Egyenlőség, 1905. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1905-03-12 / 11. szám
14 11. szám. Budapest, 1905. március 12 XXIV. évfolyam. GYENLŐSÉGH MEGJELENVIK M 1 MAKIN־ VASARNAP.. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, V., Váczi-körut 18, hová minden küldemény intézendő. POLITIKAI JELLEGŰ, ZSIDÓ FELEKEZETI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkeszti: SZABOLCSI MIKSA. Előfizetési feltételek : Egész évre házhoz küldve 16 kor. Félévre ........ 8 . Negyedévre............ 3 . Naptár: Vasárnap (1905. március hó 12.) 5665. Második-Adar hó 5 ike. Hétfő 6-ika. Kedd 7־ ike. Szerda 8-ika. Csütörtök 9-ike. Péntek 10-ike. Szombat — Labosz-Zoehór — 1 l־ ike. Hetiszidra : Vajikró. (Mózes III. könyve 1., 2., 3.4. és 5. fejezetei.) Haftora : Vajamer Semuél el Soul ... (Sámuel I. könyve 15. fejezete kezdetétől a 35-ik versig) Tartalom: *15-dik március 1848.« Irta: Zempléni Árpád. — Mukden. Irta: Komáromi Sándor. — Neuschlosz Marcel. Irta: Gábor Andor. — Az I. M. I. T. Évkönyve. Irta : Secundus. — Corifirmamus, sed non consentimus. (Kompert Lipót elbeszélése). — A palesztinai kirándulás.Irta: Hazai Rugó. — Hirek. — Pályázatok.— Hirdetések. A mellékleten: Magyar-zsidó társadalmi ׳ élet a XV. században. Irta :Krónikás. — Szabbath hercegnő. (Heine verse.) Fordította: Bodrogh Pál. — Diákélet. (Tárca) Irta: Gál Jenő. — Hirdetések., 15״-dik március 1848.“* * Csodálatos idők lehettek azok a 48־ as idők! A szabadságot komolyan akarták, a testvériséget komolyan vették és hogy az egyenlőség beteljesedjék, a nemesek letették kiváltságaikat, címereiket: Jókay-ből lett Jókai, Gyulay-bói lett Gyulai stb. A jobbágy-felszabadítás olyan komolyan ment, a köztörvény társadalmi kiható erejét úgy megbecsülték, ahogyan elvet és törvényt nálunk még tán soha, másutt is csak ritkán.:׳ Csodálatos idők, amikor az emberek‘ tényleg egyenlőknek érezték magukat ! ן .Kinyitom Petőfit. Milyen tavaszi szellők áradnak belőle ? 1848. februárjában igy beszél az országgyűléshez: »Sokat beszéltek, szépet is, beszéltek, jót is, de ebből a hon még nem él meg.« — hiába minden, »ha a kezdetnél el nem kezditek... Sajtószabadságot szerezzetek!« •׳׳ : j:.. ,••':־ ■ ־ .• Március fiai nem vártak sokáig. Mikor látták, hogy a táblabirói kényelmeskedés nem tesz, csakbeszél, nem sürget, csak panaszkodik örökké:; megcsinálták a sajtószabadságot ők maguk,ki-rályi kegyelem és nemzetgyűlés nélkül. Még a cenzúrázott sajtó mártírját, Táncsics Mihályt, a munkások akkori szószólóját is kimentették, kikövetelték a tüntetők ugyancsak ilyen tömegítélet alapján a börtönből. Ez a »paraplus-forradalom«, mint valami elmés főúr-féle elnevezte az ifjúság e márciusi mozgalmát (mert eső esett egész nap s polgárság esernyő alatt hallgatta szónoklatokat), »több volt kettőnél«, vagyis nem volt tréfaság. Előleget vettek maguknak a sajtószabadságból, a politikai bűnösök megszabadításából. Felségjogokat gyakoroltak, forradalmi uton. Martinovicséka kevesebbért végezték ki. Sajtószabadság? Hm! Hát szereti ma valaki a sajtót? Ezt a »rossz, komisz, szenzáció-hajhászó sajtót«, ezt a »zsidó sajtót«, ezt a »minden, csak nem tisztességes« sajtót. Ha most kellene egy kis parázs szocialista szabaditást meg más esélét, szóval új márciust rendezni érette, volna-e vájjon egyetemünkön elegendő 20 — 25 éves diák s azok elejére kerülne-e újra Petőfi, Jókai, akik lelkesítsenek, lelkesedvén ők maguk is. Akadna, ördögöt! »Na ja, für die Juden« mint Széchenyi írja naplóiban valahol. Már pedig nagyot tenni csak önzetlenül lehet. Petőfi, Jókai vásárra ,vitték a fejeket a sajtószabadságért,, nem kérdezvén, kinek , ,milyen haszna lesz belőle valaha. Az egyenlőséget is, egészen komolyan értették.Petőfi 1848. március 20־ án kelt, naplócikkében megtámadja a pesti németeket: * Petőfi egyversének'címei melyben az ismeretes március 15-iki eseményeket beszéli el.