenevi zsidóüldözésről.) Hírek. — Pályázatok. — Hirdetések. A mellékleten: Az Úr dicsérete. (Vers.) Irta: Palágyi Lajos. — Judit öröme (Tárcza.) Irta: Tímár Szaniszló. — Két nemzetség harcza. Irta: Orzeszkova P. Eliz grófné. Naptár: Vasárnap (1903. julius hó 5.) 5663. Tamuz hó 10־ ike. Hétfő 11-ike.Jhedd 12־ ike. Szerda 13־ ika. Csütörtök 14-ike. Péntek 15-ike. Szombat 16-ika. Hetiszidra: Bolok. [Mózes IV. könyve 22. fejezete 2. versétől a 25. fejezet 10. verséig.] Haftora: Vehojo seérisz Jáákóv bekerev ámmim rábim... [Micha 5. fejezete 6. versétől a 6. fejezet 9-ik verséig.] Lapunk mai száma 20 oldal. Amerika napja. Irta: Mezei Ernő. Nézzük, nézzük a leáldozó napot, amint alkonypiros sugárzása szétömlik a nyugati ég peremén És mélán elgondoljuk, hogy ez a búcsúzó és szétfoszló fény a teljes reggeli ragyogást, minden életnek diadalmas ébredését jelenti ott taban a másik hemiszférán, az Egyesült Államok szabad polgárainak. Csakugyan igaz-e, hogy ez a mi jó napunk a maga egész pályáján keletről nyugatra egyenlő erővel osztja áldásos világosságát, egyenlő nagylelkűséggel szórja szét termő aranyát? Vagy hogyan magyarázzuk meg azt, hogy az emberi czivilizácziónak fénye, korunk megváltó igazságainak sugárzása oly állandóan és oly teljesen hatja át az amerikai államszervezetet, holott a mi vén földrészünkön első hajnali hasadásától mindig felhőboruval kellett küzdenie, és ha kis időre erősebben föllobban, nyomban rá éji sötétségbe látszik hanyatlani. Ki nem kérdezi ezt velünk, ha olvassa, hogy az Egyesült Államok elnöke, Roosevelt miképp foglalt állást a kisenevi borzalmak irányában, miképp mondott általában ítéletet a zsidóüldözésnek a középkorból visszakísértő szelleme fölött? Meglepetve fordulunk vissza, hogy manapság a világ egyik leghatalmasabb államának feje oly nyíltan és közvetetlenül tesz tanúságot az üldözött zsidók igazáról, tartózkodás és feszély nélkül bélyegzi meg az egész polgáriasult világon iszonyatot keltő gyalázatosságostul téve magát a nemzetközi viszonyok kényességén is, nem törődve azzal sem, hogy egy másik óriási hatalom érzékenységét sértheti meg. És tette ezt nemcsak a maga nevében, hanem büszke hivatkozással az Egyesült Államok népének közérzésére. Micsoda vigasztaló jelenség ez napjainknak annyi fájó és csüggesztő tapasztalatai között! El kell-e mondanunk ennek a nagy eseménynek egész sorát? Az Egyesült Államok egyik zsidó egyesülete küldöttség útján kérte fel Roosevelt elnököt juttassa hivatalos diplomácziai után az orosz cár elé a kijenevi mészárlások okából hozzá intézett kérvényét Ekképp akarták a mesterséges tudatlanságban hozzáférhetlenül körülbástyázott abszolut kényurat fölvilágosítani arról, mily rettentő gonoszságok történnek az ő birodalmában és mily irtózatos bűnrészük van bennök azoknak is, kik a hatalmat az ő crári mindenhatósága nevében gyakorolják. Ezt a czélt az amerikai zsidók ugyan nem fogják elérni, kérvényök nem fog a kijelölt formális után a czár kezébe jutni. Roosevelt elnök megígérte, hogy keresni fogja rá a módot, az orosz nagykövet azonban tudtára adta az amerikai kormánynak, hogy kormánya minden erre vonatkozó kísérletet egy idegen állam Oroszország belső ügyeibe való jogtalan beavatkozásának fogná minősíteni és megfelelő elbánásban részesíteni. Nos, a kérvény nem fog diplomácziai formaságok rendje szerint a czárnak átadatni, de ez semmit sem változtat az