Egyenlőség, 1905. július-december (24. évfolyam, 27-53. szám)
1905-07-30 / 31. szám
1905. július 30. van. — Mantegazza szerint — a külügyi hivatal vándorló archívuma, a tradíciók őre és az összes diplomáciai jegyzékek fogalmazója. Évtizedek óta nélkülözhetetlen embere minden miniszternek. Valamennyi telegramm és diplomáciai irat az ő kezén megy keresztül. Senkit bele nem avat az ügyekbe, viszont azonban mindig hivatalban van, szabadságra soha, még vakációban sem utazik. Csodálatosan ért ahhoz, hogy kell bánni a miniszterekkel. Soha nemet nem mond, de úgy szuggerálja saját eszméit feljebbvalójának, hogy az, mint a saját eszméjére, legtöbbször büszke reá. Ami a diplomáciai jegyzékeit illeti, Malvanonak különös eljárása van. Ha egy miniszter zavarban van, mertazonnal válaszolni kell egy jegyzékre, Malvano is ugyan, de úgy, hogy ez írás mire sem kötelező. S ha az európai nagyhatalmak valamely okiratához kell hozzájárulni, ezt Malvano ilyen formában teszi: ״ Ha az összes nagyhatalmak egyetértenek, ez őfelségét nagy örömmel tölti el״, így beszél Mantegazza s nem veszi észre, hogy ahol gáncsolni akart, ott valójában dicsér. Mindenesetre érdekes volna tudni, hogy mikor az olasz diplomácia nyílt pálya a zsidóság előtt, vajjon mikor fog megjelenni az osztrák-magyar diplomáciában az első zsidó ? Mert eddig hermetice elzárkózott az érdemes testület bármily tehetséges hitsorsosaink elől. — A szombathelyi kongr. izr. hitközség jubileumra készül. Augusztus végén lesz huszonöt esztendeje, hogy a hosszú utcai imaházból a Batthyány-téren emelt díszes zsinagógába helyezte át istentiszteletét. A huszonötéves évfordulót hálaadó ünnepi istentisztelet keretében üli meg a hitközség. A jubileum alkalmából a hitközség a megrongált templomi felszerelések pótlására gyűjtést kezdett, amely igen szép eredménynyel járt. — Iskolaavatás. Dróth Herman boldvai birtokos, a szendrői pap udvarára Talmudtóra iskolát építtetett önköltségen és annak felavatását pár napja szintén sajátjából rendezte. A szántói, tiszafüredi, sajószentpéteri, csabai, tornai, kisszebeni, pétervásári, halmi és szendrői rabbik szónoklatot mondtak. Igen lendületesen beszélt "az ünnepélyen Fodor Mór dr. orvos is. Az ünnepély délelőtt tíz órakor kezdődött a zsoltár 80-ik fejezetének eléneldésével. Azután a tiszafüredi pap, ki ezelőtt Szendrőn lakott, állott az emelvényre és gyönyörü beszédben méltatta a nemes tettet. Utána a kántor ismét zsoltárokból énekelt. A többi rabbi a fehér asztalnál nyújtott gazdag élvezetet a szebbnél-szebb beszéekkel. A vendégek száma körülbelül 200 volt. — Kitüntetés: Keim Adolf nagykereskedőnek, a diakovári zsidó hitközség elnökének, közhasznú tevékenysége elismeréséül, ő felsége a király a koronás arany érdemkeresztet adományozta. — A kievi sebesültek. Kint a csatatéren, ahol az ágyúgolyó, puskagolyó, szuronydöfés nem kérdezi, ki zsidó, ki nem zsidó, ott az orosz zsidó is ember. Az első sorban küzdhet és a golyó ép úgy eltalálhatja őt, mint a többit. Hanem mikor a golyó eltalálta őt, a szurony átdöfte, akkor többé nem ember. Csak zsidó. Betolják őt a betegszállító kocsiba s viszik a kórházba, hol nem valami gavalléros módon bánnak vele. A kievi kórházakban fekvő zsidó katonáktól, kik halálos sebeiket a harcmezőn szerezték, még azt is eltiltották, hogy hozzátartozóik meglátogassák őket. Sem a felesége, sem a gyermeke a zsidó katonának nem mehet be a kórházba, sőt a rendőrség valóságos razziákat rendez a látogatásra érkezett családtagok után. Mivel pedig a családtagoknak arra sincs engedélyük, hogy hosszabb ideig a városban tartózkodjanak, egykettőre eltoloncolják őket. S míg ezeket belőlük a tolonckocsiba, addig a harcmezőn újabb zsidó katonák szereznek maguknak halálos sebeket, azzal a tudattal, hogy kórházba kerülvén, még csak ágyaikhoz sem eresztik hozzátartozóikat. — Trubeczkoi herceg־ üdvözlése. Ismeretes, hogy annak idején a zemsztvo küldöttség tagjai azt is kimondták, hogy teljes jogegyenlőség lépjen Oroszországban életbe. Ezt a kívánságot a többivel együtt Trubeczkoi herceg tolmácsolta a cárnál. Ez alkalomból a rigai zsidó hitközség a következő táviratot intézte a herceghez : ״ A hallatlan megpróbáltatások s fájdalmak keserves napjaiban, abban az időben, midőn újabb, meg újabb igazságtalan bajok terhe alatt nyögünk, nagy vigaszt hozott ön nekünk. A zemsztvo tagjai — az orosz nép egyetlen törvényes képviselője ez idő szerint, — az ön közvetítése által abbeli kívánságuknak adtak kifejezést, hogy ne legyenek Oroszországban jog nélkül való, elnyomott emberek, hanem csupán egyenlőjogú állampolgárok. Mi zsidók, leginkább el vagyunk nyomva s legjobban meg vagyunk fosztva mindenféle jogoktól, mi, kiknek az orosz polgárjogból legkevesebb, jóformán semmi sem jutott, mi nemcsak a saját jogainkért s jóvoltunkért küzdünk, hanem általában az orosz polgár jogaiért s becsületéért. Nagy bánat töltött el bennünket azon gondolatnál, hogy az orosz nép a mi fájdalmunkat nem ismeri s nem nyújt segítő kezet. Most azonban az ön személyében az orosz nép kijelentette, hogy fájdalmainknak ő is osztályos társa s bennünket az orosz nép nevében senki sem fog többé bántalmazni és elnyomni. Nagy, igen ,nagy vigaszt nyújtott nekünk ezáltal s mi szívből köszönjük ezt önnek és mindazoknak, kiknek nevében beszélt.״ — Özv. Scharf Józsefné részére újabb 15 korona adomány jutott hozzánk a Pesti Hírlap olvasói útján. Rendeltetési helyére juttatjuk. — Nyilvános köszönet. Éliás Adolf, a magyarpécskai hitközség elnöke, az ottani zsidó iskola javára 1000 koronás alapítványt tett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter nyilvános köszönetét״ mond־־ érezte. — Jubileum. Egy öreg érdemes tanítót jubiláltak e héten Ruttkán. Blumenfeld Fülöp ruttkai tanító negyvennégy évi eredménydús működés után a jól megérdemelt nyugalomba lépett. Az ünnepély főrendezője Komora György ottani rom.hath. esperes volt, aki az ünnepi lakomán szép beszédben méltatta az ünnepelt érdemeit, átnyújtva neki egy ezüst serleget s aranyórát lánccal, mint barátainak és ismerőseinek ajándékát. Az ünnepségen részt vett Berecz Gyula, Turócmegyei Tanfelügyelője is, ki a miniszter köszönetét tolmácsolta az öreg tanítónak. A ruttkai hitközség nevében Friedmann Mór hitközségi elnök köszöntötte Blumenfeldet, átadván egyúttal a hitközség ajándékát. Az ünnepelt kényekig meghatottan köszönte meg a kitüntetéseket. Az orsz. izr. tanítóképző volt iskolatársainak egyesülete a minap tartotta II. közgyűlését. A közgyűlést megelőzőleg avató ünnep volt az izr. tanítóképzőben most végzett és az egyesületbe belépő fiatal tanítók tiszteletére. Ez alkalommal Csajági Béla lendületes avató beszéddel, Lenkei Henrik dr. pedig ez alkalomra irt gyönyörű költeménynyel üdvözölte őket. Az avatón és közgyűlésen jelen volt az izr. tanítóképző tanári kara Bánóczi József dr. igazgatóval. Rózsa Ignác titkár és Erős Jenő pénztáros jelentéseiből a humánus célú egyesület örvendetes fejlődése tűnt ki. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta Kemény Simon alelnöknek indítványát, amely szerint megbizatik az elnökség és a választmány, hogy az egyesület anyagi EGYENLŐSÉG 11